Senki nem akar közösködni senkivel. Ez jellemzi a Torgyán-ellenes kisgazda csoportosulások jelenét. A különböző táborok képtelenek egymással összefogni, minden eddigi kísérlet csalódással zárult és kudarcba fulladt.
A héten a Szabó János honvédelmi miniszter vezette Független Kisgazdák Demokratikus Szövetsége (FKDSZ) hitegette fúzióval a Parlamenten Kívüli Kisgazda Szövetséget, amelyet Cseh Sándor vezet. Hosszas előkészítés után
azonban csupán együttműködési megállapodást írtak alá az említett szövetségek vezetői. A kisgazda minisztereket is magába foglaló FKDSZ azzal magyarázta az egyesülés elmaradását, hogy Túri Kovács Béla nem támogatta azt. Az ok prózai: Ha Szabó János miniszter Cseh Sándor helyébe lép, úgy egy parlamenten kívüli párt elnöke lett volna.
Hetekkel ezelőtt vált ismertté, hogy az egykor elnöki babérokra pályázó Lányi Zsolt sem szívesen vállal közösséget egykori vezető társaival; Liebmann Katalin pártalapítási kísérletét pedig egyszerűen nevetségesnek ítélte. Szakértők véleménye szerint csupán az zajlott le, ami minden szétesés szélére sodródott, egykor nagynak számító politikai párt vezető személyiségeivel történni szokott, nem találják meg egymással a közös nevezőt. Ugyanakkor a héten házkutatást tartottak Simon László budapesti lakhelyén. Torgyán József egykori főtanácsadója kulcsszerepet játszott az agrárcégek korrupciógyanús ügyleteiben. Jelenleg külföldön tartózkodik, és ez idáig a rendőrség is tagadta, hogy bárminemű nyomozást folytatna ellene. A külföldön tartózkodó egykori tanácsos jelezte, kész vádalkut kötni a rendőrséggel, mert úgymond nem akarja egyedül elvinni a balhét. Lapunk érdeklődésére Torgyán-közelinek mondott források nem kívánták kommentálni a házkutatás tényét.
Török Gábor politológus, úgymond hétköznapi okokra vezeti vissza a jelenlegi „reform” kisgazdák körüli helyzetet. A kiválások, kiszakadások egyik különleges eseteként tekint a kisgazdapártra mint amelyik már a második osztódását éli meg, és míg az MDF-MDNP vagy a MIÉP- MDF szakadásoknál az ideológiai különbségek játszották a különbséget, addig jelen esetben igen hétköznapi, egzisztenciális kérdések jutnak főszerephez. A szakember számára is jól elkülöníthető a Torgyánon kívüliek két csoportja. Egyrészt a miniszterek alkotta FKDSZ, akiknek elemi érdekük, hogy a Fidesszel valamilyen megállapodásra jussanak, így bekerüljenek a következő választási ciklusban a parlamentbe, a másik csoport pedig az, amelyiknek nincs esélye a Fidesszel paktumot kötni, ezért minél hamarabb pártot akar alapítani, ezzel is nagyobb választói létszámot toborozni maga mögé. „Lányi Zsolt és Liebmann Katalin között tulajdonképpen emiatt van konfliktus” - állítja Török, aki szerint minden olyan kezdeményezés esélytelen, amely Torgyán-ellenes hangulatra akar pártot alapítani.
Csúcs László, az FKgP frakcióvezető helyettese elmondta lapunknak, hogy a kivált platformok elsősorban hiúság és sértődöttség miatt tartanak az ellenkező irányba és „bizonyos túlfűtött egyéni ambíciók” akadályozzák az egység megteremtését. Az egység hiányát már nem lehet Torgyánra fogni, mivel kiderült, hogy a „sok esetben még az önmagával sem egyet értő, kontraszelektált társulatnak” sokkal több köze van hozzá.
A politikust egyébként már megkeresték a különböző érdekcsoportok, és bevallása szerint a hozzá legközelebb álló Reform Polgári Platform - amelyről lassan már csak múlt időben beszélhetünk - lehet képes egy olyan centrumot létrehozni, amelyhez integrálódhatnak a szétszóródott kisgazdák is. Amúgy, Csúcs szerint vagy totális megsemmisülés vár ezekre a csoportokra, vagy „ha a jól felfogott önös érdekeket felismerik, akkor létrejöhet egy közös szerveződés, amelyre a Fidesz is komolyan tekinthet”.