Csereklyei Márta
Elnémított segélyek

Az afgán tálib rezsim augusztus eleje óta tartja fogva a Shelter Now International (SNI) elnevezésű, németországi székhelyű segélyszervezet nyolc külföldi és tizenhat afgán munkatársát. A kereszténység terjesztésének vádjával letartóztatott emberek helyzete egyelőre a diplomáciai erőfeszítések ellenére is bizonytalan.

Az ENSZ afganisztáni különmegbízottja, Francesco Vendrell a tálib kormány képviselőjével. Elrejtett foglyok Fotó: Reuters

„Ezek az emberek súlyosan kompromittálták a vallásunkat és a hagyományainkat, ezért nem jogos a külföldi aggodalom” - nyilatkozta Mohammad Salim Haqqani, az erkölcs védelméért, illetve az erkölcstelenség kiküszöböléséért felelős miniszterhelyettes a Shelter Now International (SNI) elnevezésű segélyszervezet fogva tartott munkatársaira utalva. A tálib rendőrség augusztus 
5-én vette őrizetbe a németországi székhelyű nemzetközi szervezet négy német, két ausztrál, két amerikai, illetve tizenhat afgán alkalmazottját. Jóllehet a héten több külföldi diplomata is Kabulba érkezett, hogy a foglyok szabadon bocsátásáról tárgyaljon, a tálib kormány az egyezkedésre való hajlandóság legkisebb jelét sem mutatja. 
Mawlawi Mohammad Wali, a vallási rendőrminiszter nyilatkozatában elmondta: nem jár kegyelem a kis csoportnak, amely ellen most annak kiderítése érdekében folyik vizsgálat, hogy tevékenysége része-e egy, a kereszténység afganisztáni terjesztését célzó összeesküvésnek. 
A tálib vallási rendőrség „tagadhatatlan bizonyítékokkal” is szolgált a vád alátámasztására: a szervezet székházában tartott házkutatás során számos, a helyi nyelvek egyikére lefordított Bibliát, CD-t és Jézus Krisztus életéről szóló videokazettát talált. 
A Shelter-Germany vezetője szerint Pakisztánban és Afganisztánban óriási az emberek érdeklődése a kereszténység iránt. „Sokan kérdezik, hogy tudnánk-e a nyelvükre lefordított, az Újszövetségről szóló könyveket vagy kazettákat adni. Egyszerűen lehetetlen mindig nemet mondani nekik” - nyilatkozta Udo Stolte a német Der Spiegel című lapnak.
A Shelter Now 1989 óta tevékenykedik Afganisztánban: elsősorban az országban élő számtalan menekültnek nyújtanak segítséget, ételt osztanak, lakóházakat építenek. Más szervezetekkel együttműködve havonta mintegy tízezer családot segítenek hozzá az alapvető ellátásokhoz. A szervezet oktatási tevékenységet is folytat; alkalmazottai letartóztatásával egyidejűleg a rendőrség keresztény tanítás meghallgatásának vétségében bűnösnek talált 65 gyermeket is őrizetbe vett. Az SNI ezzel szemben azt állítja, hogy mivel a tanítás mindig muzulmán felügyelők jelenlétében zajlik, nincs is lehetőség keresztény tanok hirdetésére, ezért pusztán kézművességre tanítják a gyerekeket. Jóllehet időközben a hatóságok elengedték a kisfiúkat, helyettük az apákat börtönözték be, amiért nem voltak képesek gyermekeiket megőrizni a keresztény propagandától. 
Afganisztán szívesen fogadja ugyan a külföldi segélyszervezeteket, ám azok semmiféle vallási tevékenységet nem folytathatnak. A rendőrminiszter a mostani esetet követően arra figyelmeztetett, hogy mostantól még szigorúbban fogják ellenőrizni a tevékenységüket. Az iszlám államban két törvény is életben van arra vonatkozóan, ha valaki az iszlámtól való elfordulásra akar rávenni egy muzulmánt. A külföldiekre vonatkozó jogszabály rövid börtönbüntetést követően az „elkövető” kitoloncolását írja elő, az afgánokra vonatkozó törvény pedig halálbüntetéssel szankcionálja a más hitre történő áttérést vagy térítési kísérletet. Bár az AP hírügynökség tudósítása alapján olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a külföldieket néhány napos börtön után kiutasítják az országból, a BBC jelentése ezt nem erősítette meg. A brit hírügynökség szerint még azt sem lehet tudni, melyik tálib törvényt alkalmazzák majd a külföldi segélymunkásokra, és a tizenhat fogva tartott afgán sorsáról sincsenek hírek.
Diplomáciai kapcsolatok híján az is kérdéses, hogy sikerül-e elérniük valamit a helyszínre utazott diplomatáknak. Az 1994 óta hatalmon levő tálibokat - amely egy szélsőségesen fundamentalista iszlám rezsim - eddig csupán a világ három országa, Pakisztán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátus ismerte el hivatalosan. A színtiszta iszlám állam létrehozását drákói törvények beiktatásával megvalósítani igyekvő rezsimnek már számos alkalommal meggyűlt a baja a nyugati kormányokkal és szervezetekkel. Az Egyesült Államokkal elsősorban azért, mert Afganisztán saját vendégeként fogadták be az USA kenyai és tanzániai nagykövetségei elleni 1998-as merényletekkel vádolt Oszama Bin Ladent, és semmi hajlandóságot sem mutatnak a kiadatására. Az iszlámot más vallások „támadásától” árgusan őrző kormány megfeledkezni látszik arról az esetről, amikor a nemzetközi közvélemény legnagyobb felháborodására leromboltak két ősi Buddha-szobrot. Emberi jogi csoportok szintén évek óta igyekeznek valamiféleképpen változást elérni a kormány politikájában. Afganisztánban a nyilvános megkövezések, kivégzések szinte mindennaposak: okot mindig találnak rájuk. A szigorú törvények értelmében a tálib nők nem tanulhatnak, és munkát sem vállalhatnak, férfitársaságban vagy az utcán egész testüket be kell fedniük. Volt már olyan eset, hogy egyszerre 225 nőt korbácsoltak meg e szabály megsértéséért. Az is előfordult már, hogy egy nőnek azért vágták le a hüvelykujját, mert körömlakkot használt. 1996-ban a tálibok előbb kasztrálták, majd felakasztották a korábbi kommunista vezetőt és fivérét - a vérző hullák három napig függtek Kabul egyik lámpaoszlopán.