Vissza a tartalomjegyzékhez


INNEN-ONNAN

„Stresszkesztyű”

A bostoni Massachusetts Institute of Technology nemrégiben előállított egy olyan kesztyűt, amely kimutatja az ember stresszhormonszintjének az emelkedését. A kesztyűben egy jelzőrendszer van, ami a bőr vezetőképességén keresztül méri az izgalmi állapot szintjét. Ha az illető stresszhormonjai magasba szöknek, a jelzőfény fehérre vált. Tulajdonképpen úgy működik, mint az autókban működő figyelmeztető jelzések, akkor jelez, ha a személy kezd túlhevülni. A „csodakesztyű” segítheti a dühkitörésre hajlamosakat, hogy uralkodjanak a vérmérsékletükön. (Newsweek)


Egyre népszerűbb az angol nyelv

Az Eurostat felmérése szerint az Európai Unió középiskoláinak több mint 90 százalékában tanítják az angol nyelvet. Abban, hogy a gyerekek milyen korban kezdik az idegen nyelv elsajátítását, jelentős különbségek mutatkoznak. A luxemburgi gyerekek 6 évesen, de Belgiumban, a flamandul beszélők közösségében csak 12 éves kortól kezdik a második nyelv tanulását. Az angolul tanuló gyerekek aránya a jelölt országokban jelentős mértékben eltér. Magyarországon például az „egyszerűbb” középiskolákban tanuló diákok csupán 33 százaléka, míg Észtországban 84 százalékuk tanulja az angol nyelvet. Írország kivételével az idegen nyelv tanulása vagy elemi szinten, vagy a középiskola megkezdésétől kötelező. Mivel 2001 az EU és az Európa Tanács ajánlására a Nyelvek Európai Éve, az Eurobarometer ez év februárjában megjelent felmérése szerint az unióban élők 71 százaléka véli úgy, hogy valamilyen második nyelvet mindenkinek beszélnie kellene. (Eunews)


Új Szaturnusz-holdak 

Egy nemzetközi kutatócsoport újabb tizenkét Szaturnusz-holdat fedezett fel, és ezzel harmincra emelkedett az óriásbolygó ismert égi kísérőinek a száma. A nizzai obszervatóriumban dolgozó csillagászok megfigyeléseikről a Nature című brit tudományos lap csütörtöki kiadásában számolnak be. A most felfedezett égitestek meglehetősen kicsinyek, átmérőjük három, illetve harminc kilométer között váltakozik. Ebből, valamint abból a megfigyelésből, hogy három csoportra osztva keringenek a bolygó körül, a csillagászok arra következtetnek, hogy ezek a parányi holdak nagyobb holdak feldarabolódásának maradványai. Egészen addig, amíg 1979-ben először közelítette meg űrszonda a Naptól átlagosan másfél milliárd kilométerre keringő gyűrűs bolygót, mindössze kilenc Szaturnusz-holdról volt tudomása az emberiségnek. Az amerikai Voyager-szondák elhaladása az égitest mellett, valamint az intenzív földi megfigyelések nyomán az ismert Szaturnusz-holdak száma kétszeresére emelkedett. Később, 1995-ben felfedezni véltek újabb négyet, de ezek létét nem tudták megerősíteni. Korántsem kizárt azonban, hogy ezzel még nem ért véget a Szaturnusz-holdak felfedezésének folyamata. Három év múlva érkezik meg a Cassini amerikai űrszonda az óriásbolygóhoz, és szemben a korábbi küldetésekkel, ez az űreszköz nem halad el a Szaturnusz mellett, hanem körülötte keringve vizsgálja az óriásbolygót és környezetét. E küldetésnek magyar vonatkozása is van: a budapesti Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet szakemberei is részt vettek a Cassinin elhelyezett tizenkét tudományos berendezés közül kettő kifejlesztésében. Az igazi izgalmak azonban 2005. januárban várhatóak: ekkor a Cassini leszállóegysége, az európai fejlesztésű Huygens-szonda leszállást kísérel meg a Szaturnusz legnagyobb és legtitokzatosabb holdjára, az 5105 kilométer átmérőjű Titánra. Ez a hold a felszínét körülvevő átláthatatlan barnásnarancssárga felhőréteg, és a még Földénél is sűrűbb légköre miatt érdekli a csillagászokat. (MTI)