Afroamerikai művészet

Nemrégiben könyv jelent meg Bill Cosby világhírű műgyűjteményéről. A híres komédiásnak mintegy 25 év alatt sikerült összegyűjtenie több mint 300 darabból álló kollekcióját, amely kizárólag amerikai fekete alkotók festményeiből, nyomatokból és szobrokból áll. Az amerikai fekete kultúra kedvelői a művek körülbelül egyharmadát megtekinthetik a David Driskell festő és művészettörténész által írt könyvben. A könyv az 1700-as évektől napjainkig kíséri végig a fekete kultúra történetét. Maga Cosby a könyv előszavában ezt írja: „Nem azért kezdtük el a feleségemmel fekete alkotók műalkotásait venni, hogy hivalkodjunk velük, vagy éppen pénzbefektetésnek tekintsük ezeket… Úgy éreztük, hogy össze kell gyűjtenünk a feketék által készített legkiválóbb műveket gyermekeinknek, mert ilyen hagyatékot az amerikai múzeumokban nem fognak találni a mi fajtánkból származók.” 

Ami az amerikai múzeumokból hiányzik 

Sajnos a történelmi tények alátámasztják Cosby ajánló szavait. Annak idején, a 19. században rendszeresen megtörtént, hogy feketék névtelenül, velük szimpatizáló fehéreket kértek meg, hogy műveiket juttassák el aukciókra vagy kiállításokra. Edward Mitchell Bannister például 1876-ban bronzérmet nyert tájképével egy versenyen. Amikor elment a díjkiosztásra, először nem akarták beengedni, majd amikor kiderült, hogy ő az alkotó, nem adták át neki a díjat. A könyvből megtudhatjuk még, hogy a 20. század elején valamennyire felszabadult a fekete alkotók élete is. Meta Vaux Waarick Fuller (1877-1968) például már Franciaországban tanult August Rodin, a világhírű szobrász kezei alatt. Később a húszas években, az úgynevezett Harlem Reneszánsz művészeinek már könnyebben ment, azonban a feketéknek nem volt annyi jövedelmük, hogy műalkotások vásárlására költhették volna azt. Sok fekete művész ezért inkább Európába jött, ahol sokkal sikeresebbek lettek, mint Amerikában. Az egyik emigráns festő, Henry Ossawa Tanner művészete is az amerikai fekete kultúra jó hírét öregbíti. 1894-ben festett képe, amelyen egy fekete nagypapa látható unokájával, amint éppen szegényes reggelijüket fogyasztják, a Cosby-gyűjtemény legértékesebb darabja, annak ellenére, hogy amikor Tanner a philadelphiai siketek iskolájának ajándékozta a képet, azt méltatlanul 50 évre az iskola pincéjébe sülylyesztették. (Reuters)