Eperjesi Ildikó
Horvát tábornokok behívója Hágába

Horvátországban Ivanisevics wimbledoni győzelme félresöpörte a háborús bűnökkel vádolt két tábornok letartóztatása nyomán kitört súlyos kormányválság miatti aggodalmakat. A horvát teniszcsillag hazai köszöntésére megjelent kétszázezres tömeg azonnal megoldást javasolt a hatalmi válságra: az ünneplők egyik transzparense szerint Ivanisevicsnek kellene lennie az elnöknek… A teniszbajnok azonnal politkai szerepet is vállalt: több neves sportolóval nyílt levelet tett közzé, amelyben tiltakozott a tábornokok kiadatását támogató kormánydöntés miatt. „Nem értünk a politikához, de józanul gondolkodó emberek vagyunk, akiket sért az igazságtalanság. Horvátország áldozat volt a háborúban, a katonák és tábornokok pedig hősök” - fogalmaz a nyílt levél, amelyet Ivanisevics mellett többek között Zvonimir Boban, az AC Milan horvát idegenlégiósa, Alen Boksics, a Manchester csatára mellett az Egyesült Államokban szerepelt kosárlabda sztárok, Dino Radja és Sztojko Vrankovics írtak alá.

Goran Ivanisevics, az új horvát wimbledoni bajnok megérkezik a spliti kikötőbe. A hősök gyorsan változnak

Goran Ivanisevics szülővárosának, Splitnek a lakói igazán hálásak voltak az újdonsült bajnoknak, hiszen a háborús bűnökkel vádolt horvát tábornokok kiadása miatti dühük a bajnok győzelme felett érzett örömbe csapott át. A teniszcsillag nem is volt hálátlan: popsztár módjára ledobálta magáról ruháit, és az őt ünneplő tömeg közé dobta. Joggal sóhajtottak fel a horvát vezetők: bárcsak később jelentették volna be, hogy Horvátország kész kiadni a tábornokokat az ENSZ által alapított hágai Nemzetközi Bíróságnak, akkor a kutya sem törődött volna a sokak számára gyászos eseménnyel. Így viszont Racan miniszterelnök fő koalíciós partnere, a szociálliberális párt négy minisztere azonnal lemondott, hiszen a nemzetközi nyomás hatására a horvát vezetés kénytelen volt beleegyezni a tisztek kiadatásába annak nyomán, hogy a szerb miniszterelnök is átadta Szlobodan Milosevics egykori jugoszláv elnököt a hágai Nemzetközi Bíróságnak.
A válság akkor robbant ki, amikor Carla Del Ponte, a bíróság főügyésze nyilvánosságra hozta az eddig titkos vádirat létezését, és követelte a horvát vádlottak kiadását. Bár nem nevezte meg a tiszteket, és a vádpontok sem ismeretesek pontosan, a kormány szerint az 1993-95-ös támadásokról van szó, amikor is a horvát csapatok az ország területének mintegy harmadát visszaszerezték, miután a szerbek elfoglalták azt az 1991-es háborúban. Racan szerint az egyik valószínű vádlott, Rahim Ademi - a legmagasabb rangú albán származású tábornok a horvát hadseregben - készen áll a bíróság előtti megjelenésre.
Ante Gotovina, az azóta már visszavonult másik tiszt, a francia idegenlégió egykori tagja viszont nem hajlandó erre.
1995-ben legalább százötvenezer szerb menekült el az országból és több százat öltek meg a bosszúra szomjas horvátok. Sok horvát számára rendkívül nehéz elfogadni, hogy honfitársaik is követhettek el háborús bűnöket, ölhettek meg civileket, amikor legalább tízezer horvát vesztette életét, több százezren kényszerültek elmenekülni otthonukból, és az ország jó részét szerb bombák pusztították el. 
Sok horvát még ma is abban a hitben él, hogy ők voltak a háború egyedüli áldozatai. A reformok mellett elkötelezett Racan szerint az egész országnak példát kell vennie a sikeres teniszezőről, akinek sikerült legyőznie saját gyengeségeit. Horvátország is csak így tudja elnyerni a fődíjat, az európai integrációt, és csak így menekülhet meg a balkáni ingoványtól és a nemzetközi elszigetelődéstől - mutatott rá Racan. 

Ivica Racan horvát miniszterelnök. Szembenéz a tényekkel Fotó: Reuters

Miután a Nemzetközi Törvényszék bejelentette, hogy két magas rangú horvát katonatisztet vádolnak szerbek elleni atrocitásokkal, a néhai Franjo Tudjman elnök pártja mindent megtett, hogy megakadályozza a jelenlegi középbal kormány együttműködését a bírósággal. A Racan-kabinet Tudjman 1999 decemberi halála után került hatalomra, és elkötelezte magát, hogy Horvátországot közelebb viszi a Nyugathoz. A nemzetközi elszigeteltségtől félve egyezett bele abba, hogy az egykori jugoszláv tagköztársaság bármely megvádolt polgárát letartóztatja és kiadja a Nemzetközi Törvényszéknek. Racan utalt arra az 1996-os törvényre, amely előírja az együttműködést a törvényszékkel, és figyelmeztetett arra is, hogy a rendelkezés be nem tartása elszigetelődéshez és gazdasági szankciókhoz is vezethet. 
Éles vitákhoz vezetett a döntés, hiszen sokan hősöknek tartják azokat, akik a szerb lázadók ellen harcoltak abban a háborúban, amelyik Horvátország Jugoszláviából történt 1991-es kiválása után tört ki. Racan együttműködése az ENSZ-bírósággal kiváltotta a veteránok, az ellenzéki pártok, de még saját koalíciós partnereinek fenyegetéseit is. Ebben a nehéz helyzetben a miniszterelnök bizalmi szavazást kért maga ellen, amely még ebben a hónapban lefolyhat. A nemleges szavazatok többsége a kormány leváltásához és új parlamenti választások kiírásához vezet. Tudjman pártja, a HDZ szerint népszavazással kellene dönteni a kiadatásról. A háborús veteránok tüntetésekkel fenyegettek és azzal, hogy fizikailag is készek megvédeni a gyanúsítottakat. Racan miniszterelnök figyelmeztetett: a tiltakozó felvonulások és útelzárások nagy csapást jelenthetnek a horvát turizmusra, az ország fő keményvaluta-forrására. 

Szrebrenicai emlékkő

A második világháború utáni legszörnyűbb európai vérengzésre emlékeztek szerdán a bosznia-hercegovinai Szrebrenicában. 1995 júliusában mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút mészároltak le szisztematikusan szerb fegyveresek. 
„Milosevics a világ legnagyobb mészárosa, és ő a felelős azért, ami velünk történt” - fakadt ki az egyik muszlim nő, aki a hat évvel ezelőtti tragédiával kapcsolatos megemlékezésen vett részt az AP jelentése szerint. „Az ő bábjai pedig, Radovan Karadzsics és Ratko Mladics is felelősek, és meg kell fizetniük azért, amit itt tettek” - teszi hozzá az aszszony, aki fiát és tizenhárom rokonát veszítette el, amikor a szerb csapatok lerohanták a kis számú ENSZ-véderőt, és kivégezték a Szrebrenica mellett összegyűjtött muzulmán férfiakat és fiúkat. 
Öt özvegy leplezte le a háromtonnás emlékkövet, amelyen mindössze annyi áll: Szrebrenica, 1995. július. A kő környékét temetővé alakítják át, és a vérfürdő áldozatait fogják újratemetni, akik közül 4 ezer 800-at exhumáltak eddig, de csak százat tudtak azonosítani. 
„Követ adnak itt nekünk - fakadt ki egy 48 éves asszony az AP jelentése szerint -, ahelyett, hogy visszaadnák az otthonunkat, és segítenének a kedveseinket megtalálni.” Wolfgang Petritch, a legmagasabb rangú nemzetközi tisztviselő Boszniában viszont úgy látja, hogy mivel a megemlékezés erőszakos atrocitások nélkül lezajlott, ez a visszatérésre bátoríthatja a muszlim lakosságot, annak ellenére, hogy a szrebrenicai környék szerb kézen van.