Hetek-összeállítás
Melegfront a Szigeten
A nyári belpolitikai holtidény vezető hírévé vált az, hogy Óbuda polgármestere gyakorlatilag betiltatta a homoszexuális szervezetek sátrát a Pepsi Szigeten.
Tavalyi felvétel a Sziget bejáratánál. Új szelek fújnak Fotó: Somorjai László (Archív)Tarlós István óbudai polgármester kezdeményezésére a rendőrség és a szervezők képviselői megállapodtak abban, hogy a „Pepsi Szigeten a fiatalkorúak védelmében, de a másként gondolkodók biztonságának érdekében is, semmi néven rendezett homoszexuális jellegű felvilágosító vagy egyéb címen folytatott műsor” nem lesz. Ugyanis az eredeti program szerint egy sátorban - homoszexuális szervezetek vezetésével - beszélgetéseket terveztek, többek között a fiatal melegek, leszbikusok, biszexuálisok helyzetéről és életéről, valamint a szexuális orientációról.
Tarlós István - az egykor szabaddemokrata, de mára jobboldali - politikus érve az, hogy ugyan „tudomásul veszi, hogy a homoszexuálisok saját értékrendjük szerint élnek, viszont a magyar Alkotmány egyértelműen biztosítja a szülőknek a gyerekek és a fiatalkorúak erkölcsi neveléséhez való jogát”. Az ügyben megkérdezték Deutsch Tamás ifjúsági minisztert is, aki azzal hárította el a kérdést, hogy nem akar ideológiai csatába kerülni.
Az elmúlt hetekben nem ez az első eset, amikor a homoszexualitás kérdése vitát gerjesztett. A hétvégén ugyanis meleg szervezetek megrendezték az úgynevezett meleg büszkeség napját, amelyen figyelemfelkeltő módon felvonultak Budapesten. Jobboldali sajtóorgánumok és több egyház is elítélte a demonstrációt. A egyházak azzal érveltek, hogy azért nem értenek egyet a fesztivállal „mert ez a homoszexuális életformát népszerűsíti. Meggyőződésünk, hogy ez tovább rombolja az erkölcsöt, tönkreteszi a családot, lealacsonyítja a nemzetet”.
A jobboldalinak számító M1 A Hét című műsorban Pál apostol Rómabeliekhez írt leveléből idéztek, míg a Demokrata egy vezércikkben Márai Sándorral érvelt: „A nyugati, intellektuális, s aztán nem is olyan intellektuális homoszexualitás mint világszervezet már kezdi egy vallás alakját ölteni. Fanatikusokkal, liturgiákkal, titkos szertartásokkal, a beavatottak és hívők titokzatos ismertető jegyeivel, türelmetlen gyanakvással, szektákkal: ez mind vallás… Mint minden új vallás, természetesen e szakma tagjai is politikai hatalmat akarnak, titkos társaságok alakjában.”
A meleg szervezetek közül a Habeas Corpus Munkacsoport nyílt levelet küldött Szájer Józsefnek, a Fidesz-MPP frakcióvezetőjének is. A levélben arra kérik Szájer Józsefet, hogy „mivel széles körben ismert a szexuális kisebbségek egyenjogúsága melletti személyes elkötelezettsége”, a Fidesz-MPP nevében bátorítsa a Sziget Kft. vezetőit: mondják fel a polgármesterrel kötött szégyenteljes megállapodást. Egyébként a tiltó szerződés ellen fellépő szervezetek között ott található a homoszexuális katolikus szervezet is, az Öt Kenyér Keresztény Közösség a Homoszexuálisokért. A érdekvédő szervezetek szerint ugyanis „a megállapodás nyíltan sérti az emberi jogokat, a Magyar Köztársaság Alkotmányába ütközik, ellentétes a Magyar Köztársaság által nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel. A nyilatkozat intézményes módon kizárja a meleg és leszbikus szervezetek jelenlétét a Pepsi Szigetről, elzárva egy társadalmi csoportot a nyilvánosságtól”.
Az ellenzéki pártok közül az MSZP és az SZDSZ is diszkriminációnak tartja Tarlós akcióját. Kósáné Kovács Magda egy rádióműsorban egyenesen botrányosnak tartotta a döntést. Felhívta a figyelmet arra, hogy az emberjogi bizottságnak döntenie kellett arról, hogy javasolja-e a parlamentnek az egyenlő bánásmódról és a megkülönböztetés tilalmáról szóló törvény megtárgyalását? A törvénytervezet azonban nem kapta meg a bizottság többségi támogatását. Fodor Gábor szabaddemokrata politikus is elítélte a homoszexuálisok kitiltását a Szigetről.
Féligazságok
Az „Újszövetség tanításában hívők” nevében utasította el a közszolgálati televízió politikai magazinműsora - Szent Pál soraira hivatkozva - a férfi és női homoszexualitás jogvédelmi kérdésként való beállítását. A műsorvezető hozzátette: „A Biblia tanítását másképp magyarázók vagy más vallású, esetleg ateista embereknél ezek a sorok valószínűleg nem jelentenek sokat.” Miközben dicsérendő újdonság az, hogy erkölcsi vetülettel rendelkező társadalmi kérdés kapcsán a médiában a Szentírás álláspontja megjelenik (ami a magyarországinál fejlettebb bibliai ismeretekkel rendelkező országokban magától értetődő), sajnálatos az, hogy ezt rögtön ideológiai különbségtétellel párosítják. „Férfiúval ne hálj úgy, amint asszonnyal hálnak: utálatosság az” - írta az Újszövetség tanítását sok száz évvel megelőzve Mózes. Aki tehát az ószövetségi Tórában hívő „más vallású”, az is ugyanazt gondolhatja a homoszexualitásról, mint az „Újszövetség tanításában hívő” keresztény (akinek pontosan Jézus szavai miatt hinnie kellene Mózesnek is, csakúgy, mint Pál apostolnak). Ráadásul a közszolgálati televízió arról sem szólt, hogy Pál apostol a homoszexualitás bűnét egy másik, alapvetőbb bűnnel, a képmások, szobrok imádásával magyarázta, amely területen nem minden „Újszövetség-hívő” makulátlan.
A jobboldal kettős mércéje azonban nemcsak a Biblia felemás citálásában merül ki. Az óbudai polgármester szerint fellépésével a szülők érdekeit képviselte, akik szeretnék nyugodtan elengedni gyermekeiket a Szigetre. Tegyük fel, sikerül minden meleget, leszbikust eltanácsolnia a rendezvényről. A többi program ettől már pusztán kulturális élmény marad? A polgármesternek - ha következetes lenne - el kellene mondania a szülőknek: fennáll a veszélye annak is (nemcsak egy sátorban, hanem százban, sőt a szabadban is), hogy heteroszexuális zaklatásoknak, magamutogatásnak lesznek kitéve. Közel tíz éve létezik a Sziget, senkinek nincs illúziója: ide soha nem az erkölcsi épülés jegyében zarándokoltak ki a fiatalok.
Nem őszinte azonban a „jogvédő” álláspont sem, amely változtathatatlan adottságként kezeli a homoszexualitást, tudomást sem véve azokról a tudományos és tapasztalati véleményekről, amelyek azt állítják: a szexuális orientáció tudatos döntéssel megváltoztatható. Idén jelent meg a Columbia Egyetem egyik profeszszorának Robert Spitzernek a tanulmánya, amelyben olyan homoszexuálisok körében végzett felmérést, akik segítséget kértek - többek között a homoszexualitást bűnként kezelő vallási közösségektől - az életmódjuk megváltoztatásához. Az eredmény: a férfiak 66 százaléka, míg a nők 44 százaléka arról számolt be, hogy „kielégítő heteroszexuális teljesítményre” vált képessé. (Morvay Péter)
