Vissza a tartalomjegyzékhez

Mondovics L. Gábor
Hágába hurcolták Milosevicset

Komoly politikai vihar kerekedett Jugoszláviában Milosevics kiadatása körül. A szövetségi kormány által megszavazott „hágai dekrétum” rendelkezett Milosevics kiadatásáról, ám miközben a kormány az ügyvédek által benyújtott törvényességi óvás következményeiről tárgyalt, a volt diktátort repülőre ültették és elszállították Hágába. A Szövetségi Alkotmánybíróság határozata hiába függesztette fel tizenöt napra a kiadatási eljárást, Milosevics ügyvédei alig fejezték be a hír feletti ünneplést, védencük már úton volt a belgrádi repülőtér felé. 


A Scheveningen börtön Hágában, ahol Milosevicset fogva tartják. Leszálló ág Fotó: Reuters

Belgrádi vélemények szerint a volt diktátor a saját csapdájába esett. Az egy hónappal ezelőtt benyújtott törvényjavaslattal szerették volna létrehozni a törvényi kereteket ahhoz, hogy Milosevics ügyét Belgrádban tudják lefolytatni. „Milosevics hívei számára az lett volna a legjobb, ha a parlament elfogadja a törvényt, mert abban az esetben Milosevics nem került volna Hágába. Ha egy hónappal ezelőtt elfogadják a javaslatot, Milosevics felett hazai bíróság ítélkezne és a nemzetközi közösségnek nem lennének kétségei szándékainkat illetően” -- mondta Zoran Gyingyics szerbiai miniszterelnök, annak ellenére, hogy tisztában volt azzal: nyilatkozata közben már átadták a törvényszék képviselőinek a diktátort. Predrag Bulatovics, a montenegrói Szocialista Néppárt (SZNP) elnöke figyelmeztetett, hogy aligha lehet elkerülni a szövetségi kormány bukását. „Ha úgy viselkednénk, mintha mi sem történt volna, akkor olyan következtetést vonhatnának le, mintha lepaktáltunk volna a Szerbiai Demokratikus Ellenzékkel (SZDE)” - nyilatkozta Bulatovics, aki megismételte: szó sincs arról, hogy az SZNP kilépve a szövetségi kormányból koalícióra lépne a Szerbiai Szocialista Párttal (SZSZP), a Szerb Radikális Párttal vagy a jugoszláv baloldallal, esetleg támogatná egy kisebbségi kormány létrehozását. A montenegrói politikus emlékeztetett arra, hogy a Szövetségi Alkotmánybíróság döntése értelmében lett Vo-
jiszlav Kostunica Jugoszlávia elnöke, és ezt a döntést mindenki elismerte, „az Egyesült Államokat is beleértve”. Ezzel szerinte elváltak egymástól a két állam útjai.
Milosevics letartóztatása és elszállítása más montenegrói pártok értékelése szerint is a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság végét jelentheti. Igor Luksics, a montenegrói Szerb Demokrata Párt szóvivője is így értékeli az eseményeket. „Ideje elfogadnunk a tényt, hogy Szerbia és Montenegró két külön állam”- mondta a montenegrói szerb politikus. Luksics szerint is van némi irónia a bukás végkifejletében, hiszen pontosan tizenkét évvel ezelőtt Milosevics egy helikopteren Koszovóba érkezett, ahol elfogadtatta magát a szerbek vezetőjeként. Koszovó elvesztésével a diktátor is ment, most is helikopterrel, csak éppen a végállomás Hágában volt.


Miroljub Labus jugoszláv miniszterelnök-helyettes bejelenti a kormánydöntést Milosevics kiadatásáról. Sietős volt Fotó: Reuters

Mira Markovics, a fogságban lévő elnök felesége szintén élesen tiltakozott a kiadatás ellen. Ő is csak a sajtóból értesült a hírről, és mire a börtönbe ért, férje már rég nem volt ott. Markovics a torinói La Stampának még a kiadatás előtt nyilatkozva kijelentette: „Jugoszlávia egész igazságszolgáltatási rendszere alkotmányellenes. A kormányrendelet valójában a törvény nélküli állam tükörképe, melyet egy olyan törvényellenes testület fogadott el, amely az ország élén áll.” Szerinte nagyon téved mindenki, aki „azt hiszi, hogy a Milosevics feletti ítélkezés megoldaná a balkáni gondokat”. Ez utóbbiban valószínűleg igaza van.
Vojiszlav Kostunica elnök pártjához, a Szerbiai Demokratikus Párthoz hasonlóan tartózkodott a kormánydöntés megszavazásakor. A kiadatás egy olyan nemzetközi gazdasági konferencia előestéjén történt, ahol 1,3 milliárd dollár támogatás megnyerése volt a tét. Ezt az összeget a Nyugat Milosevics kiadatásához kötötte. Az ország politikai stabilitásához szükséges összeg folyósításának útjában immár semmi akadály sem áll.
Carla Del Ponte, a hágai szervezet vezetője üdvözölte a történteket. Szerinte ez az igazság győzedelmeskedését jelenti, amit ők képviselnek. Del Ponte úgy véli, hogy ezzel a lépéssel egy hosszú folyamat kezdődik el Európában. Az uniós országok vezetői szerint szintén nagy eredmény Milosevics kiadása Hágának.
Vojiszlav Kostunica, aki végig a Belgrádban lefolytatandó eljárás híve volt, és többször a belügyekbe való beavatkozásnak minősítette a külső nyomást, most hallgat. Eddig azokat a külföldi segélyeket is viszszautasította, amelyeket csak a kiadatás esetén kapott volna meg. Igaz, most a gazdasági és politikai stabilitás a tét, és ahhoz, hogy az emberek ne az utcán szavazzanak, anyagi fellendülés kell. A gazdasági felemelkedésért cserébe hozott politikai döntéseket a történelem már ismeri, ez is egy lett azok hosszú sorában.