Geszti Sándor
Kelet-európai szoftverkalózok

A londoni Datamonitor cég tíz kelet-európai országot érintő legfrissebb tanulmánya szerint az itteni szoftverpiac 63 százaléka illegális. Ez az arány Nyugat-Európa „szennyezettségének” a duplája, de Kelet-Európa olyan országokkal is büszkélkedhet, mint Ukrajna vagy Oroszország, ahol a lopott szoftverek teszik ki a piac majdnem 90 százalékát. Magyarország a lista kétes értékű hetedik helyére tudott felkerülni, mivel nálunk már „csak” minden második számítógépes program lopott.

Kelet-európai szoftverkalózok. Nincs erkölcsi gát a lopással szemben Fotó: Reuters

A nemzetközi szoftveripar abban reménykedik, hogy újabb szankciók bevezetésével visszaverhető lesz a szédítő méreteket öltő kelet-európai szoftverkalózkodás. A probléma az USA-ban és Nyugat-Európában sem ismeretlen, ott azonban csak a piac 20, illetve 34 százalékát adják az illegális programmásolatok. Kelet-Európa siralmas helyzetének hátterében szakemberek azt az alapvető erkölcsi problémát vélik felfedezni, hogy itt nincs nagy hagyománya a szellemi tulajdon tiszteletben tartásának (sem). Az emberek jó része nem szokott hozzá, hogy a nem materiális termékekért is fizetni kell, ezért teljesen nyugodt lelkiismerettel, sőt néhol büszkén használják az olcsóbban beszerzett, nem jogtiszta másolatokat.
A szellemi tulajdon megkárosításának az erkölcsi káron túl komoly, nemzetgazdasági szinten is mérhető költségvonzatai vannak. A Microsoft éves jövedelmének egy százalékát költi közvetlenül a probléma leküzdésére. A technológiai védelem mellett egyre fontosabbnak tartják a felhasználók tájékoztatását és nevelését. Az oktatásnak része az elrettentés is, azon esetek publikálásával, amelyek szoftverhamisítók bebörtönzésével zárultak. Ebben a munkában vállal szerepet a szoftvergyártók nemzetközi szövetsége, a Business Software Alliance (BSA) nevű nemzetközi szellemitulajdon-védő szervezet, amely hazánkban is aktív. A BSA megbízásából készített mostani angol tanulmány rámutat, hogy amennyiben a kelet-európai helyzet nem javul, az illegális szoftvergyártás és -kereskedelem adókiesési, és a munkahelyek számát csökkentő vonzatait is figyelembe véve, 2004-re ezen országok több mint 30 milliárd dollárral károsíthatják meg a világot. Ezzel szemben a régió törvényes szoftverkereskedelme 2000-ben csupán 1,4 milliárd dollárra rúgott, 2004-re pedig 2,3 milliárdra növekedhet. Az öt évig terjedő börtön-, vagy az elkobzott áruk értékének háromszorosára rúgó pénzbüntetéseket nagyon ritkán hajtják végre. Az elkobzott árukészleteket napok vagy órák alatt pótolják, és az élet megy tovább…

Illegális szoftverek száma a piac egészének százalékában 2000-ben

Ukrajna 89% 
Szlovénia 61% 
Oroszország 88% 
Bulgária 78% 
Románia 77% 
Horvátország 63% 
Lengyelország 54% 
Magyarország 51% 
Szlovákia 45% 
Csehország 43% 
Forrás: Datamonitor