Hetek - V. évfolyam, 14. szám, 2001. április 07

Bár Kövér László pártelnök cáfolta egy Fidesz-MIÉP koalíció lehetőségét a jövő évi választásokat követően, a jelenleg is fennálló Fidesz-kisgazda koalíció eleven példája annak, hogy a fiataldemok-raták hatalmi kérdésekben nem ismerik a lehetetlent. A két párt főbb jellemzőit egybevetve több ponton fedezhető fel hasonlóság, és ha emellett figyelembe vesszük az elmúlt két és fél évben tapasztalt zökkenőmentes együttműködést, egyáltalán nem irreális feltételezés, hogy jövőre „összenő, ami összetartozik”. A Szonda Ipsos kutatásai szerint a MIÉP-szimpatizánsok 35 százalékának második számú jelöltje a Fidesz, míg a polgári párt szavazóinak mindössze 11 százaléka utasítja el kategorikusan a MIÉP-et.

Tölgyessy Péter és Orbán Viktor közös fóruma. „Megvannak a MIÉP közvetett kormányzati részvételének az érzelmi feltételei” Fotó: Hetek-archív

A dabasi időközi választás

- érvénytelen - első fordulójában elért 13 százalékos MIÉP-eredményre hivatkozva Csurka István pártelnök hétfőn kijelentette: reális lehetőséget lát arra, hogy a Fidesszel együtt többségbe kerüljenek és kormányt alakítsanak a jövő évi választásokat követően. (A legutóbbi adatok szerint a fiataldemokraták 38 százalékos támogatottsággal rendelkeznek a pártot választó, biztos szavazók körében, ha ehhez hozzáadjuk a MIÉP dabasi 13 százalékát, az eredmény valóban abszolút többség.)
Nem látja lehetségesnek, hogy a Fidesz a MIÉP-pel lépjen kormányzati együttműködésre, bármit hozzon is a 2002-es országgyűlési választás - jelentette ki Kövér László, a Fidesz elnöke szintén hétfőn, azonban azt is hozzátette: az MSZP-vel semmilyen választási eredmény esetén nem lehet szó nagykoalícióról, ennél bármilyen alternatíva jobb. Ha eltekintünk is attól, hogy a „bármilyen alternatíva” a jelenlegi adatok alapján csak a Fidesz-
MIÉP koalíció lehet, a MIÉP-től történt elhatárolódás hitelét önmagában is jelentősen csökkenti a Fidesz eddigi története: e párt a hatalom megszerzéséért képes volt szembefordulni korábbi elveivel és szövetségeseivel, valamint önnön kijelentéseivel: „Az pedig, hogy a kisgazdákkal egy koalícióban
legyünk, a legrosszabb álmainkban se kerüljön elő. A kisgazdapárt áll a legtávolabb a Fidesztől. Képviselőik hozzászólásaiból olyan értékrend rajzolódik ki, amelyet mi nagyon élesen elutasítunk” - nyilatkozta Orbán Viktor a Magyar Hírlapnak 1991-ben, majd 1998-ban koalíciót kötött a kisgazdapárttal, amely pedig semmit nem változott sem programja, sem stílusa, sem vezetése tekintetében.
Az évek során Csurka István megítélése is minőségi fejlődésen ment keresztül. 1992 szeptemberében Kövér László a következőket nyilakozta a Népszabadságban: „…hogy Csurka nézetei - amelyeket magam is a legújabb kori nácizmus magyarországi alapvetésének tartok - ne vegyék át az uralkodó szerepet… mindent megteszünk, hogy a náci ihletésű, ásatag, leszerepelt és a szó szoros értelmében életveszélyes ideológiák semmiképpen ne nyerjenek teret.”
Tölgyessy Péter fideszes képviselő tavaly ősszel ugyanakkor a Népszabadságban elismerte: „A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciójában máris megvannak a MIÉP közvetett kormányzati részvételének az érzelmi feltételei.”

A szavakon túl

Érzelmekkel persze nem sokra menne a MIÉP, és ezt a Fidesz is hamar felismerte: folyamatos gesztusokkal tartja a maga oldalán az „ellenzéki” Csurka-pártot. A MIÉP-nek azért lehet frakciója a parlamentben, mert a fideszes többségű koalíció nem foglalta házszabályba azt az alkotmánybírósági határozatot, mely kimondja, hogy a 15 főnél kisebb létszámmal alakult képviselőcsoportok addig maradhatnak fenn, amíg valaki el nem hagyja a frakciót. Márpedig az alakuláskor 14 tagú képviselőcsoportot azóta két személy is elhagyta. A Fidesz „kegyelméből” létrejött MIÉP-frakció lényegesen több pénzt és megszólalási lehetőséget kap, mintha csak a MIÉP színeiben bejutott független képviselők halmazaként működhetnének.
1998-ban, a MIÉP március 15-i rendezvényén Csete György képviselőjelölt kijelentette: „Amíg nem lesz a kezünkben a média és a sajtó, addig nem lesz itt semmi.” Az elmúlt három év során a MIÉP „megkapta” az adófizetők pénzéből fenntartott közszolgálati Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorát (a főszerkesztő Lakatos Pál, a MIÉP képviselőjelöltje volt). A közelmúltban a nyíltan MIÉP-kötődésű Stifner Gábort nevezték ki a Kossuth adó belpolitikai főszerkesztőjének, valamint kereskedelmi frekvenciát nyert a Pannon Rádió, melyről Győri Béla szóvivő az idei március 15-i MIÉP-nagygyűlésen kijelentette: „már van egy rádiónk is, a Pannon Rádió”. A médiában törvényt sértő MIÉP-es programokkal szemben ahhoz az ORTT-hez lehet fordulni, amelyben a Fidesz jóvoltából a MIÉP és a három kormánypárt kétharmados többséggel rendelkezik az MSZP és az SZDSZ delegáltjaival szemben.
Tavaly áprilisban Orbán Viktor meghívására egynapos látogatásra érkezett Budapestre Wolfgang Schüssel osztrák kancellár. Elemzők szerint a szélsőjobboldali Szabadságpárt kormányra lépését követő - és az Ausztriát sújtó EU-bojkottal egybeeső - meghívás egyértelmű jelzés volt a hazai szélsőjobb szavazók felé is. „A Csurka-hívekkel kötött alkuk erősítik az agresszív ifjú demokraták hatalmi pozícióit, cserébe pedig kis adományokkal kötik magukhoz Csurkáékat” - írta elemzésében az osztrák Profil című hetilap.
Adott esetben a passzivitásnak is lehet üzenete: jó példa erre, hogy Orbán Viktor nem emelte fel szavát akkor (és azóta sem), amikor a MIÉP kijelentette: rehabilitáltatni kívánja a háborús bűnökért kivégzett Bárdossy László egykori miniszterelnököt.

Ideológiai azonosságok

Sükösd Miklós politológus közelmúltban megjelent tanulmányában a következő „személyiségjegyeket” állapította meg a MIÉP Vasárnapi Újság című műsoráról és egyszersmind magáról a pártról: kommunizmusellenesség, liberalizmusellenesség, antiszemitizmus, összeesküvés-elméletek gyártása, cigányellenesség, populista szólamok a korrupcióról, a politikai ellenfelek démonizálása, külföldi ellenségek kreálása, globalizáció-ellenesség, EU-ellenes nézetek, nacionalista nézetek a magyar történelemről. (A tanulmány a www.tinta.hu portálon olvasható.)
Felmerül a kérdés, e tulajdonságok közül jellemző-e valamelyik a Fideszre, az azonos vonások elegendőek-e a koalíciókötéshez, illetve szükségesek-e egyáltalán egy közös kormányalakításhoz?
Sükösd szerint a kommunistaellenesség feltétlenül jellemző: „A Fidesznek ez az egyetlen elkötelezettsége, ami a keletkezése óta megvan. A Fidesz már változott alternatívról liberálisra, liberálisról konzervatívra, radikálisról néppártra, tehát sokszoros átváltozásnak voltunk tanúi, de az antikommunizmus az ideológiájának egyetlen állandó tényezője.” Hasonlóság a Fidesz és a MIÉP között, hogy az MSZP-t mindkettő a régi rendszer örökösének próbálja beállítani.
A MIÉP liberalizmusellenességével szemben a Fidesz nem ellensége a liberalizmusnak - mondja Sükösd Miklós. „Az más kérdés, hogy az SZDSZ-szel szemben irracionálisan ellenséges - holott a programjaik alapján ez két polgári párt -, de ennek az az oka, hogy el akarja hódítani az SZDSZ választóit.”
A MIÉP-et jellemző populista, általános korrupcióellenes szólamokkal kapcsolatban a politológus kiemelte: ez egy sajátosan szelektív korrupcióellenesség. Nem hallható kormányzati ügyekben, mint például a miniszterelnök édesapjának bányavállalkozásával vagy a Happy End Kft.-vel, illetve a Defend Kft.-vel kapcsolatban. „Érdekes módon ezeket nem emlegeti a szélsőjobboldali korrupcióellenes propaganda.”
A politikai ellenfelek démonizálásának terén is sok hasonlatosság fedezhető fel. Csurka rendszeresen nemzetvesztő, népnyúzó, liberálbolsevista hazaárulókról beszél, míg az általa legszimpatikusabbnak tartott Fidesz-vezető, Kövér László semmivel nem marad el mögötte: emlékezetes megnyilvánulásai többek között a „férgek és nyüvek országáról”, az ellenzék természeti csapásokkal vetekedő kártékonyságáról szóló mondatai, vagy például az a szocialistáknak tett ígéret, mely szerint „egyenként fogunk benneteket levadászni”.
A kérdés ezek után: van-e realitása egy Fidesz-MIÉP koalíciónak? Sükösd Miklós szerint van, de nem a fentebb vázolt hasonlóságok miatt, hanem a parlamenti matematika alapján „Egy évvel a választások előtt mindkét fél racionálisan viselkedik. Csurka a közép felé akar tájékozódni a szélről, hogy polgári rétegek is támogassák, a Fidesz viszont az utolsó pillanatig lebegteti a kérdést, de eddigi történetét és pálfordulásait nézve nem zárható ki, hogy koalíciót köt a MIÉP-pel.”

Az elhatárolódás elmaradt

A kormány nem foglalkozik pártkombinációkkal - mondta Borókai Gábor kormányszóvivő csütörtökön az MTI-nek, reagálva Kovács László nyílt levelére, amelyet az MSZP elnöke a miniszterelnöknek címzett.
A szocialista politikus többek között arra vár választ a kormányfőtől, hogy Orbán Viktor egyetért-e a MIÉP értékrendjével és politikájának hangsúlyaival, illetve elképzelhetőnek tart-e bármilyen körülmények között egy Fidesz és MIÉP közötti koalíciót, vagy azt, hogy egy Fidesz vezette kisebbségi kormányt a MIÉP kívülről támogasson.
Borókai Gábor hangsúlyozta: a kormányfő a hozzá címzett levelekre mindig válaszol, de mivel Kovács László nyílt levél formájában intézte hozzá kérdéseit, ezzel módot adott arra, hogy a miniszterelnök a sajtó útján válaszoljon.
„A kabinetnek az a feladata, hogy meggyőzzön mindenkit: az ország előrehaladása érdekében érdemes erre a kormányra, annak programjára szavaznia, akkor is, ha korábban az MSZP-t vagy a MIÉP-et támogatta” - fogalmazott Borókai Gábor. (MTI)