Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Tedd, amit akarsz

Bizarr gyilkosságok, megcsonkított állattetemek, megmagyarázhatatlannak látszó tinédzser-öngyilkosságok vagy egyházi épületeket ért támadások nyomán gyakran felbukkan a hírekben a találgatás, hogy a bűncselekmények hátterében esetleg sátánisták állhatnak. Sokszor azonban a rendőrök nem veszik komolyan az erre utaló jelek vizsgálatát, elsősorban a jelenségről rendelkezésre álló információk hiánya miatt. Egy amerikai szervezet nemrégiben összeállítást készített, amelyben a sátánizmus három legfontosabb irányzatát igyekezett bemutatni.

A sátánizmusról sokan beszélnek ugyan, ám a legtöbb ember valamiféle sötét, középkori praktikával azonosítja, aminek már lejárt az ideje. Az elmúlt időszak híradásai viszont azt tűnnek alátámasztani, hogy a sátánizmus ismét reneszánszát éli. A jelenséggel kapcsolatosan a legnagyobb probléma talán az, hogy sokan nem tudják, valójában mivel állnak szemben. 
A Watchman című amerikai internetes lap szerint a jelenség megértéséhez elengedhetetlen pontos fogalmat alkotnunk róla. A lap meghatározásában a sátánizmus olyan vallási szövetség, melynek célja a Sátán imádása. A sátánisták szerint a Sátán egy valóságos személy, túlvilági lény vagy személytelen energia, akinek a célja, hogy tönkretegye a Teremtőnek az emberre vonatkozó bibliai célját. A sátánisták a Sátán imádásán keresztül manipulatív erő megszerzésére törekszenek bizonyos diabolikus rituálék, technikák segítségével. A sátánizmus fogalmát azonban meglehetősen nehéz szűk keretek közé szorítani, hiszen - mint ahogy például az egyik legismertebb szervezet, a magyar származású Anton LaVey alapította Sátán Egyháza egyik vezetője, Matt G. Paradise állítja -, az emberek többsége ilyen vagy olyan formában maga is vallja a sátánizmus tanításait, filozófiáját - jóllehet a legtöbb esetben ennek nincs is tudatában az illető, s ebből következik, hogy nem is tekinthető úgy, hogy maga is sátánista lenne. 
Mivel a sátánizmusnak meglehetősen sok válfaja, alkategóriája létezik, szakértők hármas felosztást javasolnak. Az egymástól néha jelentős mértékben eltérő kategóriák - a nyilvános, a titkos, illetve a „szabad stílusú” sátánizmus - között viszont sok esetben számos átfedés tapasztalható. A nyilvános sátánizmus olyan vallási mozgalom, melynek követői általában a közgondolkodásban élő sátánista-képet elevenítik meg. Hittételeik, rituáléik a római katolikus vallás formáit idézik meg, azzal az alapvető különbséggel, hogy ők mindent fordítva tesznek. Idézhetik például Jézus imáját, ám visszafelé mondják el, vagy káromló szavakkal „fűszerezik”. Az úrvacsorai poharat gyakran állati vagy emberi vérrel, egyes esetekben pedig vizelettel töltik meg. (Ezen gyakorlatok hagyománya tulajdonképpen a hírhedt fekete misékben gyökerezik.) A mozgalom nem földalatti, tehát nem titkos: Amerikában hivatalos, adómentességet élvező egyházként több tucat sátánista szervezet működik. A helyi közösségek vagy „grottók” (a szó barlangot jelent) általában péntek este találkoznak. Közülük a legismertebbet, a Sátán Egyházát, 1966-ban alapította a vásári kikiáltó munkáját megelégelő Anton LaVey. 
A nemrégiben elhunyt LaVey értelmezésében a sátánizmus az ember imádatát jelenti, testi vágyainak és kívánságainak felmagasztalásával. LaVey az élvezetek mindenhatóságát hirdette: „Hozd ki a legtöbbet az életből - itt és most!” LaVey tevékenységének köszönhetően ugrásszerűen megnövekedett a jelenség iránti érdeklődés, amit a témáról írt könyvek eladási statisztikája is hűen tükröz (Hetek, 2000. január 14., ). Elsődleges céljuk illegális tevékenységek, bűncselekmények elkövetése: gyermekeket molesztálnak, betöréseket hajtanak végre, de népszerű körükben a csoportos szex, illetve a homoszexualitás is. Gyakran kábítószer-fogyasztók és a heavy metal zene nagy rajongói. A sátánizmus manapság Európa-szerte is egyre nagyobb méreteket kezd ölteni; gyakran fonódik össze neonáci, idegengyűlölő mozgalmakkal.
Ha valaki egyszer csatlakozik egy sátánista csoporthoz, utána szinte lehetetlen számára a kilépés - a zsarolások, a családtagok megfenyegetése nyomós ok lehet a lojalitásra. Akik elkotyogják kilépési szándékukat, gyakran maguk is az áldozat szerepében végzik - vagy meggyilkolják, vagy öngyilkosságra kényszerítik őket, ami egyébként a legnagyobb tisztelet kifejezése a Sátán iránt - állítja az interneten olvasható amerikai elemzés.