Csokolizmus

Nagy felelősség nehezedik a rendezőkre: a filmeknek nagy hatásuk van az emberekre, az ebtartástól kezdve a csokievésig. A 101, majd a 102 kiskutya szinte tömegigényt teremtett a kis pöttyös dalmaták iránt. De itt van a Csokoládé is, Lass Hallström Aranymedve-díjas filmje, amely a csokoládé fogyasztását növelte meg Olaszországban. Igaz, hogy a szép Juliette Binoche, aki cukrászdát nyit egy kis francia faluban, a csokoládés termékek non plus ultráját kínálja vendégeinek. Viszsza is nyeri ott mindenki az életkedvét, búcsút mond a depressziónak. 

Csokoládé - minden mennyiségben?

Gianluigi Gessa, a legnagyobb olasz neuropszichofarmako-lógus szerint nincs a filmben sok túlzás. A csokoládénak valóban van antidepresszáns, euforizáló hatása, jót tesz az ereknek és a szívnek, feltéve, ha valódi csokoládéról van szó. Van benne teobromin, amely hasonlít a koffeinhez, feniletilamin, amely távoli rokona az amfetaminnak. Az anandamid, amely szanszkritül boldogságot jelent, némi eufóriát okoz. „Ezekből az anyagokból nincs benne annyi, hogy érzelmi vihart váltson ki - állítja a doktor a Corriere della Serának - de az a kevés, amenynyit tartalmaz, segít. Bár igazából azért hatékony, mert finom.” 
Olaszországban a nők többet esznek belőle, mint a férfiak, bár a különbség nem nagy (51-49%). A fiatalok és az északiak is jobban rájárnak, mint az öregek és a déliek. A statisztikák szerint az éves átlagfogyasztás fejenként 3,2 kg. A csokoládé imázsa, azonkívül hogy visszahozza a gyerekkort, érdekes módon összekapcsolódik a tilos fogalmával is - mondják a szakértők. Ezt látszik igazolni, hogy tízből hét csokifogyasztó vallja: a csokit legjobb otthon enni, nem az utcán vagy a munkahelyen. A csokoládé azonban csak addig hasznos, amíg fogyasztását nem viszik túlzásba. A csokifüggőség, amelyet „csokolizmusnak” neveznek, az alkoholhoz vagy a droghoz való ellenállhatatlan vonzáshoz hasonló, és káros. Az Egyesült Államokban azok közül a nők közül, akik rendszeresen csokiznak, egy százalék lesz betegesen függő. A csokoládét kedvelő híres emberek közé tartozik Francis Ford Coppola, Gianni Agnelli és Fidel Castro. Utóbbitól származik a mondás: „A dohány ölhet, a csokoládé nem.” (MTI)