Munkatársunktól
Megrendelt infláció

„Megkérdeztem a miniszterelnököt, hogy mit szeretne inkább, azt, hogy magasabb legyen az infláció, és legyen egy jó pénzügyminisztere, vagy alacsonyabb legyen, és legyen egy hülye pénzügyminisztere, mire a miniszterelnök azt mondta, hogy minden pénzügyminiszter hülye, így az alacsonyabb infláció lett kommunikálva" - mondta a volt pénzügyminiszter, Járai Zsigmond, a Nemzeti Bank új elnöke a Közgazdaság-tudományi Egyetemen tartott kötetlen előadásán.

Járai Zsigmond MNB-elnök. Bemutatkozik Fotó: Archív

Az inflációval kapcsolatban kifejtette, hogy igenis jó a magyar gazdaság inflációs teljesítménye, hiszen ez az egyetlen ország, ahol az 1999. évihez képest nem nőtt, hanem csak stagnált az infláció. Járai szerint a kormány az infláció prognosztizálásában sem tévedett, mivel kezdettől fogva tisztában voltak azzal, hogy 2-3 százalékkal magasabb lesz az általuk meghatározottnál. A jegybankelnök szerint idén decemberben már 6-7 százalékra csökkenhet az infláció. A probléma azonban az, hogy a kormány a félresikerült inflációs prognózisai miatt elvesztette hitelét a gazdasági szereplők körében, és nem akarják elhinni, hogy elérhető ez a csökkenés. 
Járai értékelte Magyarország helyzetét, eddigi pénzügyi teljesítményét, és beszélt a monetáris unióhoz való csatlakozás feltételeiről és lehetséges időpontjáról. Az ország helyzetéről szólva elmondta, hogy a gazdaság az elmúlt években nem alakult rosszul, amiben nagy szerepe van az amerikai és a nyugat-európai konjunktúra által biztosított kedvező külső körülményeknek. A munkanélküliség továbbra is csökkent, és ebben a 40 ezer forintos minimálbér sem okozott jelentős megtorpanást. Járai elismerte, hogy az ország fizetési mérlege néhány hónap alatt sokat romlott, de mivel szerinte az általa elkészített költségvetés jó, ez nem jelent megoldhatatlan problémát. Az éves infláció 10 százalék alá szorítása nem fog könynyedén menni; ez az elkövetkező évek feladata lesz. A maastrichti egyezményben foglalt infláció (hozzávetőlegesen 4-5 százalék) elérése még nem cél, mivel olyan árat kellene fizetni érte, ami nem érné meg. 
A tőzsde mélyrepülésének okát Járai abban látja, hogy kicsi a tőzsde, kevés a papír, s ezeket unják a befektetők. A brókerek pedig lusták, nem mennek ki a vállalatvezetőket rábeszélni a tőzsdén való szereplésre, holott ennek legalább annyira a munkájuk részét kellene képeznie, mint az adásvételnek. De a befektetők elfordulásának nem ez az egyetlen oka, nemzetközi trendek hatása is érvényesül. Nem lehet azonban a kormány gyógyszer- és gázárakba való beavatkozását okolni, hiszen ez csak Magyarországon újdonság, külföldön ez már megszokott, nem szenzáció. A frissen kinevezett jegybankelnök elmondta, hogy a monetáris politika céljai nem változtak, továbbra is az eurózónába való bekerülés az első számú feladat, aminek legfőbb előnyei, hogy csökkennének a tranzakciós költségek, továbbá erős pénze lehetne az országnak. Változás csak az eszköztárban van. Eddig ugyanis meghatározták mind a két hetes, mind a három hónapos betét kamatát, ezután azonban csak a három hónapos betétet határozzák meg, annak is csak a mennyiségét, a kamatot a piacra bízzák. Amenynyiben 2004-ben Magyarország EU-taggá válik, akkor mostantól számítva 6-7 év múlva már elbúcsúzhatunk a régi forinttól.