Vissza a tartalomjegyzékhez

-összeállítás
Hologrammal pótolnák a szobrokat

Rövid megszakítás után folytatódik a szoborrombolás Afganisztánban. Az áldozatok ünnepére félbeszakadt akciót semmiképpen nem állítják le, jelentették ki afgán illetékesek. Eközben egyre szélesedik azoknak az országoknak és szervezeteknek a köre, amelyek tiltakozásukat fejezik ki az emberiség közös kultúrkincsének a durva elpusztítása ellen. 

„Semmi esély nincs rá, hogy döntésünket, mely szerint minden buddhista szobrot lerombolunk, visszavonjuk, a világból érkező kritikák ellenére sem” - jelentette ki egy tálib szóvivő. Az iszlámtól idegen, bálványnak tekintett szobrok megsemmisítésére Mohammed Omar Mollah adott parancsot, amelynek értelmében légvédelmi erőkkel kezdtek lőni arra a két hatalmas Buddhára is, melyek egy szikla oldalába faragva állnak az afganisztáni Bámijánban. A világhírű szobrok nagyobbika mintegy ötven méter magas. A szoborromboló akció az Eid al-Adha, azaz az áldozatok ünnepe idejére megszakadt, ennek elteltével azonban újult elszántsággal folytatódik. Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy eddig mennyi kárt sikerült tennie a tálib milíciának, de időközben újabb országok és szervezetek csatlakoztak a műkincsek elpusztítása ellen tiltakozók táborához. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai New Yorkban kifejezték tiltakozásukat.
Eközben egy grazi tanácskozáson kiderült, hogy talán van remény a világhírű, sziklába faragott Buddhák „feltámasztására” akkor is, ha a tálibok valóban nem kímélik meg őket a pusztulástól. A grazi egyetem kutatói a közelmúltban háromdimenziós eljárással felmérték a szobrokat, így legalább az egyikről készülhet tökéletes másolat. A Városok Nemzetközi Fóruma tanácskozáson elhangzott, hogy a felmérésnek köszönhetően pusztán technikai értelemben elvben lehetséges az ötven méter magas szobor elkészítése. A Városok Nemzetközi Fórumának résztvevői egyébként szintén nyilatkozatban ítélték el az értelmetlen rombolást.
A New York-i Metropolitan Múzeum igazgatója közvetítőn keresztül felvette a kapcsolatot a tálibokkal, hogy a bámijáni szobrokat elszállíthassák a helyszínről a múzeum költségére. Pierre Lafrance, az UNESCO afganisztáni különmegbízottja szerdán közölte az AFP francia hírügynökséggel, hogy Kabulba akar utazni, hogy a tálibok vezetőivel tárgyalhasson. 


Veszélyben az inka város

Pusztulás fenyegeti az emberiség másik kultúrkincsét, a világhírű Machu Picchut, amely a perui inkák utolsó menedéke volt, miután a spanyolok a 16. században lerohanták őket. A perui Andokban fekvő ősi város hamarosan kettészakadhat és megsemmisülhet egy földcsuszamlás eredményeként - állapították meg a geológusok néhány nappal ezelőtt. A kyotói Katasztrófa-megelőző Kutatóintézet munkatársai szerint a romok egy része máris lefelé csúszik a hegyoldalon, méghozzá „riasztó sebességgel”. A japán kutatók úgy vélik, hogy a nagyon közeli jövőben sor kerülhet egy katasztrofális hatású földcsuszamlásra, melynek eredményeként az 1911-ben felfedezett ősi inka város teljesen elpusztulhat. A két hegygerincen épült város két oldalon, egy meredekebb és egy szelídebb lejtőn csúszik lefelé, ami egy nagyobb arányú sziklacsuszamlás előjelének is tekinthető - vélik a kutatók. Ebben az esetben először a nyugati oldal csúszna le teljesen, instabilitást okozva a keleti oldalon, amely valószínűleg hamarosan követné azt. A Machu Picchut fenyegető földcsuszamlások egyébként gyakoriak ezen a területen, ahol már 1995-ben és 1996-ban is megtörtént, hogy elzáródtak az utak, amelyeken évente 300 ezer látogató jut fel az ősi városba. A helybeliek ma is előszeretettel építkeznek ezeken a területeken, ugyanis csak itt van elegendő víz és termékeny talaj a földműveléshez.