Munkatársunktól
Állami kedvcsinálás a tőzsdézéshez

A brit Financial Times, a vezető európai pénzügyi napilap közelmúltban megjelent, a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) forgó részvények kereskedelméről szóló elmarasztaló cikke (Hetek, február 24., ) felpezsdítette a BÉT állapotáért aggódó kormányzati körök aktivitását, miután bizonyossá vált, hogy a Pacsi Zoltán által vezetett pénzügyminisztériumi munkabizottság sovány eredményt ért el. Pedig arra lett volna hivatott, hogy egy átfogó törvénycsomagot az Országgyűlés asztalára téve felülvizsgálja a hitelintézeti, a jegybanki és az értékpapírtörvényt. A törvénycsomag benyújtási határidejét többször módosították, és időközben a csomag egyetlen törvényre soványodott le.

George W. Bush a chicagói tőzsdén Fotó: Reuters

Eközben a BÉT tartós mélyrepülésbe fogott, a mostani árfolyamok az 1999-es esztendőt idézik. Így aligha volt meglepetés, hogy kormányzati körökben felmerült az értékpapírtörvény és a hozzákapcsolódó jogszabályok átfogó vizsgálata. A törvényalkotók munkáját sürgette a nagy hazai vegyipari kombinátok, mindenekelőtt a BorsodChem (BC) tulajdonosi szerkezetének - nagy vihart kiváltó - módosulása. A Parlament előtt lévő törvénytervezet célja nem az orosz tőke további terjeszkedésének megakadályozása illetve korlátozása, hanem annak a kikényszerítése, hogy világos legyen minden tőzsdei társaság tulajdonosi szerkezete. Szűnjenek meg azok az áttételes tulajdonlások, amelyekre számos példát láthatunk napjainkban. Amennyiben tisztábbá válnak a cégeken belüli tulajdonviszonyok, akkor a többi részvényes számára is világossá válik, hogy ki szavaz mindig a másikkal együtt. A BC esetében az illetékes felügyelet beavatkozására is szükség volt, ezért jogorvoslati kérelemmel fordultak a bírósághoz.
A világosabb tulajdoni viszonyok önmagukban még nem lendítenék fel a tőzsdét. Ehhez a kormány véleménye szerint más eszközök igénybevételére is szükség lehet. A Gazdasági Minisztériumban (GM) létrehoztak egy tőzsdefejlesztési bizottságot. Ajánlásaik megfogalmazásához és elfogadtatásához azonban még időre van szükség. Javaslatot tesz a GM arra, hogy a befektetetők által hosszabb ideig tartott részvények árfolyamnyeresége után alacsonyabb adókulcsot alkalmazzanak. A január 1-jétől ismét bevezetett 20 százalékos adókulcsot - még nem meghatározott mértékben - csökkentenék. A pénzügyi szakma már korábban egységes volt abban a tekintetben, hogy ezt az adót hiba volt bevezetni, mert elsősorban a (magán) kisbefektetők terhei nőttek. Ugyancsak felvetették annak lehetőségét, hogy az árfolyamnyereség utáni adót csak az éves adóbevallásban kelljen szerepeltetni, ne minden tranzakció után. (Az azonnali adózásnak előnyei is vannak, hiszen a befektető számára az adó megfizetése után nyilvánvalóvá válik, hogy mekkora is az a pénzmennyiség, amellyel ténylegesen gazdálkodhat. Hátránya ezzel szemben az, hogy amennyiben a befektető veszteséggel ad túl papírjain, ezt csak az év végén érvényesítheti.)
A 20 százalékos forrásadó „megtette a hatását”, nemcsak a BÉT-en forgó részvények árfolyama, hanem a forgalma is mérséklődött. Ebben szerepet játszanak azok az angolszász befektetési alapok is, amelyek csökkentették a portfóliójukban tartott magyar részvények részarányát. Az sem tesz jót a rendszernek, hogy több társaságnál a tulajdonosi réteg olyannyira beszűkül, hogy a zárt társasággá alakulást, és ezzel egyidejűleg a tőzsdéről való kivezetést fontolgatják. Itt olyan meghatározó cégek esetleges börzei „eltűnésének” veszélye állhat fenn, melyek nélkül a BÉT kapitalizációja oly mértékben lecsökkenhet, hogy az már a budapesti tőzsde létét is veszélyeztetheti.