Kánai András
A New Orleans-i Kreatívok

Egy honlap nemrégiben megszavaztatta látogatóit: mi fontosabb, az, hogy a keresztény könnyűzene a világi trendeket kövesse, vagy pedig az, hogy új zenei stílusokkal kísérletezzen? A szoros eredmény az előbbi választ hozta ki győztesnek.

Az Earthsuit együttes Kaleidoscope Superior (körülbelül Felsőbbrendű Kaleidoszkóp) című albuma mégis az utóbbira mutat be ragyogó példát. Bajosan lehetne egyértelműen eldönteni, mit is hallunk. Az biztos, hogy rockzenét, azonban az egyes számokban rap-, jazz-, hard rock- és reggae-elemek is helyet kaptak. Mivégre e változatosság?
„Ez a lemez Isten kreativitását akarja tükrözni” - nyilatkozta az öttagú együttes basszusgitárosa. Az öt New Orleans-i fiú már több mint öt éve zenél együtt, de két saját kiadásban megjelent album után csak tavaly karolta fel őket a Sparrow Records. Igazuk volt, hogy fantáziát láttak bennük: a lemez első dalától, a One Time-tól kezdve a tizedik Sky Flashings-szel bezárólag olyan sokszínű megoldásokkal találkozunk, amilyenekre már régóta nem volt példa keresztény együtteseknél. Feltűnő, hogy milyen gyakran alkalmazzák az egy számon belüli ritmusváltást, és emellett az alapvetően basszusgitár-gitár-dob hangszeralapokat is ügyesen gazdagítják modern elektronikus effektekkel. Tovább színesíti az amúgy sem szürke palettát a samplingek, a zenei minták használata - így kerül egyik dalba pianínófutam, vagy egy másikba például a skótduda mással össze nem téveszthető hangja.
A megfogalmazás is szakít a hagyományos keresztény dalszövegekkel. Az olyan remeklések, mint például az Osmosis Land vagy a Said the Sun To the Shine újszerűen, nagy virtuozitással beszél az állandó témáról, az ember-Isten kapcsolatról. Ráadásul a lemez borítója is eredeti: háromdimenziós formákat láthatunk, ha az ilyen képek nézésére alkalmas piros-sárga szemüvegen át vesszük szemügyre, de belül, a dalszövegek izgalmas tipográfiája is a grafikusok keze munkáját dicséri. A New Orleans-i kaleidoszkópba érdemes belepillantani.