A francia parlament felsőháza megkezdte egy Európában példátlanul szigorú, vallási közösségek elleni törvény tárgyalását. Az úgynevezett About-Pickard-féle jogszabály - amelyet a nemzetgyűlés tavaly júniusban nagy többséggel szavazott meg - értelmében a francia államhatalom minden különösebb indoklás nélkül betilthat bármely, a szövegben megnevezett vallási csoportot, köztük olyan ismert és nagy létszámú egyházat is, mint a baptisták. A szintén vallásügyi szigoráról ismert Németországban ugyanakkor a szövetségi alkotmánybíróság egy friss, tavaly decemberi határozatában alkotmányellenesnek találta, hogy a berlini kormány megtagadta a Jehova Tanúitól az egyházi minőséget.
A még 2000 júniusában nyilvánosságra hozott törvényjavaslat, melyet Nicolas About szenátor - az ő nevéhez fűződik többek között a vitatott jogkörű Euro-rendőrség felállítására vonatkozó kezdeményezés - és Catherine Pickard képviselő fogalmazott meg, 173 „veszélyesnek” titulált vallási közösséget sorol fel. A javaslatot a francia nemzetgyűlés már tavaly elfogadta, a szenátus elé pedig e héten került.
A törvény értelmében - többek között - támadható a protestáns felekezetekben bevett gyakorlatként működő, úgynevezett tizedfizetés is, melynek értelmében az egyháztagok jövedelmük egy részével anyagilag is támogatják egyházuk működését.
A törvény megszövegezői úgy vélik: mindezen „megelőző intézkedések” nagymértékben hozzájárulnak a közbiztonság fenntartásához. Emberi jogi aktivisták szerint a franciaországi vallásellenes támadások mögött az egyre inkább elburjánzó politikai korrupció áll, amiről a hatalmi szervek lázasan igyekeznek elterelni a közvélemény figyelmét. Az elmúlt pár évben például több mint 200 politikus ellen folyt bírósági eljárás, amelyek során legalább 150 elmarasztaló ítélet született. A bíróság tavaly kétszer is elmarasztalta Jacques Guyard képviselőt, aki elkészítette az 1996-os szektákról készült jelentést, illetve aki az 1999-es hasonló céllal életre hívott bizottság elnöke volt.
Az új törvény valószínűleg mintegy 500 ezer embert érint Franciaországban. A törvényben felsorolt 173 „veszélyes szekta” között szerepelnek többek között például a Jehova Tanúi, a Szcientológia Egyház, a baptista közösségek, és számos pünkösdi-karizmatikus egyház is. Az új francia törvény értelmében más vezető amerikai politikushoz hasonlóan „veszélyes szektataggá” minősült Bill Clinton, volt amerikai elnök, vagy Al Gore volt elnökjelölt is.
A törvénnyel kapcsolatosan nyilatkozva John Graz, a Nemzetközi Egyesület a Vallásszabadságért nevű testület főtitkára megjegyezte: „A törvény igazi célpontja maga a vallás. Naivitás lenne azt gondolni, hogy csak a listán szereplő vallási csoportok kerültek veszélybe.”
A francia szigorítás ellentétes egyébként a tavaly szeptemberben Brüsszelben közzétett, az Európai Unió alapjogokra vonatkozó chartájának vallásszabadságról szóló pontjával is. Ez kimondja: az unió minden polgárának joga „szabadon megváltoztatnia vallását vagy hitbeli meggyőződését, illetve gyakorolnia azt - akár egyedül, akár másokkal közösségben, nyilvánosan vagy a magánszférában - joga továbbá, hogy kifejezze vallását vagy hitét tanításban és gyakorlatban egyaránt”. (10. cikkely a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságáról)