Érezhetően javult az összkép Magyarországról, és ezért sikeresnek mondható a The Economist brit gazdasági hetilap és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) közös akciója. Tavaly cikksorozatot indított az ITDH, amelyben szisztematikusan bemutatták az ország gazdasági helyzetét, sajátosságait, majd felmérést készítettek az olvasók körében. A válaszok összesítéséből kiderül, hogy - a világgazdaság legfontosabb felsővezetői által forgatott lap olvasói - érdeklődnek Magyarország iránt, a felmérés során javult az összkép az országról, a magyar termékek, és általában a gazdaság és a kormány munkájának megítélése, sőt az ország vonzóbb utazási célponttá vált az olvasók körében.
A választ adók 58 százaléka úgy látja, hogy javul a magyar termékek és szolgáltatások színvonala, viszont csak 14 százalékuk szerint jó a minőségük. Kifogásolták a termékek élettartamát és küllemét, valamint a technológiai fejlettségüket. Ugyanakkor többségük (61 százalékuk) jó lehetőségeket lát az export és az import területén, kedvezőnek ítélik meg a gazdaság gyors növekedését, és hatékonynak tartják a hazai munkaerőt. Viszont kedvezőtlennek tartják az üzleti élet feltételeit, a cégek etikai magatartását, és elmaradottnak ítélik a technológiai fejlesztéseket.
A felmérésből az is kiviláglik, hogy nem alakult ki reális kép Magyarország értékeiről, mivel a rendszerváltás óta a kormányok nem fordítottak kellő figyelmet az ország megismertetésére. Így ma nem cseng túl jól Magyarország neve mint márkanév. A gyenge márkanévtőke számos hátrányt jelent: nehéz belépni az új piacokra, akadozva érkezik a kívánt tőke, nem felsőosztálybeli turisták látogatnak el hozzánk, a külföldiek számára nem világosak és nem elfogadottak a kormány szándékai.
A tavalyi - és a jövőben folytatódó - kampány célja tehát az, hogy javuljon Magyarország nemzetközi jelenléte, imázsa, jelentősebbé váljon politikai súlya a világban, megkülönböztessék a „feltörekvő” országoktól, és „felzárkózó” országként ismerjék meg.