Csereklyei Márta
Gyilkol a Balkán-szindróma

Az egykori Jugoszlávia területén hat olasz szolgálatot teljesítő katona halt meg leukémiában az elmúlt időszakban, francia katonai kórházakban további négy, Belgiumban pedig öt leukémiában szenvedő balkáni veteránt kezelnek. 
A halálesetek nagy valószínűséggel összefüggésbe hozhatók a NATO által az 1999-es koszovói háborúban kilőtt több mint 31 ezer olyan gránáttal, amelyek gyengített uránt tartalmaztak. Jugoszláviai bevetés után több, egészségi problémákkal küszködő belga és portugál katonánál is a „Balkán-szindrómára” gyanakszanak.

Olasz békefenntartók. Rejtélyes kór tizedeli őket Fotó: Reuters

Marco Minniti, az olasz védelmi minisztérium állam-titkára az eddigi vizsgálati eredmények alapján nem tartja valószínűnek, hogy összefüggés lenne az olaszországi leukémiás és más rákos megbetegedések és halálesetek, illetve a Balkánon kilőtt urántartalmú muníció között. A tisztviselő elismerte, hogy az olasz hadvezetés tudott ezeknek a lövedékeknek a koszovói hadszíntéren történt használatáról, de arról, hogy Boszniában is kilőttek volna ilyen töltényeket, csak a közelmúltban szereztek tudomást a NATO-tól - a még novemberben elhunyt hatodik olasz katona például még 1996-ban állomásozott Szarajevóban, Bosznia fővárosában.
A La Repubblica a „tiszta háború” meséjének szertefoszlásáról ír, azt állítva, hogy a mítosz valójában képmutatást takar. Az olasz lap szerint nincs olyan amerikai pilóta vagy harckocsizó, aki ne ismerné pontosan az általa kilőtt lövedék összetételét. „Senki sem hiheti, hogy van olyan olasz, portugál vagy francia tábornok, aki ne tudna a lövedékek e fajtájának használatáról - írja. A NATO-nak a Koszovó érdekében folytatott hadművelete ily módon könnyen megkérdőjeleződhet, sőt annak sikere semmivé válhat a viták és a vádak kereszttüzében.”
Alain Richard francia védelmi miniszter csütörtökön „nyíltságot” kért az Egyesült Államoktól a Balkánon alkalmazott gyengített urániumtöltetek kérdésében. Párizs ezzel a megkereséssel felsorakozott Olaszország, Belgium és Portugália mögé, amely országok a NATO brüsszeli központjához fordultak azzal a kéréssel: vizsgálják ki, hogy az enyhén radioaktív lőszerrel való kapcsolat okozhat-e fehérvérűséget, illetve adjon részletesebb tájékoztatást a „Balkán-szindrómaként” emlegetett jelenséggel kapcsolatban. 
Az Európai Bizottságnak egy közösségi irányelv szintén jogalapot ad arra, hogy vizsgálatot folytasson az üggyel kapcsolatban, hivatalos vizsgálat azonban egyelőre nem indult - közölte csütörtökön a bizottság szóvivője. 
A The Times című brit lap emlékeztet arra, hogy az 1991-es Öböl-háború nyomán is több mint ötezer brit és amerikai veterán katonánál jelentkezett hasonló, úgynevezett Öböl-háborús szindróma, amelyet szintén az „uránmérgezés” számlájára írnak, jóllehet az amerikaiak szerint gyakorlatilag kizárható, hogy a gyengített urániumrészecskék belélegzése egészségi kockázatokkal járna.
A kevéssé radioaktív gyengített urániumot azért alkalmazzák a lövedékekben, mert megnöveli azok dinamikus energiáját, a lövedék becsapódási sebességét. A francia védelmi miniszter szerint a lövedékekről való lemondás veszteséget jelentene a támadó hadműveletek szempontjából.