Vissza a tartalomjegyzékhez


Aprópénz

Csökkenő munkanélküliség

A KSH legfrissebb jelentése szerint a szeptember-november közötti időszakban 0,6 százalékkal 6 százalékra csökkent a regisztrált munkanélküliek száma hazánkban. Ez jelentősen alacsonyabb az Európai Unió ugyanezen időszakra eső 8,1 százalékos adatánál. Ugyanakkor továbbra is magas, közel kétszerese az átlagnak a 25 éven aluliak aránya, akik az összes munkanélküli 27,1 százalékát teszik ki. (MTI)


Változások a táppénzrendszerben

Január elsejétől változások léptek életbe a táppénz, a gyes és a gyed megállapításának módjában. Azoknál, akik tavaly munkahelyet váltottak, munkanélküliek lettek, vagy fizetés nélküli szabadságra mentek, a korábbi munkahelyen elért jövedelem is beszámít az ellátás alapjául szolgáló kereset megállapításánál. Az ellátás összegét valamennyi korábbi munkahelyet figyelembe véve legalább 180 napi jövedelem átlaga alapján határozzák meg. A minimálbér alapján állapítják meg az ellátást akkor, ha a kérvényezőnek az előző évben nem volt összesen 180 nap munkaviszonya. A munkáltatók január elsejétől kötelesek jövedelemigazolást kiállítani távozó alkalmazottaiknak, e nélkül ugyanis a korábbi munkahelyeken szerzett jövedelmeket nem tudják figyelembe venni. (MTI)


A vártnál nagyobb a folyó fizetési mérleg hiánya

Az elemzők várakozásainál 20 százalékkal nagyobb, 288 millió euró lett a folyó fizetési mérleg hiánya novemberben az MNB előzetes adatai szerint. Bár az év első 11 hónapjának összesített hiánya továbbra is alacsonyabb az előző év azonos időszakánál, a külkereskedelem hiánya jóval nagyobb a tavalyinál, míg az idegenforgalom egyenlege jelentős javulást mutat. Folytatódott és 1996 óta nem látott méreteket öltött a külföldiek portfóliótőke-kivonása, így hiába kisebb a fizetési mérleg hiánya, az csak további eladósodással finanszírozható. (MTI)


Költséges euró-átállás 

Egy évvel az euró bevezetése előtt Németországban vita bontakozott ki arról, ki viselje az átállás költségeit, amelyet 12 milliárd márkára becsülnek. A német kiskereskedelmi szövetség és a bankok állami segítséget sürgetnek, a kormány viszont nem támogatja az ötletet, azzal érvelve, hogy az euró bevezetésének ráfordításai költségként leírhatók az adóalapból. (MTI)