Hetek - V. évfolyam, 1. szám, 2001. január 06

Vegyes képet mutatnak a világ tőzsdéi: csalódás és eufória egyaránt jelen volt tavaly a parketteken. Különösen az USA legnagyobb indexei zártak nagyon rossz évet - a Dow Jones ipari index tíz év után először zárt előző évi záróértéke alatt, a Nasdaq pedig egyenesen katasztrofális eredményt produkált közel 40 százalékos esésével. A két legnagyobb vesztes részvény - az AT&T és a Microsoft - több mint 60 százalékot vesztettek értékükből. Szintén rosszul szerepelt a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), hasonlóan térségünk tőzsdéihez.

Az általános depresszió közepette is maradtak azonban üdítő kivételek. Az idei év nyertesei a kínaiak lettek, gyakorlatilag töretlenül emelkedő indexgörbe mellett közel ötven százalékot erősödött mindkét tőzsdéjük. Észak-Amerikában a kanadai index tudott 8 százalékkal feljebb kúszni, Dél-Amerikában pedig az egyetlen - igaz, jelentősen, 30 százalékkal - emelkedő index a venezuelai volt, elsősorban a megugró olajárnak köszönhetően, amely az ország exportjának igen jelentős hányadát képviseli. Kelet-Európában egyetlenként a gazdasági változások folyamatában a többiektől elmaradt, de a közelmúlt politikai változásainak köszönhetően talán felzárkózó Szlovákia részvénypiaca tudott emelkedést felmutatni, a lassan beszivárgó külföldi tőke 20 százalékot dobott a pozsonyi tőzsdeindex értékén.
Ígéretes volt az évkezdet a Budapesti Értéktőzsdén is, a 2000. évi dátumváltás sikeres átvészelése után folytatódott a fellendülés, amely 1999 végén már elkezdődött. Az év első két hónapjában napról napra dőltek meg a történelmi rekordok, a BUX áttörte a 10 ezer pontos álomhatárt, és március 10-én 10 472 ponttal elérte eddigi története maximumát. Innen azonban lefelé vezetett az út, egyrészt a nemzetközi tőkepiacokon általánosan eluralkodó pesszimizmusnak, másrészt a kormány nem éppen befektetőbarát intézkedéseinek - gázár-, gyógyszerárkérdés rendezése - köszönhetően. A külföldi befektetők hamar elfelejtették a korábban sokat emlegetett konvergencia-sztorit, (azaz uniós csatlakozás pozitívumai miatt fellépő árfolyam-emelkedési spekulációt) hiába jöttek a jobbnál jobb GDP-mutatók, a hitelminősítő cégek sorozatos felminősítései és a gazdasági helyzetet kedvezően megítélő országjelentések, hanyatt-homlok menekültek a magyar piacról. Év végén már a makroszámok sem lettek olyan jók, az egekbe szökő olajár miatt emelkedőbe fordult az infláció trendje, a fizetési mérlegben pedig újra jelentős tételeket tettek ki a profitrepatriálások. A külföldiek részaránya csökkent a részvénypiacon az előző évekhez képest, ennek egy részét a hazai intézmények, más részét a háztartások vásárolták meg, utóbbiakat azonban várhatóan elrettenti a tőzsdézéstől a 2001 januárjától a tőkeszámlákon elért árfolyamnyereségre is kiterjesztett 20 százalékos árfolyamnyereség-adó.
A 2000. évet 7850 ponttal búcsúztató BUX-index forintban számolva 11 százalékot vesztett értékéből, ha azonban ehhez hozzávesszük, hogy a forint a dollárhoz képest 16 százalékkal értékelődött le ugyanebben az évben, akkor láthatjuk, hogy miért nem lett a magyar piac a korábbi évekkel ellentétben a külföldiek kedvence az idén. Talán az illetékes gazdasági szakembereknek is érdemes egy pillanatig elgondolkodni azon, hogy az 1997-ben még az emelkedésben világelsőnek bizonyuló BUX hova süllyedt ezen a ranglistán, és hogy mi az oka annak, hogy az ázsiai válság után megtépázott index 1997-et 8000 ponton zárta, három évvel később pedig forintban számítva is alacsonyabb értéken fejezte be az évet, a szemmel látható és számokban kimutatható jelentős gazdasági növekedés ellenére is. Az elemzők nem túl optimisták, egyesek azt is megkockáztatják, hogy a választásokig hátralevő két évben jelentős fellendülés nem várható, elsősorban a túlságosan megnövekedett politikai kockázat miatt. Pedig a működő tőke mellett továbbra is fontos lenne a portfóliótőke beáramlása, enélkül ugyanis nehéz lesz a fizetési mérleget egyensúlyban tartani.