A csatlakozási tárgyalások felgyorsítását ígéri az unió soros elnökségét június végéig betöltő Svédország. Göran Persson svéd miniszterelnök célul tűzte ki, hogy a féléves svéd elnökség ideje alatt pártatlanabb, hatékonyabb és átláthatóbb lesz az elnökség tevékenysége, mint az elmúlt félév akadékoskodó francia elnökségének működési stílusa. A három legfontosabb terület, ahol a legnagyobb előrehaladást tervezik: a bővítési tárgyalások, a környezetvédelem és a munkaerőpiac kérdései.
Göran Persson, svéd miniszterelnök. Rajta a sor Fotó: Reuters
Az elnökség jövőbeni tevékenységéről és elképzeléseiről kiadott nyilatkozat szerint az egyik legfontosabb kérdés a csatlakozási tárgyalások felgyorsítása egészen addig a pontig, hogy a legkorábban csatlakozókat meg is lehessen nevezni. A túlzott várakozásokat lecsillapítandó, Persson miniszterelnök sem látja valószínűnek, hogy a csatlakozás pontos dátumát már a svéd elnökség rövid fél éve alatt meg lehetne határozni, de terveik szerint nagyobb dinamizmust szeretnének adni a bővítési tárgyalásoknak. Anna Lindh külügyminiszter rendkívül ambiciózus terveket fogalmazott meg az élenjáró jelöltekkel folytatandó csatlakozási tárgyalásokat illetően.
Svédország igen pragmatikus álláspontot foglal el a bővítéssel kapcsolatban, a lakosság közel kétharmada is támogatja újabb országok felvételét. Ugyanakkor több uniós országban felerősödtek azok a nézetek, hogy a bővítés számos területen negatívan érintheti a jelenlegi tagállamokat. 2002-ben választások lesznek Franciaországban és Németországban, idén tavasszal pedig Olaszországban és Nagy-Britanniában is. A politikai helyzet és így a bővítés ellenzőinek és támogatóinak erővonalai is megváltozhatnak, ezért Perssonnak gyorsan kell lépnie, ha a csatlakozást lényegesen előre akarja mozdítani.
Mivel Svédország nem tagja a monetáris uniónak, a 2002. január elsejére tervezett euró bankjegyek és érmék készpénzforgalomba való bevezetése sem ígérkezik könnyű feladatnak: ezért a második félévben elnöklő Belgium pénzügyminisztere már ez év elejétől vezeti azt a bizottságot, melynek 12 tagja az euró-zóna pénzügyminiszterei, és akik az euró szempontjából ezt a rendkívül fontos időszakot menedzselik.
Ez az év amiatt is izgalmasnak ígérkezik, mivel az idén a soros elnökséget ellátó két állam, Svédország és Belgium álláspontja az unió intézményi rendszeréről annyira különbözik: Persson svéd miniszterelnök nem támogatja az unió föderális rendszere és alkotmánya felé való elmozdulást, nem híve egy nemzetek fölötti Európai Bizottságnak sem, ezzel szemben Belgium az egyik legszenvedélyesebb támogatója a szorosabb integrációnak.
A magyar tárgyalófél tavaly december 6-ával bezárólag 14 fejezetet már sikeresen le is zárt, jelenleg 15 fejezet tárgyalása van még folyamatban. Ez az arány többé-kevésbé megegyezik az úgynevezett első körös, azaz leginkább felkészült országok helyzetével, e tekintetben Ciprus áll az élen, mivel 17 fejezetet szerencsésen lezárt.
A magyar tárgyalások helyzete 2000. decemberében
További tárgyalást nem igényel |
Tárgyalás alatt |
Energia |
Adózás |
Fogyasztóvédelem |
Áruk szabad áramlása |
Gazdasági és Monetáris Unió |
Bel- és igazságügy |
Halászat |
Környezetvédelem |
Iparpolitika |
Költségvetés |
Kis- és középvállalatok |
Kultúra és audiovizualitás |
Kül- és biztonságpolitika |
Mezőgazdaság |
Külkapcsolatok |
Regionális politika |
Oktatás |
Személyek szabad áramlása |
Pénzügyi ellenőrzés |
Szolgáltatások szabad áramlása |
Statisztika |
Tőke szabad áramlása |
Távközlés és informatika |
Vámunió |
Tudomány és kutatás |
Vállalati jog |
Versenyjog |
|
Forrás: Külügyminisztérium