A briteknek nagy szüksége lenne még egy hivatalos munkaszüneti napra - erre a következtetésre jutott Cary Cooper, a manchesteri egyetem pszichológia professzora, miután megvizsgálta, milyen állapotban lépnek munkába január másodikán az emberek.
Aki mindeddig csak azt érezte, hogy január másodikán, az ünnepek elmúltával az egész világot szürkeség borítja, és semmi kedve dolgozni, az mostantól megnyugodhat: semmi többről nincs szó, mint a Cooper professzor által „ünnep utáni akut depresszió szindrómának” nevezett állapotról. A professzor szerint az ünneplésbe belefáradt dolgozó könnyen áldozatul eshet a szindrómának, ha nincs ideje feltöltődni, mielőtt munkába áll. Cooper ezt részben annak az egyre terjedő szokásnak tudja be, hogy egyre többen nem vesznek - vagy nem vehetnek - ki szabadságot karácsony és szilveszter között. Úgy véli, hogy ebben az állapotban sokkal kisebb hatékonysággal lehet dolgozni, ellenben ha január másodikát is munkaszüneti nappá nyilvánítanák, az hoszszabb távon csak pozitív hatással lehetne a termelésre.
Egy közelmúltbeli ICM-felmérés egyébként azt mutatja, hogy a britek többsége (a megkérdezettek 73 százaléka) osztja Cooper véleményét, ami nem csoda. A felmérésben résztvevők többsége számára az ünnepek utáni visszaállásban az egyik leglehangolóbb tényező az időjárás. Cooper arra is felhívja a figyelmet, hogy az európai államok 10,9-es átlagához viszonyítva Nagy-Britanniában túl kevés az állami ünnep: mindössze kilenc nap, szemben a franciák 11, illetve a németek és a spanyolok 14 napjával, nem is beszélve Olaszországról, ahol 16 munkaszüneti nap van - ráadásul, tehetjük hozzá, még az időjárás is sokkal jobb. A profeszszor javasolta gyógymód tehát nagyon is egyszerű: Skóciához hasonlóan Angliában és Walesben is ki kellene terjeszteni az újévi munkaszünetet január másodikára. Liz Harding, a kutatásokat finanszírozó Expedia. co.uk munkatársa szerint „az lenne az igazságos, ha Nagy-Britannia a munkaszüneti napok számát tekintve is igazodna Európához, és Tony Blairnek komolyan fontolóra kellene vennie a dolgot, ha egyszer a nemzet valóban szeretné, és szüksége van rá”. Mit lehet ehhez hozzátenni? Mi is szívesen igazodunk!
Életunt hercegnő
Margit hercegnő betegsége miatt nem jelent meg a karácsonyi misén és az angol királyi család több nyilvános szereplésén a közelmúltban - jelentette be újév napján hivatalosan is a Buckingham Palace. II. Erzsébet királynő húgának egészségi állapota komoly aggodalmakat okoz a királyi család tagjainak.
Az udvar orvosi véleményekre hivatkozva azt közölte, hogy Margit hercegnő „nem életveszélyes” agyvérzést szenvedett december végén.
Az angol bulvárlapok azonban a királyi palota egyik magas rangú tisztségviselőjére hivatkozva azt állítják, hogy a hercegnő az utóbbi időben krónikus depresszióban szenved, és minden életkedvét elvesztette. Margit hercegnőt állapota ellenére nem szállították kórházba, hanem a királynő sandringhami kastélyában ápolják, ahol a királyi család az ünnepeket töltötte, és ahol állandó orvosi felügyeletet biztosítottak számára.
A hetvenéves hercegnő már 1985 óta visszatérő egészségi problémákkal küzd: akkoriban rákbetegség gyanúja merült föl nála, majd 1992-ben tüdőgyulladáson esett át, két évvel ezelőtt agyvérzést kapott, másfél éve pedig súlyosan leforrázta magát.
A hivatalos jelentések szerint mostani problémája is inkább fizikai, mint mentális jellegű, bár sokan ennek ellenkezőjében hisznek. A hercegnő utolsó nyilvános szereplésére tavaly novemberben került sor, amikor egy balettelőadáson megjelenve a szemtanúk szerint gyengének látszott és lassan járt.