Vissza a tartalomjegyzékhez


Kapszulába zárják a XX. századot

Jövő év január 21-én egy egész évszázadra kapszulába zárnak és megőriznek az utókor számára egy mobiltelefont, egy katonai dögcédulát, egy színes felvételt a Földről, amit a Hubble űrteleszkóp készített a világűrből, egy hangfelvételt Louis Armstrong trombitajátékáról és egy betondarabot a berlini falból, amit maga Reagan elnök csákányozott ki. 


A londoni millenniumi óriáskerék kabinjában - kilátások a 21. századra Fotó: Reuters

A Nemzeti Millenniumi Időkapszulának elnevezett, acélból, rézből és titániumból készülő, a későbbiekben lepecsételésre kerülő tároló doboz az Egyesült Államok Nemzeti Levéltárának klimatizált helyiségében kerül megőrzésre. Hogy mi alapján került kiválasztásra a kapszula tartalma? A Fehér Házban székelő Millennium Bizottság neves hazafiak és iskolás gyerekek véleményére támaszkodott, hogy megtudja, szerintük a XX. századot bemutató időkapszulának mit kell tartalmaznia. A megkérdezett gyerekeket egyébként az „Év tanára” díjjal megjutalmazott oktatók javaslatai alapján választották ki. Több mint 1300-an osztották meg ötleteiket a bizottsággal. A javaslatok akár felnőttek, akár gyerekek szájából hangzottak is el, mind reményt sugároztak. A katonai dögcédulát a bizottság egy nyugdíjas ezredes javaslatára fogadta el, aki szerint a dögcédula azt szimbolizálja, hogy a katonák, az amerikai kontinens bármely részéről jöttek is, eggyé váltak azonos céljaik és halandóságuk által. A kapszula végleges tartalmán kívül azonban még számos érdekes ötlet felmerült. Egy történész javaslata szerint a bostoni közkönyvtár könyvtárjegyét kellett volna elzárni, mivel ez volt az első olyan könyvtár, ahonnan otthonra is lehetett könyvet kölcsönözni. Wilma Mankiller asszony szerint, aki korábban a cherokee törzs főnöke volt, a cherokee nyelv ábécéjét kellett volna megőrizni, és kifejezte abbéli reményét, hogy a kapszula kinyitásakor nyelvét még mindig beszélni fogják. 


Már csak néhány másodperc… 

Mások nem voltak ennyire részrehajlók, amikor inkább Carter elnök emberi jogokért harcoló kijelentéseit vagy a Hirosimában ledobott atombomba gomba alakú atomfelhőjéről készült felvételt tartották fontosnak az utókor számára megőrizni. Az egyik megkérdezett az 1950-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett írótól, William Faulknertől vett idézettel szerette volna a jövő nemzedékét a múltra emlékeztetni: „Hiszem, hogy az emberiség nemcsak azért halhatatlan, mert az összes teremtény közül a legerősebb, hanem azért is, mert van lelke, amivel képes hoszszútűrésre, szeretni és áldozatot hozni. (AP)