Vissza a tartalomjegyzékhez

Szabadföldi István
A republikánus fordulat

Melyek azok a legfontosabb területek, amelyeken a republikánusok változást akarnak? Ezt a kérdést az elnökválasztási bonyodalmak tisztázódása után fokozott figyelemmel kísérik a világ számos pontján. Összeállításunkban a Bush-kormányzat iránytűjének tekintett republikánus választási program legfontosabb elemeit foglaljuk össze.


George W. Bush megválasztott elnök immár nyugodtan golfozhat Floridában. Erős csapattal készül

A „Platform 2000” választási program „Az amerikai álom: virágzás céltudatossággal” című bevezetőjében a jelenlegi gazdasági eredményeket értékelve leszögezi, hogy a gazdasági virágzás az amerikai nép álmának megvalósítását hivatott megteremteni, amely a világbéke, a tudományos fejlődés, az igazságos és másokkal is törődő társadalom alapelveiben foglalható össze. A bővölködés nem önmagáért van, bár a fenti célok nélküle nem érhetők el - állítják a republikánusok.
A mai gazdasági növekedés, jólét és munkahelyteremtés a Clintont megelőző republikánus éra hozománya, amely fordulat a Reagan- és a Bush-adminisztráció 12 éve alatt jött létre az amerikai és a világgazdaságban. Ekkor sikerült a 7 százalékos munkanélküliséget, a 13,5 százalékos inflációt és a 15,3 százalékos kamatlábakat olyan szintre leszorítani, hogy a gazdasági növekedés éreztetni tudta hatását. Ezt követően a stabilizáció mintegy önmagát erősítő folyamattá vált. Mindezt az adók csökkentésével, illetve az adórendszer egyszerűsítésével, valamint az üzleti élet deregulációjával és a világpiac felé való megnyitásával érték el. 
Ennek babérjait igyekezett a Clinton-kormányzat learatni immár másodszor, ezúttal si-kertelenül. A republikánus program a Clinton-éra alatti sikereket is a republikánus többségű törvényhozás gazdaság feletti éber őrködésének köszönhetően meghozott, a kormányzati költségeket, amenynyire lehet, redukáló erőfeszítéseinek tudja be.
1954 és 1994 között a kiadások évi közel 8 százalékkal nőttek, amit ma 3,2 százalékra sikerült leszorítani. A kormányzati adósságállomány e közben 224 milliárd dollárról 3,4 billióra nőtt, amelyet ez év végére sikerült 400 milliárdra leszorítani. A jelenlegi folyamatokat figyelembe véve 10 év alatt pedig 5 billió dollár többletet lehet elérni.
Mindebből a republikánusok nem további új kiadásokat kívánnak finanszírozni, hanem a kormányzati adósságállományt, illetve az adókat kívánják csökkenteni, megtartva Medicare-nek nevezett társadalombiztosítási programot.

Új gazdaság

Az új kormányzat adópolitikájában az „Adj a cézárnak, de a nép is tartsa meg a magáét!” elvet kívánja érvényesíteni. Úgy látják: a jelenlegi szövetségi adók a kemény és eredményes munkát, a házasságot és a sikert büntetik, mértékük felemészti a nemzeti össztermék 36 százalékát. Ezt megszüntetendő, a republikánusok csökkentik az adósávok számát és mértékét, a gyermekenkénti adókedvezményt 1000 dollárra növelik. Elősegítik a tőkebefektetési célú megtakarításokat, ami a korábbi felvirágzás motorja volt, részvénytulajdonossá téve amerikaiak millióit.
Az adócsökkentés jótékony hatását az 1997-ben a tőkejövedelmek adójának 28-ról 20 százalékra történő leszállításának példáján mutatja be, amikor is az 1996-ban beszedett 50 milliárd dolláradó 1997-ben 75 milliárdra nőtt.
A program támogatja a lakástulajdon-szerzést, amit az ember és a család integritásának fontos elemeként határoz meg. Az adócsökkentés önmagában is ennek kedvez, de a jelzálogkamatok adóból történő levonásának lehetőségét is meg kívánja valósítani.
Az amerikai jóléti állam alapkövének tekintik a kis- és közepes vállalkozásokat. A piacra lépést akadályozó szabályozók egyszerűsítését, a szövetségi ellenőrző hatóságok korlátozását, illetve adócsökkentést ígér a republikánus elnök. A világgazdaságban az amerikai vezető szerepet megerősítendő, a republikánusok határozottabban kívánnak fellépni a szabad kereskedelem mellett a vámok csökkentését és a kormányzati támogatások megszüntetését követelve. Ebben látják a Clinton-kormány legnagyobb hiányosságát, nevezetesen, hogy nem lépett fel határozottabban az említett célok és elvek érvényesítéséért. A republikánusok a Világkereskedelmi Szervezettel folytatott (WTO) tárgyalások újrakezdését fogják javasolni a mezőgazdaság, illetve a szolgáltatások vonatkozásában.
A technológiai innováció az új gazdaság motorja, amit a program is támogat, azáltal, hogy az „internet adómentességi törvényben” 3 éves moratóriumot vezetnek be az új adónemek bevezetésének megakadályozására. Az információs forradalmat ki akarják terjeszteni a kormányzatra, kötelezővé téve a határozatok, törvények interneten történő közzétételét. Az internet minél szélesebb körű használatát oktatási programmal segítik. A high-tech filantrópia jegyében Bush kezdeményezi több mint 2000 közösségi technológiai központ létrehozását.

Bizalom és tisztelet


Washingtonban már szerelik a lelátókat az elnöki beiktatásra. Új lakót vár a Fehér Ház Fotók: Reuters

A kormányzati reform jelszava: „Kormányzat a népért”. A szlogen republikánus értelmezés szerint a bizalmon, büszkeségen és tiszteleten alapuló értékek helyreállítását helyezi előtérbe. Az információközlés úgy állami, mint szövetségi szinten kulcseleme a reformnak. Az államok szerepének és hatalmának erősítése a szövetségi kormánnyal szemben fontos tényező és az amerikai demokrácia megőrzésének alapja. Ennek megfelelően bizonyos jogköröket Bush vissza kíván adni az államok kormányzatainak hatáskörébe, a szövetségi kormány inkább mint a minőségi munka előírója és ellenőre tevékenykedik. A politikai reform egyik eleme annak megakadályozása, hogy a szakszervezetek tagjaikat egyes jelöltek anyagi támogatására kényszerítsék. A republikánusok a választási körzetek igazságos kijelölését szorgalmazzák, és szerintük a törvényhozóknak is az általuk meghozott törvények alapján kell élni, a törvénysértő és mandátumot vesztett képviselőtől viszont az állami nyugdíjat is meg kell vonni.
Bush igazságügyi reformot kíván elindítani az amerikai jogrendszerben. Mindenekelőtt a börtönviszonyok szigorítását ígéri a törvénytisztelő állampolgárok védelmében, megakadályozva bizonyos bírói gyakorlatot a veszélyes bűnözők „jogainak” érvényesítése, új jogok „feltalálása” és a fogva tartottak korai szabadlábra helyezése vonatkozásában. Jelszó: a börtön nem a kényeztetés helye.
A jelenlegi perrendtartás, illetve ügyvédi gyakorlat azt eredményezte, hogy a bírósági ítéletek kártérítési összegeinek 50 százaléka az ügyvédek zsebébe és nem a károsulthoz vándorol. Bush ezen változtatni kíván. Az amerikai joggyakorlat a republikánusok szerint nem az állampolgároknak, hanem az ügyvédnek, ügyészeknek kedvez.

Megerősített vezető szerep

A világpolitikában a program az „Elvszerű amerikai vezetés” jelszóban foglalja össze a republikánus politikát. A republikánusok szerint Amerika vezető szerepe a Clinton-kormányzat kapkodó, átgondolatlan, elvi magatartást nélkülöző jellege miatt csorbát szenvedett.
Ennek eredménye az amerikai védelmi képesség elavulása, gyengülése, a ballisztikus rakéták fenyegetésével szembeni stratégia hiánya, a szövetségesekkel kapcsolatban arrogáns következetlenség, megbízhatatlanság, a Kínával szembeni politika hibás volta, a csecsen háborúban tanúsított elnéző magatartás, a Balkánon zajló eseményekkel szembeni üres fenyegetőzés és megkésett beavatkozás, valamint a szomáliai fiaskó.
A republikánusok robusztus katonai erőben, erős szövetségesekben, bővülő kereskedelmi kapcsolatokban és eltökélt diplomáciában látják a béke biztosításának feltételeit. Mindezt elsősorban az amerikai internacionalizmus elve alapján, amelyet azonban nemcsak amerikai ideálnak tekintenek.
A hadsereg anyagi és erkölcsi romlása együtt jár a tehetséges és költségesen kiképzett állomány távozásával. A fizetések mintegy 20 százalékkal maradnak el a hasonló polgári foglalkozást űzőkétől. Az elmúlt évek gyakorlatához képest fontos változás, hogy a republikánusok szerint a homoszexualitás és a katonai szolgálat öszszeférhetetlen dolgok.
A védelem első és egyik legfontosabb eleme a hírszerzés, amelyben ma súlyos hiányosságokat látnak: bizonyítják ezt az otromba kémügyek és a nemzetbiztonsági szempontból fontos exportkorlátok lazasága, a kínai atomtudósok hozzáférése technológiai titkokhoz, és azok átadása a kínai rakétaprogram modernizálásához. 
Bush komoly befektetésekre készül a hadseregfejlesztés területén. Külön kiemeli a tervezet a rakétavédelmi program fontosságát, mivel megnőtt a veszélye egyes kalandorpolitikát folytató országok részéről ballisztikus tömegpusztító rakéták bevetésének. Ma már mintegy 20 ország rendelkezik ilyen fegyverrel, többek között Észak-Korea, Irak, Irán.
Újra kívánják tárgyalni a rakétavédelmi rendszereket korlátozó ABM-szerződést, kedvezőtlen fogadtatás esetén akár annak felmondását is nyitva hagyva, tekintettel arra, hogy többé már nem az erőegyensúly az amerikai biztonság alappillére, hanem a rakétaelhárítás.

Külpolitikai hangsúlyok

A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban úgy az Európai Unióval, mind az ázsiai térség országaival szorgalmazni fogják minél több szektor megnyitását a tőkebefektetések előtt, erősítve a versenyszellemet és a szabad kereskedelem elvét.
A Világbank és az IMF szerepét újraértékelve kiemelik: nem azért hozták létre a két intézményt, hogy egy nem választott elit a saját, nemegyszer félresikerült megoldásait erőltesse rá súlyos problémákra, teret engedve ezzel korrupt tisztviselőknek és befektetőknek.
Az amerikai kormányzat a jövőben agresszívebben fogja érvényesíteni érdekeit a nemzetközi egyezményekben és szervezetekben, amelyeket önmagukban nem tekint céloknak.
Hangsúlyosan szerepel a programban az amerikai kontinensen a demokrácia erősítése, a Kanadával való kiemelt kapcsolatok fontossága és a kubai rendszerváltozás előmozdítása.
Az ázsiai és csendes-óceáni térségben továbbra is kiemelt szerepet kap a Japánnal mint szövetségessel és legfontosabb gazdasági partnerrel való kapcsolat erősítése, a dél-koreai demokrácia védelmének garantálása és az Ausztráliával kialakított stratégiai partnerség erősítése.
Kína vonatkozásában kiemeli a program, hogy a világ legnépesebb állama inkább stratégiai versenytárs, semmint partner. Az emberi jogok terén mutatkozó hiányosságok, a vallásszabadság korlátozása, a demokrácia hiánya mind olyan tényezők, amelyeket a republikánus kormányzat a demokratákra jellemzőnek tartott illúzióktól mentesen kíván értékelni. Az egy Kína elvét tiszteletben tartva Amerika kínai támadás esetén a törvényes keretek között segít Tajvannak önmaga megvédésében.
Európa biztonságának továbbra is az erős, összetartó NATO az alappillére, kiemelve ugyanakkor, hogy a hidegháború végével új kihívások jelentkeztek. A republikánus program sikerként könyveli el a három közép-európai ország, Lengyelország, Csehország és Magyarország visszatérését az euro-atlanti közösségbe, és további erőfeszítéseket szorgalmaz a többi európai nemzet demokráciájának megerősödéséért és integrációjáért.
A republikánus kormány Bosznia és Koszovó kapcsán nem kíván háborús bűnösökkel tárgyalni, hanem azok letartóztatását és felelősségre vonását szeretné elősegíteni.
Oroszország támogatása a demokrácia és a törvényesség megerősítésében Amerika nemzeti érdeke is. Mindazonáltal ezt a harcot az oroszoknak kell megvívniuk, és ebben Amerika nem kíván külső tanácsadóként fellépni. A nukleáris fenyegetés megszűntével a republikánus program új veszélyként értékeli az orosz tömegpusztító technológia exportját, amire az oroszok figyelmét is felhívja. A csecsen konfliktus kezelését pedig államilag támogatott brutalitásként értékeli, ami a törvényesség elvével nem egyeztethető össze.
Az új amerikai kormányzat közel-keleti politikája négy alapelven nyugszik: a béke elősegítése és fenntartása a régióban, Izrael biztonságának garantálása, a Perzsa-öbölben az olajforgalom biztosítása, valamint a régióban a tömegpusztító fegyverek csökkentése. Mivel ezen elveket Amerika egyedül nem tudja megvalósítani, ezért fokozott hangsúlyt helyez a szövetségi viszony fenntartására és megerősítésére a térségben. A Clinton-kormányzat hibájának róják fel, hogy az arab szövetségesek közül többen az ellenséges Iránnal erősítik a kapcsolataikat, amely folyamatot a republikánus elnök meg kívánja fordítani.
Izraellel mint a térség egyetlen valódi demokráciájával meglévő kapcsolat kiemelt fontosságú az új amerikai kormányzat számára is, ám a republikánusok a februári izraeli választások időszakában tartózkodnak a határozott állásfoglalástól. Egyértelművé teszik ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok kormányát erkölcsi és jogi kötelezettség terheli nagykövetsége Jeruzsálembe történő visszahelyezésére, amit azonnal végre fognak hajtani, amint hivatalba lép Bush.
A republikánus program szerint a békefolyamatot a felek közötti közvetlen tárgyalásokon és nem mesterségesen meghatározott határidőkön belül kell megvalósítani, és elutasítják a Palesztin Állam egyoldalú kikiáltását.
Irak esetében a korábbi koalíció türelmes felállításával el kell érni tömegpusztító fegyvereinek teljes leszerelését. Ebben súlyos mulasztás terheli a Clinton-kormányt - vélik a republikánusok.
A program Afrika vonatkozásában a humanitárius katasztrófák elkerülését és a demokrácia elősegítését hangsúlyozza, s felhívja a figyelmet a szudáni keresztények üldözésére, valamint a zimbabwei jogsértésekre.
Fontos rész a programban az ENSZ és az Egyesült Államok viszonya. A republikánus kormány kizárja annak lehetőségét, hogy amerikai csapatok ENSZ-parancsnokság alatt működjenek a jövőben, illetve hogy amerikai katonák nemzetközi büntetőbíróság hatáskörébe essenek.
Az amerikai kormány kész arra, hogy amint a szükséges reformok végbementek az igazgatásban, és lépéseket tettek a csalások, jogsértések és pazarlás megakadályozására, arányos és méltányos díjfizetéssel hozzájáruljon a Világszervezet működéséhez.
A jövőben az amerikai kormány nem tűri el Izrael diszkriminálását a bizottsági helyek elosztásában, s követeli az izraeli segélyszervezet, a Vörös Dávid Csillag hivatalos elfogadását a Nemzetközi Vöröskeresztben. Ezen túlmenően ellenáll a Vatikán „ideológiai mesterkedéseinek”, amelyekkel az ENSZ konferenciákon és más nemzetközi rendezvényeken az izraeli részvételt akadályozza.
A családi élet védelme alapvető elve a kormányprogram nemzetközi vonatkozásainak is, ezért nem támogat az amerikai kormány egyetlen olyan szervezetet sem, amely az abortuszszal kapcsolatba hozható.
Végezetül a republikánusok hadat üzennek a nemzetközi terrorizmusnak, kijelentve, hogy sem korábbi, sem mostani cselekmények elkövetői nem számíthatnak elnézésre. A kibertér biztonságára pedig az új kormányzat külön figyelmet fog fordítani, mivel a szövetségi biztonsági rendszer ezen a területen bizonyult a legsebezhetőbbnek.