Pogácsás P. Dóra
A túlélés új stratégiái

Bár a piacért folyó harcnak koránt sincs vége a magyar kiskereskedelemben, úgy tűnik, a nagy üzletláncok közötti verseny új szakaszához érkezett. Ezt látszik igazolni, hogy a francia hipermarket-hálózat, a Carrefour - korábbi terveivel ellentétben - mégsem lép piacra Magyarországon, és inkább Romániában és Kínában nyit üzleteket. A döntés hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy az elmúlt évtizedben lezajlott koncentrációs folyamatnak köszönhetően a magyar kiskereskedelmi piacon már többé-kevésbé kialakultak az erővonalak, az újonnan belépőknek már erős versenytársakkal kell megküzdeniük. Igaz, a korábban érkezők is megfizették jelenlegi pozíciójuk árát: az 1994-ben érkezett Tesco például eddigi magyarországi tevékenysége során idén számíthat először nyereségre.

A Carrefour visszavonulása egyben azt is jelenti, hogy a külföldi üzletláncok tömeges piacra lépését eddig túlélt hazai tulajdonú hálózatok - mint a CBA és a Coop - egyelőre túl vannak a multikkal folytatott harc legkeményebb szakaszán. Köztudott, hogy a közép-kelet-európai régió gazdaságai között Magyarország volt az első, amely megnyitotta kiskereskedelmi piacát a multinacionális hálózatok előtt. Sok szakember gondolta akkoriban, hogy a tőkeszegény hazai üzletláncok nem állhatják sokáig a multik támadását, és hamarosan eltűnnek a kiskereskedelmi színtérről. Az elmúlt évtized azonban nem igazolta ezeket a várakozásokat. Való igaz, hogy az éles verseny alaposan megtizedelte a magyar tulajdonú vállalkozásokat, a talpon maradt hazai hálózatok ma mégis erősebbek és életképesebbek, mint bárhol másutt a régióban.
A siker kulcsa valószínűleg az volt, hogy a túlélők az előre menekülés útját választották: egyrészt sikerrel adaptálták a külföldi versenytársak modern beszerzési, disztribúciós és értékesítési módszereit, illetve minden lehetséges módon - hálózatépítés és beszerzési szövetségek kialakítása révén - gyors növekedésre adták a fejüket. Ennek legprominensebb példája az ország harmadik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a ma már több mint ezer kis és közepes élelmiszerüzletet tömörítő CBA, mely a multinacionális láncokhoz hasonlóan nagybeszerzőként lép fel a beszállítókkal való tárgyalásokon, s így jelentős árengedményeket képes elérni, melyeket a láncok között dúló rendkívül erős árverseny miatt javarészt továbbad a fogyasztóknak.
Minden eddigi siker ellenére a kiskereskedelem európai szintű integrálódásával a hazai láncokat újabb veszély fenyegeti. Hiszen abban az esetben, amikor a multinacionális hálózatok beszerzése európai, (azaz országok feletti) szinten zajlik majd, akkor az adott lánc európai központja már valamennyi európai leányvállalata nevében tárgyal majd a multinacionális termelővállalatokkal. Így még kedvezőbb beszerzési árakat lesznek majd képesek elérni, s ezzel párhuzamosan azok az üzletláncok, amelyek csupán nemzeti szinten működő hálózatokból állnak, elkerülhetetlenül leküzdhetetlen versenyhátrányba kerülhetnek.
Ezt elkerülendő, a vezető hazai láncok újabb stratégiai lépésekre szánták el magukat. A CBA szövetségre kíván lépni a nála harmincszor nagyobb forgalmú német EDEKA hálózattal, mely nem kizárt, hogy a közeljövőben Magyarországon is piacra lép. Az együttműködés távlati célja a közös európai beszerzés kialakítása. A CBA ezenkívül saját bank és biztosító, valamint élelmiszeripari feldolgozóüzemek létesítését is tervbe vette.
A Coop Hungary Rt. egyelőre csak közép-európai partnerekkel erősíti pozícióit: Coop Euro néven beszerzési szövetséget hozott létre a cseh Coop Centrummal és a szlovák Coop Centrum Bratislavával.