Nem túl kedvezőek a harmadik negyedévi makrogazdasági adatok: a múlt heti jelentés szerint lelassult a gazdaság növekedése, a héten pedig napvilágra került, hogy romlott a külkereskedelmi mérleg egyenlege, és várakozások feletti mértékben tovább emelkedett az infláció.
Novemberben 10,6 százalékkal voltunk kénytelenek több pénzt fizetni az árukért, mind egy évvel korábban. A KSH adata az infláció éves csúcsát jelenti, szakértők szerint a pénzromlás üteme decemberben ennél kisebb, valószínűleg egyszámjegyű lesz csupán. A dübörgő infláció mögött (az idén eddig 9,8 százalék volt) továbbra is az élelmiszerárak és a szolgáltatások árának aránytalanul nagy emelkedése húzódik meg, és emellett változatlanul szerepet játszik az olaj világpiaci árának emelkedése. Jövőre sem várhatunk látványos csökkenést, a kutatók megegyeznek abban, hogy 8-8,5 százalék körül alakul majd az éves infláció.
Az infláció növekedése mellett csak kis mértékben, 1,4 százalékkal nőtt a reálbér az év első kilenc hónapjában. Ugyanakkor jó hír, hogy az idén tovább csökkent a munkanélküliek száma. A kormány és a kutatóintézetek egyaránt magasabb, 2,5-4 százalék közötti reálbér-növekedéssel számolnak jövőre.
A külkereskedelmi mérleg egyenlegének romlása sem lett volna ilyen mértékű (4 milliárd USA-dollár), ha az energiaárak nem emelkedtek volna ilyen mértékben (egymilliárd dollárral rontotta ez a tétel az egyenleget). Pozitívum ugyanakkor, hogy az export 13, az import 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mértéket, és kivitelünk 85 százaléka a fejlett piacokon talál gazdára. Az EU-val és az USA-val szemben pozitív a szaldónk, ami azt tükrözi, hogy versenyképesek a magyar termékek. Emellett a CEFTA országokkal szemben is jelentősen (16 százalékkal) bővült a külkeres-kedelmünk. Pozitívum még, hogy az év első 9 hónapjában 13 milliárd dollárnyi működő tőke áramlott az országba, több mint tavaly ebben az időszakban.
Optimista kutatók
Magyarország idei gazdasági teljesítménye összességében jónak mondható, a fontosabb hazai és külkereskedelmi mutatók kielégítőek, az ország uniós megítélése kedvező - derül ki a Kopint-Datorg Rt. és az Ecostat jelentéséből. Az elemzésekből kiderül az is, hogy problematikus pontok is vannak, mint például az infláció, vagy a tőzsde mélyrepülése, amelyek veszélyeztethetik a gazdaság stabilitását. A jövőt illetően alapvetően optimisták: az Ecostat 5,0-5,5 százalék közötti, míg a Kopint-Datorg 5,3 százalékos GDP-növekedésre számít. Ezzel a növekedéssel Magyarország Kelet-Közép-Európában a legjobbak között van. Jövőre mind az Ecostatnál, mind a Kopintnál hasonló növekedésre számítanak. A gazdaság problematikus kérdései közül mindkét jelentés kiemeli az inflációt és a BUX-index alakulását. Az elemzők szerint a decemberi árindex alacsonyabb lesz, így az éves inflációs ráta 9,8 százalékon áll meg. Jövőre mindkét kutatóintézet 8 százalékos inflációt prognosztizál. A BUX-index mélyszállását mindkét elemző a magyar papírok iránti érdektelenséggel magyarázza, az Ecostat azonban a részvényhozamok adóztatását és a gyógyszer- és gázárakba való beavatkozást is megemlítette. (Pálinkás Csilla)