Vissza a tartalomjegyzékhez

Csereklyei Márta
Orvosi halálosztás

A holland parlament alsóháza a múlt héten elfogadta az eutanázia, illetve az orvosi segédlettel végrehajtott öngyilkosság legalizálására tett törvényjavaslatot, amellyel világviszonylatban is precedenst teremtett. A törvény januári hatályba lépésével Hollandia lesz a világ első országa, ahol hivatalosan is engedélyezik az eutanáziát. A mostani lépés egyébként csak formálisnak tekinthető a nyugat-európai országban, ahol az igazságszolgáltatás kegyes nagyvonalúsága miatt az orvosok immáron két évtizede büntetlenül gyakorolják a kegyes halálosztó szerepét. 

Az új holland törvény értelmében a beteg abban az esetben kérheti az eutanázia végrehajtását, ha gyógyíthatatlan betegsége következtében elviselhetetlen fájdalmat érez, illetve ha a döntést önként s még tudatos állapotban hozta meg. Az orvos nem javasolhatja lehetséges „kezelési módként” az eutanáziát, de a betegnek lehetősége van arra, hogy mintegy végrendelet formában írásos kérést nyújtson át orvosának, aki aztán később saját belátása szerint dönthet a végrehajtás időpontjáról, amikor a beteg fizikai, illetve mentális állapota már nem teszi lehetővé, hogy maga hozza meg a döntést. A holland törvényhozók feltételül szabták továbbá, hogy a halálát kérő beteg legalább 16 éves legyen; 12-16 éves kor között szülői beleegyezésre van szükség.
A döntés kapcsán számos vallási, illetve eutanáziaellenes csoport fejezte ki tiltakozását. „Az idősekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy maguk is kérjék életük elvételét - az eutanázia-propaganda miatt úgy érzik: ők már csak terhet jelentenek a társadalom számára. Természetesen fennáll az a veszély is, hogy a család dönt úgy: egy-egy idős tagja már eleget élt, s véget kell vetni az életének. Ez pedig nagyon, nagyon veszélyes” - nyilatkozta Dr. Peggy Norris, az angliai Alert nevű eutanázia-ellenes csoport elnöke. 
Egy múlt heti közvélemény-kutatás szerint azonban a hollandok 90 százaléka egyetért a törvényjavaslat elfogadásával. Ezt tudva talán nem is meglepő, hogy csupán az 1999-es évben Hollandiában 2216 kegyes gyilkosságra került sor - a szám azonban csupán a regisztrált eseteket jelenti. Hollandián kívül Svájc, Kolumbia és Belgium tolerálja még az eutanáziát, azonban eddig még sehol nem próbálták meg törvényerőre emelni az engedélyezését. 
Az Egyesült Államokban a gyakorlat tiltott - jóllehet Oregonban 1997 óta lehet orvosi segítséggel öngyilkosságot végrehajtani. Dr. Jack Kevorkian, az amerikai „haláldoktor” 130 esetben „könnyített” embertársain. Egyik betege életének a televízió kamerái előtt vetett véget, ilyen módon kívánva nyomást gyakorolni a törvényhozókra - az amerikai igazságszolgáltatás reakciója nem is maradt el: húsz évig terjedő börtönbüntetésre ítélte a doktort. A napokban megjelent elemzés, amelyet a Reuters hírügynökség tett közzé, boncorvosok vizsgálatára hivatkozva kimutatta, hogy a Kevorkian által megölt páciensek 75 százalékának nem volt halálos betegsége, sőt 10 százalékuknak egyáltalán nem voltak fizikai problémái. Ugyanakkor a halált kérők többsége elvált vagy világéletében magányos ember volt, így felmerül a lehetősége, hogy többen az öregkori magánytól való félelmükben kérhették Kevorkian „segítségét”.
A Brüsszeli Szabad Egyetem egy 1998-ban elvégzett tanulmányában például kimutatta, hogy a belgiumi orvosok a betegek kifejezett kérése nélkül is ezerszámra hajtottak végre eutanáziát a megelőző években. Az egyik orvosi lap hasábjain egy hollandiai orvos beszámol arról, hogy „betegemmel, illetve annak családjával folytatott hosszas beszélgetést követően arra a következtetésre jutottam, hogy az eutanázia az egyetlen megoldás. Eldöntöttük, mikor kerüljön rá sor: a család kérésére egy ünnepnapot megelőző napot jelöltünk ki. Amikor azonban elérkezett a nap, a beteg meggondolta magát. Én azonban ennek ellenére végrehajtottam az eutanáziát, mivel a család reakciójából arra a következtetésre jutottam, hogy most már nem állhatok el az eredeti tervünktől.”

A náci eutanázia-programról Karsai László történész írása: 


Magyar válsághelyzet

A világ megbízható egészségügyi statisztikát vezető országai közül Magyarországon halnak meg a legtöbben daganatos megbetegedésben, a férfiak az első, a nők a harmadik helyen állnak a listán - állítja az elmúlt négy év orvosstatisztikai adatait feldolgozó jelentés. 
Gombkötő György, Heves megye tisztifőorvosa, a jelentés szerkesztője szerint a halálozási adatok az 1960-as évektől kezdődően olyan mértékű romlásról tanúskodnak, hogy ma már válsághelyzetről kell beszélnünk, különösen a korai, 65 éves kor alattiak körében. 
A gyomorrák okozta halál kivételével, amelynek gyakorisága csökken, valamennyi rosszindulatú daganatos megbetegedésre visszavezethető elhalálozás gyakoriságában növekedés tapasztalható - állítja a jelentés. 
Különösen riasztó a tüdőrák, illetve az ajak-szájüreg-garatrák nyomán bekövetkező halálozás mértéke, elsősorban a 65 év alatti korosztálynál. Előbbi kimutathatóan a dohányzásra, utóbbi pedig az alkoholfogyasztással együttes dohányzásra, illetve a szájhigiénia hiányára vezethető vissza. 
A légúti betegségek miatt bekövetkező halálozás elsősorban a szennyezett környezettel hozható összefüggésbe, az emésztőrendszeri betegségek 90 százaléka az alkohol hatására alakul ki.