Kisebb csalódást váltott ki a harmadik negyedéves GDP-növekedésről szóló adat, mivel közel egy százalékkal kisebbre sikeredett, mint ahogy a szakértők várták. A KSH legfrissebb adata szerint júliustól szeptemberig az előző év azonos időszakához képest 4,6 százalékkal teljesített többet, így az év első háromnegyed évében 5,7 százalékkal bővült a gazdaság.
A lassuló növekedést a gazdasági és a pénzügyminiszter is előre jelezte. Matolcsy György gazdasági miniszter a maga 4-4,5 százalékos várakozásával egyenesen pesszimistának is nevezhető, Járai Zsigmond a lassulás mellett bízik abban, hogy teljesül az egész évre várt 5,4 százalékos GDP-növekedés.
A gazdaságkutatók elsősorban azzal magyarázzák a gyengébb eredményt, hogy a külső - elsősorban az európai - konjunktúra lelassult, s emellett a hazai beruházások messze elmaradnak a tervezettől. Hozzájárul még ehhez az is, hogy a gazdaság növekedése tavaly igen magas volt, így az idén magas a bázis. Amellett, hogy az ipar továbbra is a legdinamikusabban bővülő ágazat, a harmadik negyedévben visszaesett a növekedési üteme, a mezőgazdaság el sem érte az átlagot, a szolgáltató ágazatok pedig az első félévben a megfelelő mértékben gyarapodtak csupán.
Bár a lassuló külső feltételek a negyedik negyedévben is éreztetik a hatásukat, mind a kutatók, mind az illetékes miniszterek egyetértenek abban, hogy 5 százalék felett 5,4-5,5 százalék körül lesz az éves GDP-növekedés.