„Nem forgolódom álmatlanul éjszaka. Úgy alszom, mint a tej. Nem tépelődöm amiatt, hogy mi lesz, ha… Valójában én abban hiszek, hogy megnyerem a választásokat” - nyilatkozta a napokban Al Gore annak ellenére, hogy ellenfele, George W. Bush - igaz, csupán soványka 537 szavazattal - megelőzte Floridában. Közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az amerikaiak többsége most már Bush-t tekinti a választások győztesének.
„A legnagyobb kihívást az jelenti a számára, hogy alkalmazkodnia kellene az amerikai nép véleményéhez, ő azonban nem teszi” - véli Gore egy magát megnevezni nem kívánó tanácsadója. A közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak 60 százaléka úgy véli: Gore-nak most már viszsza kellene vonulnia. „A hét végére ez az arány a 70 százalékot is elérheti, s attól kezdve csak Bush helyzetét fogja erősíteni, és saját maga zúzza szét a 2004-es választásokon való indulásának esélyeit”.
Gore makacs kitartását sokak értetlenül szemlélik. Már legközelebbi munkatársai is kezdik úgy vélni: küzdelme mögött valójában a frusztrációval és az aggodalommal vívott harca áll, mivel attól tart, hogy kifut az időből, mielőtt sor kerülhetne a bírósági meghallgatásra.
Gore egyik legrégibb tanácsadója, Carter Eskew szintén azon a véleményen van, hogy az alelnök számos személyes pillanatában a frusztráció mutatkozik meg. „Még mindig azt hiszi, hogy ő nyerte meg a szavazást Floridában. Sőt, azt hiszi, hogy ha betartanák a szabályokat, és újraszámlálnák a szavazatokat, akkor ezt be is tudná bizonyítani” - nyilatkozta Eskew.
A demokrata vezetők közül többen nyilvánosan támogatják még ugyan Gore-t, mások azonban már azt jósolják, hogy ki fog futni az időből, s „bármit tesz is, a végeredmény ugyanaz lesz”.
Ezzel szemben többen úgy gondolják: Gore nagyon is helyesen cselekszik. „Az elmúlt három hét során soha nem hallottam arról beszélni, hogy »Mi lesz, ha...« Soha nem láttam csüggedtnek. Nagyon jól uralja a körülötte zajló eseményeket” - nyilatkozta Gore kampányfőnöke, William Daley. Warren Christopher szintén úgy véli: Gore „kivirágzik a nyomások alatt”, s „akkor nyújtja legjobb teljesítményét, amikor a legnehezebbek a körülmények”.
„A szavazatok figyelmen kívül hagyása a demokrácia figyelmen kívül hagyását jelenti” - érvel Gore, aki újságíróknak azt nyilatkozta, hogy semmit sem bánt meg abból, amit a kampány alatt tett, ám hozzátette: „Ha nem én nyerek, akkor minden figyelmemet Bush támogatására fogom fordítani, hogy vezetése alatt egységesüljön az ország, és semmi kétség se maradjon győzelmének legitimitása felől - nyilatkozta. Nem hiszem, hogy ez megtörténne. De ha mégis, akkor az országnak nagy szüksége lesz az egységre, a neheztelés és keserűség kiirtására.”
Vasárnap délután öt órakor, 19 nappal a választás után, lejárt a szavazatok számlálásának, illetve újraszámlálásának a floridai Legfelsőbb Bíróság által kiszabott végső határideje. Említeni is felesleges, hogy a folyamat nem fejeződött be, sőt az egyik megye a helyi republikánusok tüntetése miatt leállította a munkát. Katherine Harris republikánus államtitkár, aki egy személyben a Bush-kampány társelnöke is, alig várta, hogy a vasárnap ellenére kinyithassa irodáját, és hivatalos közleményben győztesnek nyilvánítsa a texasi kormányzót, neki ítélvén Florida 25 elektori szavazatát, és ezzel együtt az elnöki széket. A Gore-táborban erre nagy lótás-futás támadt. Lieberman szenátor, a demokrata alelnökjelölt országos tévébeszédben elítélte az államtitkár lépését, amely lehetetlenné tette a szavazatszámlálás befejezését. Gore alelnök nem hagyja annyiban a dolgot, és ismét a bírósághoz kíván fordulni segítségért. Bush kormányzó ezzel szemben győztesnek nyilvánította magát, kijelentvén, hogy előkészületeket tesz az elnöki hivatal átvételére. Ezt a szándékát ugyan már korábban is hangoztatta, de a közvéleménytől nem kapott valami kedvező fogadtatást.
Végső soron egyik félnek sincs teljesen igaza. Gore 328 696 közvetlen és 21 elektori szavazattal vezet Bush előtt, és a floridai 25 elektori szavazat sorsa tulajdonképpen nem lenne eldönthető addig, amíg az újraszámlálás teljesen be nem fejeződik. Igaz, hogy a Legfelsőbb Bíróság által kiszabott határidő lejárt, de ha valóban méltányosan akarnának eljárni a felek, akkor időt kellene adni a megkezdett munka befejezésére, majd azután lehetne csak eldönteni, hogy melyik jelölt költözik be az elnöki rezidenciába. A Gore-kampány jogosan követeli hozzávetőleg 14 ezer szavazat felülvizsgálatát. A gépi számlálásnál ezeket érvénytelennek nyilvánították, mivel a választópolgárok nem lyukasztották ki teljesen a szavazólapot, de ha valóban alaposan megvizsgálják a dolgot, akkor ezek igazából leadott szavazatok voltak. Ebből jutna mindkét jelöltnek, a kérdés csupán az, hogy ily módon melyik jönne ki győztesen ebből az amúgy is igen szoros eredménnyel végződött voksolásból. A Bush-tábor minden bizonnyal azért szegül ellene a szavazatok újraszámlálásának, illetve felülvizsgálatának, mert azt érzi, hogy az nem lenne kedvező számára.
A Bush-tábor egyébként együttműködésre szólította fel a Clinton-kormányt a hatalomátadási folyamat megkezdésében. A válasz azonban kedvezőtlen volt. Kormányilletékesek közölték, hogy nem hajlandók kiutalni 5,3 millió dollárt az e célra szánt szövetségi költségvetésből, sem irodahelyiséget nem biztosítanak a Dick Cheney alelnökjelölt vezette Bush-csoportnak, amíg a „végső győzelem” sorsa el nem dől. „Csak figyeljük, amíg a dolog magától meg nem oldódik. Könnyű elveszíteni azt, ami tényleg fontos, és ez nem más, mint a választópolgár integritása - vagyis minden egyes szavazat” - mondotta Clinton elnök. Gore alelnök is hasonlóan vélekedett, és hangsúlyozta: nem a hatalomért harcol, hanem az a törekvés vezérli, hogy megőrizze „magát a demokráciát”. Bush kormányzó nem nyilatkozott közvetlenül, de egyik tanácsadója leszögezte: „Azt hiszem, mindenki úgy érzi, hogy szültünk egy gyereket, de sohasem vehetjük a karunkba.”
Jelen pillanatban senki sem tudja, meddig is folytatódhatnak a bírósági és törvényhozási huzavonák. Egy bizonyos, hogy az Egyesült Államok minden negyedik esztendőben, január huszadikán új elnököt iktat be. Tehát addig az időpontig meg kell határozni az új államfő személyét. Jelen pillanatban még Bush van előnyös helyzetben, hiszen ezt a választást épp az a Florida dönti el, ahol a fivére a kormányzó, és az államvezetés többsége republikánus. Természetesen a bíróság, különösen az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága végeredményben egy tollvonással megváltoztathatja a helyzetet. Megtörténik-e az ilyesmi, avagy sem, azt senki sem tudhatja. A közvélemény nagyjából azt tartja, hogy már untig elég volt a harcból, és tekintettel arra, hogy Bush megválasztását jóváhagyták a floridai hatóságok, Gore okosabb lehetne, és példát vehetne Nixonról, aki úri módon fejet hajtva átadta az elnöki széket John F. Kennedynek. Gore-t azonban más fából faragták, és a dolog úgy fest, hogy körömszakadtáig fog harcolni a jussáért, avagy vélt igazáért. Bush is bizonyára ugyanezt fogja tenni.