Két ember életét követelő, halálos közúti baleset; miniszterek és főtanácsadók jogszabályokat sajátosan értelmező kérelmei; egy magát lelkiismeretes rendőrnek tartó, felháborodott tisztviselő, akit hirtelen nyugdíjaznak. Mindezek a közúton elsőbbséget jelentő, kis kék lámpácska használatáról folyó vita alcímei.
Újabb fordulatot vett - az azóta már lemondott - Nógrádi László közlekedési és vízügyi miniszter balesete miatt a kék lámpa használatának jogosultságáról kirobbant vita. Egyrészt a másik sérült, a Trabant vezetőjének menyasszonya is elhunyt a kórházban. Miközben a kormányzat december 1-jétől új rendelettel szabályozza - állításuk szerint szigorítja - a kék lámpa használatát, addig az Élet és Irodalom című hetilap dokumentumokra hivatkozva azt állítja: a kormány vezetői lazították fel a gyakorlatot. Nyilvánosságra került az is, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedési alosztályának vezetőjét, aki nyilvánosan is vállalta fenntartásait a BM gyakorlatával szemben, nyugdíjazzák. Emellett vizsgálat indult, hogy miként kerülhettek nyilvánosságra a dokumentumok.
Mándi László, az ORFK nyugdíjba készülő főosztályvezető-helyettese nem titkolja, hogy fel van háborodva. Mint lapunknak nyilatkozta, ők igyekeztek ellenállni a politikai nyomásnak és az érvényes jogszabályoknak megfelelően megtagadni az arra nem jogosultaktól a kék lámpa használatának engedélyezését. A BM részéről azonban felülbírálták őket. Lapunk azon kérdésére, hogyan vélekedik arról, miszerint a BM vezetői cáfolták, hogy bármiféle politikai nyomást helyeztek volna az ORFK-ra, Mándi elmondta: „Ha ott van egy »Orbán Viktor - engedélyezem« aláírású levél, akkor azt minek kell nevezni. El lehet utasítani egy ilyet?”
A nyugdíjba vonuló tisztviselő a vele való beszélgetés során érzékeltette, hogy mintha őt gyanúsítanák a levelek sajtóhoz kerülésével. A közlekedési szakember értékelte az elmúlt évek kormányzati magatartását a kék lámpa kapcsán. Az Antall-kormány vége felé hozták meg azt a rendeletet, amely legalizálta az akkor már általánosan használt megkülönböztető jelzéseket. Erre pár évre jöttek az első súlyos, kék lámpás balesetek, amelyek hatására - még a jogszabályi szigorítás előtt - tudomása szerint Horn Gyula akkori miniszterelnök azt mondta egy kormányértekezleten, hogy „márpedig most minden megkülönböztető jelzést le kell szerelni.” Később a Kuncze vezette Belügyminisztérium ki is hozta a szigorúbb rendeletet.
Mándi szerint az Orbán-kormány idején már voltak figyelmeztető balesetek, de nem szigorítottak a gyakorlatukon, a mostani, szigorításként beharangozott tervezet pedig tulajdonképpen ugyanazt tartalmazza, mint a korábbi. Hiszen az előzőből is lehetett tudni, hogy nem jár mindenkinek kék lámpa - tette hozzá.
„Azok az emberek, akik hirtelen pozícióba kerülnek, olyan privilégiumokat próbálnak maguknak megszerezni, amelyekről úgy gondolják, hogy attól ők többek lesznek” - nyilatkozta lapunknak Fábián Ágota, a Független Rendőrszakszervezet elnöke, aki szolidaritását fejezte ki Mándi iránt.
Valenta László, Pintér Sándor belügyminiszter kabinetfőnöke a Heteknek elmondta, hogy a december elsejével életbe lépő, kék lámpára vonatkozó új BM-rendelet erőteljesen szűkíti az alanyi jogon járó kék lámpák számát. A rendelet értelmében csak rendkívül fontos funkciók ellátása esetén engedélyezik a megkülönböztető jelzés felszerelését. Valenta László szerint a kék lámpa nem használója, hanem a köz érdekét kell, hogy szolgálja. A belügyminiszter kabinetfőnöke szerint a közlekedési miniszter esetében a baleset akkor is megtörtént volna, ha az Audin nincs kék villogó lámpa, de elismerte, hogy a miniszter indokolatlanul használta a megkülönböztető jelzést. Valenta szerint az előző kormány idejében, az 1996-os szigorítás után is voltak, akik jogosulatlanul használták a kék lámpát.