A „könnyűszerkezetes” építési mód az építőanyagok összeházasításának számtalan variációját takarja. Az épületek szerkezeti fölépítése azonban közel azonos, nevezhetjük amerikai, kanadai, finn vagy éppenséggel erdélyi rendszernek. Elkészül egy vázszerkezet, amely fém vagy fa is lehet, ezt kívülről és belülről különböző építőelemekkel fedik be (OSB, CK, gipszkarton, hőszigetelő rendszer vagy tömörfa, műszárított lucfenyőelemek különböző vastagságban). Az igényeink szerinti lakóház kiválasztása nem egyszerű feladat. Azért sem, mert az építő cégek úgynevezett szerkezetkész állapotú ajánlata más-más készültségi fokú épületet jelent. Össze kell vetnünk tehát a cégek kínálatát a beépített anyagok minősége, mennyisége, összeszereltségi állapota és ezek járulékos költségei szempontjából (érdemes elolvasni a szerződésben a kisbetűs részeket is). Az első hallásra vonzóan alacsony négyzetméterár nem biztos, hogy a végelszámoláskor is a legalacsonyabb marad. Az építőiparban nincsenek csodák, a jó minőségű anyagokat meg kell fizetni, de lehet, hogy nem sokkal magasabb áron, mint silány minőségű helyettesítőiket. Az esztétikus, divatos külső gyakran gyenge belső szerkezeti elemeket takar.
A magyar emberre nem jellemző, hogy élete során 5-6 lakóházat épít, és ugyanannyiszor más helyre költözik - a nagy erejű forgószél is ritka, amely erre ösztönözné -, célszerű ezért, ha közel azonos fizikai tulajdonságú anyagokból építjük föl lakóházunkat, mert a különbségek néhány év múlva sok bosszúságot okozva megmutatkoznak. Arról nem beszélve, hogy egyre fontosabb a környezetbarát építési módok alkalmazása. Ma már Magyarországon is megtalálhatók a gerenda vagy rétegződő falszerkezettel készülő tömörfa lakóházak, amelyek hosszú távra kis rezsiköltségű, kellemes életterű, emberbarát otthont biztosítanak számunkra. (Hollósi Sándor)