Pécsi tudósítónktól
Öngyilkos tinédzser

Búcsúlevelében életuntságra hivatkozott az a pécsi gimnazista fiú, aki hétfő délelőtt egy pisztollyal főbe lőtte magát. A 18 éves, jó körülmények között élő fiú az angol nyelvű történelemóra végén hajtotta végre drámai tettét osztálytársai és az éppen távozó tanára szeme láttára.

Középosztálybeliek gimnáziuma Pécsett. Értetlenül állnak a tragédia előtt Fotó: MTI

A sérülés nem okozott azonnali halált, a fiút életveszélyes sérüléssel szállították a pécsi idegklinikára, de az életét már nem tudták megmenteni. A bal halántékához szegezett pisztoly egy PA 63-as típusú kilencmilliméteres maroklőfegyver volt, amelyet édesapja otthon, egy páncélkazettában tárolt. A fiú megszerezte a páncélkazetta kulcsát, így juthatott hozzá a legálisan tartott önvédelmi fegyverhez.
Értetlenül állnak a tragédia előtt mind a hozzátartozók, mind a pedagógusok és a diáktársak, hiszen a fiatalember jó családi körülmények között élt, tanulmányai sem voltak rosszak, különösebb csalódásáról sem tud senki. Mint elmondták, a fiú zárkózott természetű volt, nem élt deviáns életmódot. A táskájában talált búcsúleveléből kiderült, hogy nem volt jóban önmagával. Az öngyilkosságot életuntságra hivatkozva követte el. 
Csirke Ernő, a gimnázium igazgatója lapunknak kifejtette, hogy ő maga még mindig nem látja az okát a fiú tettének, hiszen rendezett családi körülmények között élt, voltak bensőséges barátai is, nem látszott veszélyeztetett gyereknek. Az iskolát is felelősnek tartja, és mint mondta, a konszolidáció és a gyászidőszak után megtesznek mindent az okok feltárására.
Az eset kivizsgálását folytató Pécsi Rendőrkapitányság szóvivője, Kertész Gábor, lapunknak elmondta, hogy a nyomozás során eddig feltártak ismeretében nincs okuk kételkedni abban, hogy valóban a fiú által leírt, egyfajta életuntság volt az öngyilkosságot kiváltó ok. Kiderült az is, hogy egyik barátjának korábban már beszélt szándékáról a fiú, sőt a fegyvert is megmutatta neki. A fiatalember állítólag többször kijelentette: unalmasnak és értelmetlennek lát mindent.
Az öngyilkosság szemtanúi közül többeket sokkoltak a látottak, amelyek feldolgozásában iskolai pszichológusok segítenek. A liberális szemléletűnek, diákközpontúnak mondott iskolában most nyomasztó a hangulat, a gyász az egész intézményre kiterjedt. A gimnázium egyébként - bár nem „elitképző” -, jó nevű, kedvelt intézménynek számít Pécsett, ahová sok középosztálybeli család járatja gyermekét. Ahogy a városban mindenki, az iskola tanulói is a miértre keresik a választ. Egy dolgot már most megfogalmaztak maguknak: a jövőben jobban oda kell figyelniük egymásra. Egy tanár elmondása szerint a diákokban rendkívüli megütközést váltott ki a média néhány képviselőjének szenzációhajhász viselkedése, hiszen néha még pénzt is kínáltak a gyerekeknek egy-egy nyilatkozatért.
Az eset kapcsán jogosan merülnek fel a kérdések: hogyan lesz perspektívavesztett egy 18 éves fiatalember? Kit terhel felelősség ezért? Kell-e attól tartani, hogy amerikai mintára elszaporodnak ezek az esetek hazánkban is? A Heteknek nyilatkozó Dr. Szilágyi Mária kriminálpszichológus szeretne úgy tekinteni az esetre, hogy annak elrettentő hatása lesz a fiatalok körében. Véleménye szerint a fiú tette összefüggésben áll a fiatalok ezen életperiódusára jellemző elhúzódó pubertáskorral, amikor is testileg már éretté válnak, lelkileg azonban még kevésbé. Ekkor vetődnek fel az élet hasonló nagy kérdései, mint: „Mi értelme az életnek?” A szakértő szerint az életunt fiatalembernél akár egy kisebb incidens vagy csalódás is előidézhette azt a lelki robbanást, amely arra vitte, hogy meghúzza a ravaszt, és „valószínűleg a családi légkör sem lehetett olyan harmonikus”. Dr. Szilágyi Mária szerint azonban az, hogy az osztályteremben, és nem máshol követte el a fiú a végzetes lövést, erősen demonstratív jellegű magatartás, ami nem a családnak, hanem az iskolának és az osztálytársaknak szólt, őket akarta büntetni.
Dr. Kis Géza kriminálpszichológus szerint is a serdülőkori személyiségzavarokkal - amelyekkel a serdülők nagy része küzd - lehet összefüggésbe hozni a fiú tettét. Mint mondta, a serdülőkor előtt mindenki szereti a gyerekeket, azonban amikor már kezdenek felnőtté válni, a felnőttek türelmetlenebbekké válnak velük szemben. Önértékelési problémák lépnek fel, szembefordulnak a felnőttekkel, felvetődnek a nagy kérdések, mint a „kinek kellek én?”, és ehhez hozzájárul az is, hogy ebben a korban külsőleg is megcsúnyulnak egy kicsit. Arra, hogy mi volt az a plussz, ami a fiút a többi serdülővel ellentétben ilyen szélsőséges megoldásra juttatta, csak hipotéziseket lehet felállítani, amit konkrét vizsgálattal lehet csak igazolni. A szakértő szerint a fiú befelé forduló személyiség volt, nem tudta a problémáit kibeszélni, ennek következtében nagyobb hajlandóság lehetett benne az öngyilkosságra. Dr. Kis Géza szerint az időskori öngyilkosságok után a serdülőkori öngyilkosságok a leggyakoribbak. Arra, hogy a pécsi fiú öngyilkossága mennyire jelent majd mintát a hasonló korúak problémamegoldására, a pszichológus nem tudott válaszolni, emlékeztetett viszont arra, hogy amikor megjelent Goethének Az ifjú Werther szenvedései című műve - amelyben a főhős öngyilkos lesz - számos fiatalember választotta utána problémáinak megoldásaként az öngyilkosságot. Elmondta, hogy bármennyire is fájdalmas, ő minden öngyilkosság esetén keresne felelőst. Ha mást nem is, de a kellő figyelem elmulasztóit igen.