Bár a Moody’s nemzetközi hitelminősítő cég szakértői szerint Magyarország jár
az élen az EU felvételi kritériumainak teljesítésében, nem egységes az ország külső
megítélése. A Financial Times brit gazdasági napilap amellett, hogy dicséri a gazdaság
teljesítményeit, számos éles hangú kritikával is illeti a kormány munkáját. Kifogásolja,
hogy populista megfontolásból nem hajtja végre a szükséges reformokat.
A Moody’s szerint Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia öt éven
belül az EU tagja lehet, a reális időpontként 2004-et tartják számon. A cég igazgatója
azonban úgy látja, hogy a tagországok között még mindig nincs egyetértés a keleti
bővítés ütemét illetően. Eközben a Die Presse konzervatív bécsi lap a napokban így
fogalmazott: „az Európai Unió nem azt a benyomást kelti, mintha tényleg akarná a bővítést,
és ezen a politikusok derűlátó nyilatkozatai mit sem változtatnak.” Egy Pozsonyban
tartott európai uniós bővítési konferencián például a franciák nyíltan
hangoztatták, hogy a várólistákon szereplő 12 keleti országot (például Bulgáriát
és Romániát stb.) együtt kell kezelni az első körös országokkal, sőt a népszavazás
is megfontolandó. A Die Presse a bővítésért való egységes küzdelmek megtörését
azzal magyarázza, hogy az orosz veszély csökkenésével a geopolitikai szempont már
nem olyan jelentős, hogy a fiatal demokráciáknak célt és jövendő hazát nyújtsanak.
A Financial Times is méltatja Magyarország gazdasági sikereit, felzárkózását,
illetve a csatlakozásért tett törekvéseit, ugyanakkor hangoztatja, hogy ez nem annyira
a jelenlegi kormány érdeme. „A makrogazdaság meglehetősen jól teljesít, s inkább
annak ellenére van ez így, hogy ilyen (a kormány, és nem azért, mert ilyen a kormány)”
- idéz a lap egy Budapesten szolgálatot teljesítő nyugati diplomatát. A lap dicséri
a gazdasági mutatókat, amelyek valóban jelentős fejlődésről tanúskodnak, hiszen az
ország az első félévben 6,2 százalékos GDP-növekedést produkált. A munkanélküliségi
ráta is mindössze 6,5 százalékos, szemben az 1993-ban jellemző 12,5 százalékkal.
Csaba László közgazdász professzor a lapnak tett nyilatkozata szerint az ország most
élvezi az elmúlt tíz év gazdasági liberalizálásának, a gazdasági nyitásnak és a
privatizációnak a gyümölcseit.
A lap hiányolja az egészségügyi reformot, amelyre - szerinte - most azonnal szükség
lenne, de a 2002-es újabb választásokig nem lehet rá számítani. A cikk szerint a gyógyszer-
és gázipari szektorok „megtámadása” miatt bizonyos befektetők óvatosabbak lettek
Magyarországgal kapcsolatban. Bár továbbra is elegendő mennyiségű közvetlen
befektetés áramlik az országba, az értékpapír-befektetők kivonulása a piacról
sokakat aggaszt. A lap szerint ahelyett, hogy a kormány a reformokra koncentrálna, most
azon dolgozik, hogy emelje a nyugdíjakat, a közalkalmazotti fizetéseket és a minimálbért,
azzal a céllal, hogy helyrehozza a Bokros-csomag megszorítási intézkedései okozta károkat.
A cikkíró szerint nem valószínű, hogy Orbán úr további reformokra készül, nehogy
az elégedetlen választók még rosszabbul érezzék magukat.