Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Gázáremelés: a lakosság kímélve

Maradt az eredeti változat: a kormány keddi ülésén úgy határozott, hogy november 1-jétől azon ipari felhasználók számára, amelyek óránként több mint 500 köbméter gázt fogyasztanak, 43 százalékkal emelkedik a földgáz ára. Ez a csoport a 780 ezerből „mindössze” 500 vállalatot foglal magába, ami hozzávetőleg a Mol gázeladásainak 30-35 százalékát teszi ki. A döntés nem érinti a lakosságot, a közszférát, a kis- és középvállalkozásokat, valamint a távhőszolgáltatókat. Az áremelés áthúzódó hatása azonban számos termék árában érezteti majd hatását. Az Ipari Energiafogyasztók Szövetsége szerint az áremelés ellentmond a gáztörvénynek és a fogyasztóvédelmi törvénynek is.


Gáz van: gerjeszti az inflációt    Fotó: MTI

A gázáremelés inflációra gyakorolt hatásáról meglehetősen sokféle szám látott már napvilágot. Orbán Viktor úgy látja, a gázáremelés jövőre legfeljebb 0,5 százalékkal növelheti az inflációt. Matolcsy György gazdasági miniszter szerint 0,6 százalékkal nő az intézkedés hatására az infláció, míg a pénzügyminiszter korábban egy százalékos emelkedést is prognosztizált. Tőkepiaci elemzők véleménye szerint a felhasználók szűkebb körét érintő változat elfogadása a korábban számított 0,6 százalékos inflációemelkedést 0,2-0,3 százalékra módosítja.
A tőzsde és a Mol is felemásan értékelte a kormány gázárról szóló döntését. Mivel az áremelés csak korlátozott körre érvényes, a Mol idei vesztesége a remélt 20 milliárd helyett csak 9 milliárddal csökken. Tehát 100 milliárd forint helyett még mindig 91 milliárd forint vesztesége marad a cégnek a gázár miatt, a következő évre pedig további 50 milliárdos veszteség jut. Így a Mol szerint komoly tárgyalásokra és újabb megállapodásokra lesz szükség ahhoz, hogy a cég elálljon a kormány ellen indított pertől.
Hónig Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint azon nagyfogyasztók számára, amelyek novembertől drágábban veszik a földgázt már jövőre liberalizálhatják a gázpiacot. A bejelentést több elemző egyszerűen blöffnek minősítette, mivel a liberalizációval nem olcsóbbá, hanem még drágábbá válna a gáz. A liberalizációval további 30 százalékkal kellene drágítani a gáz köbméterét ahhoz, hogy egyáltalán megérje ezen a piacon másnak is eladni.
Mindeközben folytatódik a harc az olajvállalat tulajdonlásáért. Az ÖMV 9,3 százalékos részesedésszerzése után a lengyel PKN jelentkezett be a Molnál. A lengyel olajtársaság - amely méretét tekintve azonos kategóriába sorolható a Mollal - vezérigazgatója szerint a Molnak és a PKN-nek közelebbi kapcsolatot kellene kiépítenie, hogy megelőzzék az ellenséges felvásárlási kísérleteket. Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy a kapcsolatfelvételen túl kooperáció, egyesülés, beolvadás avagy bekebelezés-e a cél.