Vissza a tartalomjegyzékhez

Mondovics L. Gábor
Álmok 2016-ra

Orbán Viktor a parlamentben a magyar olimpikonok és segítőik tiszteletére rendezett kitüntetési ünnepség után kijelentette: érdemes lenne pályázni a 2012-es vagy 2016-os nyári olimpiai játékok megrendezésére. A nyilatkozat vegyes visszhangokat váltott ki.


Olimpikonok ünneplése a Parlamentben. Ötkarikás tervek    Fotó: V. Z.

A miniszterelnök szokásos szerdai rádióinterjújában is megismételte a felvetést. „Magyarország megérett arra, hogy nyári olimpiát rendezzen” - szólt a kormányfői értékelés. Ilyen nagyszabású tervhez fogható elképzelés utoljára 1990-94 között merült fel, az osztrákokkal közös rendezésű labdarúgó Eb és az önállóan megrendezendő expo tervei kapcsán. Valószínűleg e - papíron maradt - tervek tanulságát leszűrve a kormány most nem kizárólag állami forrásból, hanem üzleti beruházás keretében, önkormányzati és magántőke mozgósításával szeretné elérni ezt. Orbán szerint nem elképzelhetetlen az olimpia 1000 milliárd forintra becsült költségét összerakni. Ez a becsült összeg abból adódik, hogy Sydney 3,5 milliárd dollárt (körülbelül 1000 milliárd forint) költött a rendezvényre, amelyben benne vannak a most folyó paralimpia költségei is.
Egyelőre a 15-25 milliárd forint közötti összegre becsült Budapest Sportcsarnok felépítését is nehezen tudják megoldani, jóllehet a volt csarnok egyedül nem lenne képes az összes fedett pályás sport lebonyolításához szükséges terepet biztosítani. A miniszterelnök szerint Magyarország össze tud rakni egy olyan reális, megvalósítható tervet, amellyel pályázatot nyújthat be. Hozzáfűzte: történelmi érvek is szólnak egy esetleges budapesti olimpia mellett, Közép-Európában ugyanis még nem volt ilyen rendezvény, és ezek az országok - köztük Magyarország - jelentős fejlődést értek el tíz év alatt.
A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Schmitt Pál szerint is érdemes a 2012-es játékokra jelentkezni. Mivel az olimpiák megrendezésére kilenc évvel előre kell jelentkezni, így a kormánynak legkésőbb jövőre el kell döntenie, hogy támogatja-e a döntést. A pályázat költségei a legszerényebb becslések szerint is 5-6 millió dollárba (1,5-3 milliárd forint) kerülnének. Ez azt mérné fel, milyen infrastruktúrára lenne még szükség a versenyek lebonyolítására, és tartalmazná a reklámra és érdekérvényesítésre szánt összegeket is. A pályázat kidolgozásához a tapasztalatok szerint két év kell, tehát tizenegy évvel a kiszemelt játékok előtt el kell kezdeni a tervek kidolgozását. A 2008-as nyári olimpia rendezéséért versengő Peking pályázatának vizsgálatát épp a héten kezdte a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség kéttagú küldöttsége. Az idén még további huszonhét sportág nemzetközi szövetségének küldöttsége látogat el a kínai fővárosba, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) pedig hat napig tájékozódik majd a helyszínen. Peking mellett Párizs, Toronto, Isztambul és Oszaka jelentkezett a 2008-as olimpiai játékok megrendezésére - a döntést a jövő héten hozzák meg.
A legutóbbi olimpia költségeinek a felét az adófizetők fizették, miközben Sydney egymilliárd dollárhoz jutott a bevételek hetven százaléka után. A magyar pályázat benyújtásánál nyilván figyelembe kell venni, hogy újonnan pályázó még soha nem nyerte el elsőre a játékok megszervezésének jogát.
Magyarország egyébként többször pályázott: már hétszer került szóba Budapest neve a rendezéskor. Egy ideig úgy tűnt, Athén 1896-ban pénzügyi okok miatt nem tudja megrendezni a játékokat. 1916-ban Berlin nyert, de a VI. olimpiát nem tartották meg. Az 1920-as játékokat Budapest nyerte el, de mivel az első világháború vesztes hatalmai közé tartoztunk, az Antwerpenben sorra kerülő versenyen a magyar versenyzők el sem indulhattak. 1936-ban szintén Berlinnel szemben maradt alul a magyar főváros. 1940-ben és 44-ben a háború miatt maradt el a játék, bár ezekre is volt magyar pályázat. Utoljára 1960-ban született budapesti pályázat, de végül Róma adott otthont a nagy találkozónak.
Egyébként a miatt is csak a 2016-os nyári játékokat nyerhetnénk el, mert a NOB elfogadott szabálya szerint Európa 12 évente adhat helyet a versenynek. A pályázóknak ezek mellett nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelniük, elengedhetetlen a sportszakmai felkészültség, a megfelelő infrastruktúra (csarnokok, versenypályák, megfelelő úthálózat és közlekedés, a sportolók és a nézők elszállásolása és így tovább), az állami garancia, a biztos gazdasági háttér és a szinte tökéletes közbiztonság. Gazdasági szakemberek és az ellenzék szerint az ország gazdasági teherbírása jelenleg kevésnek tűnik egy ilyen méretű rendezvény megtartásához.