Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Költségvetési vita: süketek párbeszéde

Az előzetes várakozásoknak megfelelően heves vita övezi a kétéves költségvetést. Az ellenzéki pártok megalapozatlannak, sőt törvényellenesnek nevezték a tervezetet. A vita azonban süketek párbeszéde volt, a két tábor nem válaszolt, nem is reagált egymás felvetéseire. Lapunk által megkérdezett szakértő szerint a kétéves költségvetés elfogadása esetén visszatérhet a szocialista időkre jellemző „régi szemét”, azaz a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága.


Orbán Viktor, Járai Zsigmond, Varga Mihály. Két évre koncentrálnak     Fotó: MTI

Mind az MSZP, mind az SZDSZ vezérszónokai jogszabály- és modernizációellenesnek, valamint megalapozatlannak ítélték a kormány kétéves költségvetési tervét. Törvényellenes a tekintetben, hogy az államháztartási törvény csak egy évre szóló költségvetést ismer el, s a törvény módosítása a költségvetés benyújtásáig nem történt meg. Szakmai oldalról azért tartják megalapozatlannak, mert egyrészt a külgazdasági tényezők két évre előre nehezen kiszámíthatók (lásd az idei olajár és euró árfolyamváltozását), másrészt pedig azért, mert a terv prognózisai nincsenek összhangban a valósággal (például az idei inflációs adatok nem a várakozásoknak megfelelően alakultak), így a bevételek és a kiadások nem korrekt számításokon alapulnak. A bizonytalan alapok 2002-re fokozottan jelentkeznek. Modernizációellenes pedig a tekintetben, hogy nincsen reformlépés a válságágazatokban: sem az egészségügyben, sem az agráriumban, sem az oktatásban. Az MSZP alternatív költségvetési tervet nyújtott be a parlamentbe. Kuncze Gábor szabaddemokrata frakcióvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a kétéves költségvetés tükrében megállapítható, a kormány nem teljesítette a programjában foglaltakat (adó-, egészségügyi, társadalombiztosítási, közigazgatási reform, a mezőgazdaság szerkezetátalakítása). Ellenzéki szónokok ismételten nehezményezték a tudatosan alultervezett inflációt, illetve azt, hogy az emiatt keletkező többlet százmilliárdok elosztásába nincsen beleszólásuk.
Járai Zsigmond expozéjában elismerte, a legnagyobb feszültségforrás az inflációs prognózis, de megalapozottnak tartja a pénzromlás jövő évi 5-7 százalékos tervezett ütemét. A miniszter az áttörés költségvetésének nevezte a büdzsét, mert a kétéves periódus növeli a gazdálkodás stabilitását, az előreláthatóságot. A gyors gazdasági növekedés megalapozza az életszínvonal emelkedését és a munkanélküliség csökkenését - mondta. A költségvetés prioritásai között szerepel az otthonteremtési- és a családtámogatás, a családi adókedvezmény jövőre 60 százalékkal nő, a gyed felső határa pedig 51 ezer forintról 80 majd 83 ezer forintra emelkedik. Jelentősebb nyugdíj- és béremelés is szerepel a tervezetben. A Széchenyi terv részeként az infrastruktúra-, az idegenforgalom és a kis- és középvállalkozások fejlesztésére is nagyobb forrás szerepel. Az államháztartás hiánya a következő két évben csak lassan, néhány tized százalékkal csökken, viszont az államadósság a GDP 54,6 százalékára szorul vissza.
Az egyes tárcák „pénzelése” között óriási különbség van. Jövőre kiugróan (69%-kal) több támogatásban részesül a Miniszterelnöki Hivatal, ami jórészt az 53 milliárd forintos általános tartalék és a köztisztviselői életpálya kialakítására szolgáló összeg jelenlétének köszönhető. A Gazdasági Minisztérium is kiemelkedő (39 %-os) többlettel gazdálkodik jövőre, amibe beleszámítják a Széchenyi tervre elkülönített 290 milliárd forintot. A Külügy 28, a Honvédelmi 25, a Földművelésügyi Minisztérium pedig 19 százalékkal több adóforinttal bír jövőre. A beharangozott családtámogatás ellenére viszont a Szociális és Családügyi Minisztérium 8 százalékkal kevesebb támogatást kap, ezt kell beosztania. Hasonlóképpen az egészségügyi tárca is - a megígért bérfejlesztés ellenére is - csak 8 százalékkal több pénzzel kénytelen gazdálkodni. A környezetvédelem - dacára az uniós csatlakozás kihívásainak - a legmostohább gyermek, hiszen jövőre és azután is kevesebb pénzt kap, mint az idén. Kiemelten kevesebb támogatásra számíthatnak két év viszonylatában a bíróságok, míg az egyházak hitéleti és ingatlanrekonstrukciós támogatása jelentősen meghaladja az ideit.
Csillag István, a Pénzügykutató Rt. általános igazgatója lapunk kérdésére elmondta, a költségvetés tervezésében alapvető szemléletbeli változás van: a pénzügyi tárca nem az idei fejleményeket, hanem az idei büdzsé tervszámait vette alapul, amelyek - mint tudjuk - azóta több ponton is meghiúsultak (például a GDP növekedése és az infláció is magasabb lett), nem tiszta tehát az az alap, amire a kétéves költségvetés épül. A tervezet benyújtásakor már látható volt az inflációs számítások csúfos kudarca.
Amennyiben a parlament elfogadja a kétéves büdzsét, meg fog nőni a kormány manőverezési lehetősége, hiszen az ideihez hasonlóan (az áfa és az szja révén) többletbevételre tesz szert az állam. Az a tény, hogy a kormány az idei után a következő évekre is tudatosan alultervezi az inflációt, kiismerhetetlenné teszi a háztartások és a vállalkozók számára az inflációs várakozásokat. A kétéves költségvetés ezzel a kormány gazdaságpolitikájának hitelességét is veszélyezteti. Úgy is fogalmazhatnék - mondta Csillag -, hogy visszajöhet a „régi szemét”, azaz a szocialista időkre jellemző gazdaságpolitikai kiszámíthatatlanság. Kár - állapította meg az igazgató -, mert Magyarország a fejlődésben fényévekre megelőzte a volt szocialista országokat. Nem lesz ugyan Bokros-csomag, de ez a következményei miatt néhány évet elvesz az életünkből. Növeli a hátrányos helyzetűek kiszolgáltatottságát, befolyásolja a vállalatok árképzését. A költségvetésnek ez a formája nem kedvező a külföldi piac szemszögéből sem: a befektetők óvatosakká válnak, hiszen áttekinthető, világos gazdaságpolitikára van szükség ahhoz, hogy a tőke Magyarországra jöjjön.