Vissza a tartalomjegyzékhez

Benke László
Megismételt felajánlás

II. János Pál számára a jubileumi év egyik legfontosabb ünnepsége érkezett el múlt vasárnap: mintegy ezerötszáz püspök jelenlétében a katolikus egyházfő az egész világot Szűz Máriának ajánlotta fel, akinek - meggyőződése szerint - az 1981-es merényletben való megmenekülését is köszönheti. Az ünnepség középpontjában a Fatimai Madonna kegyszobra állt, ennek koronájába foglalták azt a pisztolylövedéket, amelyet Ali Agca, a török merénylő lőtt ki. Időközben a kínai kormány éles hangú nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Vatikán „bűnözőket” avatott nemrég szentté.

II. János Pál pápa a Fatimai Madonnának Portugáliából Rómába érkezett kegyszobra előtt térdelve könyörgött Mária közbenjárásáért „mindazon kihívások miatt, amelyeket a jövő rejteget”. Az egyházfő a Szűz oltalmába ajánlotta a - római katolikus - egyházat, a világot - ideértve az egész emberiséget -, illetve az új évezredet. Jóllehet a felajánlás az egész világot érinti, egyes területeknek mégis különös figyelmet szentelt, így a Szentföldnek, amelyre a pápa a következő utalást tette: „A Szentlélek nyissa meg a szíveket igazságosságra és szeretetre, s indítsa fel a nemzeteket a kölcsönös megértésre és a béke iránti szilárd elkötelezettségre.”
A második vatikáni zsinat óta most gyűltek össze első ízben ilyen nagy számban Rómában a világ minden tájának egyházi méltóságai - az ünnepségen a világ összes püspökének egyharmada vett részt -, köztük a magyar katolikus püspöki kar szinte minden tagja. II. János Pál külön szeretettel köszöntötte a Paskai László bíboros vezette magyar küldöttséget, s kijelentette: a résztvevők nagy száma a magyar népnek a Szentszék iránti kitartó ragaszkodását mutatja. Mivel a világon Szent István személyében Magyarország volt az első, aki a Szűzanyának ajánlotta fel az országot, a pápa azt is megengedte, hogy október 8-án a magyaroknak külön Mária ünnepe lehessen.
A ceremónián Kína katolikus főpapjai nem vehettek részt, mivel a kínai hatóságok október eleje óta nem engedik külföldre utazni őket - így vágva vissza azért, hogy a hongkongi katolikusok október elején megünnepelték mintegy százhúsz, Kínában megölt katolikus mártír szentté avatását. A kínai kormány szerint a szentté avatott katolikusok „a nyugati gyarmatosítók szolgálatában álló bűnözők” voltak. Peking elsősorban azért vette különösen rossz néven a szentté avatást, mert az a kommunista hatalom kikiáltásának 51. évfordulóján történt.
Rómában a zarándokok ezrei előtt mondott beszédében II. János Pál kijelentette: „Az emberiség válaszúthoz érkezett. Különleges korban élünk, amely ígéretes is, ám egyszersmind ellentmondásokkal terhes. Az emberiség eddig sosem látott hatalommal rendelkezik: ideális lakóhellyé is teheti a világot, de mészárszékké is változtathatja. A most nyíló harmadik évezred bizonytalan jövőt jelent.” Beszédében nagy figyelmet szentelt a még meg sem született, vagy nyomorúságos körülmények között élő gyermekeknek, az éhség és járványok által sújtottaknak - őket különös hangsúllyal ajánlotta Mária oltalmába.
A képmást, amelyet 1984 után második alkalommal hoztak Rómába - akkor a hidegháborús nukleáris konfliktusok elhárítása céljából -, a ceremónia után az egyházfői lakosztály kápolnájában helyezték el, ahol a pápa hosszú ideig imádkozott előtte. II. János Pál egyébként e szobor jelenlétében tizennyolc évvel ezelőtt már megtette a világ felajánlását, most lényegében csak megújította ezt az aktust.


Peking vetélytárstól tart
A kínai kormány kedden a Falun Gong nevű szervezetet a kommunista párt politikai riválisának kiáltotta ki, tovább fokozva ezáltal a vallási csoport üldözését. A kommunista párt szócsövének tekintett Népi Újság szerint a „szekta” a szocialista rendszer megdöntésére törekszik. A lap úgy véli: a tavaly júliusban törvénytelennek nyilvánított csoport Kína-ellenes erőkkel - mint például tibeti szeparatistákkal vagy a Tajvan függetlenségéért harcoló csoporttal - tart fenn kapcsolatokat.
A Falun Gong elleni hadjárat során elsősorban a kormány által a közelmúltban elfogadott, sebtében megszövegezett kultuszellenes törvényekre hivatkozva több száz vezetőt, illetve a csoport tagjainak ezreit börtönözték be. Emberi jogi megfigyelők szerint a letartóztatások során eddig legalább 52 ember vesztette életét. Október 1-jén, Kína nemzeti ünnepén a rendőrség a Falun Gong több száz követőjét verte, illetve rugdosta meg a Tienanmen téren.