II. János Pál számára a jubileumi év egyik legfontosabb ünnepsége érkezett el
múlt vasárnap: mintegy ezerötszáz püspök jelenlétében a katolikus egyházfő az
egész világot Szűz Máriának ajánlotta fel, akinek - meggyőződése szerint - az
1981-es merényletben való megmenekülését is köszönheti. Az ünnepség
középpontjában a Fatimai Madonna kegyszobra állt, ennek koronájába foglalták azt a
pisztolylövedéket, amelyet Ali Agca, a török merénylő lőtt ki. Időközben a kínai
kormány éles hangú nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Vatikán
„bűnözőket” avatott nemrég szentté.
II. János Pál pápa a Fatimai Madonnának Portugáliából Rómába érkezett
kegyszobra előtt térdelve könyörgött Mária közbenjárásáért „mindazon
kihívások miatt, amelyeket a jövő rejteget”. Az egyházfő a Szűz oltalmába
ajánlotta a - római katolikus - egyházat, a világot - ideértve az egész
emberiséget -, illetve az új évezredet. Jóllehet a felajánlás az egész világot
érinti, egyes területeknek mégis különös figyelmet szentelt, így a Szentföldnek,
amelyre a pápa a következő utalást tette: „A Szentlélek nyissa meg a szíveket
igazságosságra és szeretetre, s indítsa fel a nemzeteket a kölcsönös megértésre
és a béke iránti szilárd elkötelezettségre.”
A második vatikáni zsinat óta most gyűltek össze első ízben ilyen nagy számban
Rómában a világ minden tájának egyházi méltóságai - az ünnepségen a világ
összes püspökének egyharmada vett részt -, köztük a magyar katolikus püspöki
kar szinte minden tagja. II. János Pál külön szeretettel köszöntötte a Paskai
László bíboros vezette magyar küldöttséget, s kijelentette: a résztvevők nagy
száma a magyar népnek a Szentszék iránti kitartó ragaszkodását mutatja. Mivel a
világon Szent István személyében Magyarország volt az első, aki a Szűzanyának
ajánlotta fel az országot, a pápa azt is megengedte, hogy október 8-án a magyaroknak
külön Mária ünnepe lehessen.
A ceremónián Kína katolikus főpapjai nem vehettek részt, mivel a kínai hatóságok
október eleje óta nem engedik külföldre utazni őket - így vágva vissza azért,
hogy a hongkongi katolikusok október elején megünnepelték mintegy százhúsz,
Kínában megölt katolikus mártír szentté avatását. A kínai kormány szerint a
szentté avatott katolikusok „a nyugati gyarmatosítók szolgálatában álló
bűnözők” voltak. Peking elsősorban azért vette különösen rossz néven a szentté
avatást, mert az a kommunista hatalom kikiáltásának 51. évfordulóján történt.
Rómában a zarándokok ezrei előtt mondott beszédében II. János Pál kijelentette:
„Az emberiség válaszúthoz érkezett. Különleges korban élünk, amely ígéretes
is, ám egyszersmind ellentmondásokkal terhes. Az emberiség eddig sosem látott
hatalommal rendelkezik: ideális lakóhellyé is teheti a világot, de mészárszékké is
változtathatja. A most nyíló harmadik évezred bizonytalan jövőt jelent.”
Beszédében nagy figyelmet szentelt a még meg sem született, vagy nyomorúságos
körülmények között élő gyermekeknek, az éhség és járványok által
sújtottaknak - őket különös hangsúllyal ajánlotta Mária oltalmába.
A képmást, amelyet 1984 után második alkalommal hoztak Rómába - akkor a
hidegháborús nukleáris konfliktusok elhárítása céljából -, a ceremónia után
az egyházfői lakosztály kápolnájában helyezték el, ahol a pápa hosszú ideig
imádkozott előtte. II. János Pál egyébként e szobor jelenlétében tizennyolc évvel
ezelőtt már megtette a világ felajánlását, most lényegében csak megújította ezt
az aktust.
Peking vetélytárstól tart
A kínai kormány kedden a Falun Gong nevű szervezetet a kommunista párt politikai
riválisának kiáltotta ki, tovább fokozva ezáltal a vallási csoport üldözését. A
kommunista párt szócsövének tekintett Népi Újság szerint a „szekta” a
szocialista rendszer megdöntésére törekszik. A lap úgy véli: a tavaly júliusban törvénytelennek
nyilvánított csoport Kína-ellenes erőkkel - mint például tibeti szeparatistákkal
vagy a Tajvan függetlenségéért harcoló csoporttal - tart fenn kapcsolatokat.
A Falun Gong elleni hadjárat során elsősorban a kormány által a közelmúltban
elfogadott, sebtében megszövegezett kultuszellenes törvényekre hivatkozva több száz
vezetőt, illetve a csoport tagjainak ezreit börtönözték be. Emberi jogi megfigyelők
szerint a letartóztatások során eddig legalább 52 ember vesztette életét. Október
1-jén, Kína nemzeti ünnepén a rendőrség a Falun Gong több száz követőjét verte,
illetve rugdosta meg a Tienanmen téren.