Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Vulkán fortyog Belgrádban

A változások után még mindig nem teljesen tiszta a kép: kié valójában a hatalom? A belgrádi helyzet nem jutott még nyugvópontra. Az ellenzéknek még nem minden területen sikerült az irányítást átvennie, vagy csak az aktív ügyek közelébe jutnia. Milosevics menni kényszerült, de ez nem jelenti azt, hogy támogatói is vele távoztak volna. A decemberi szerbiai választásokig a mostani kormány ügyvivőként folytatná tevékenységét. Eközben - követve az Európai Unió döntését - az Egyesült Államok is eltörölte a Jugoszlávia elleni szankciókat, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is új kapcsolatokat keres az országgal.


Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök beiktatásán. Lassan tisztul a kép     Fotó: Reuters

Az új elnök, Vojiszlav Kostunica már megkezdte a munkáját. Első nyilatkozataiból is látszik, hogy amit a választások előtt ígért, nemcsak kampányígéretnek szánta. Az EU ugyan elsőként törölte el a szankciókat, de már megjelentek olyan vélemények, miszerint nem kéne elsietni a támogatások folyósítását. Az unió először a károkat és a valódi szerb helyzetet szeretné felmérni. Mitől ez a hirtelen óvatosság - kérdezhetnék Jugoszláviában. Az ok egyszerűnek látszik: valóban egy független jelölt nyerte a választásokat. Kostunica szerint Montenegró Jugoszlávia társköztársasága, igazából nem szeretne a nagyobb függetlenségről tárgyalni. „Legfontosabb célunk egy demokratikus rendszer kiépítése, mely megfelelően képviseli Szerbiát és Montenegrót” - mondta az elnök. Meg is szüntették a hivatalos ellenőrzési pontokat a határon, azaz jelezték: még most is egy országról van szó. Djukanovics montenegrói elnök bojkottja mindenképpen Milosevicset segítette, és ezt az ellenzék még nem felejtette el - érezhetően gyengültek a politikai pozíciói. Ebből a helyzetből a kiválásról tárgyalni nem lesz könnyű.
Koszovó kérdése is kényes pont. Kostunica most is megerősítette, hogy jogtalannak tartja a NATO-beavatkozást. Ugyan elfogadja az ENSZ 1244-es határozatát - mely katonai erők ideiglenes állomásoztatását jelenti a szerb tartományban, azzal a céllal, hogy a két nemzetiség közötti konfliktusokat megakadályozzák, és az elmenekült szerbek visszatelepülését biztosítsák -, de mivel éppen a legfontosabb feladatuknak, a szerbek visszatérésének nem tudnak eleget tenni, ezért kérdéses az idegen katonai jelenlét. Kostunica a boszniai események alatt is élesen kritizálta Milosevicset és a tudatos népirtást is, aminek a tömeges menekülthullám lett a vége. „Nem vagyok soviniszta. Ízig-vérig demokrata vagyok, aki nem kevésbé nacionalista, mint akár a francia vagy amerikai nemzet” - mondja. Kostunica nemcsak most, de a múltban sem gondolkodott Nagy-Szerbiáról, erről igyekezett mindenkit biztosítani.
Milosevics körül szintén van némi véleménykülönbség: Kostunica nem hajlandó a volt elnököt kiadni Hágának. Ezzel valószínűleg nemcsak a volt diktátor híveinek szimpátiáját nyeri el - a decemberi szerbiai parlamenti választásokon ez komoly politikai tőkét fog jelenteni számára.
Az Egyesült Államok - követve az Európai Unió döntését - szintén megszüntette a Jugoszlávia elleni embargót, és Clinton elmondása szerint Washingtonnak érdeke fűződik Jugoszlávia új vezetésének támogatásához. A nemzetközi segítséghez való hozzáférés azonban egyelőre feltételekhez kötődik: Jugoszláviának egyértelműen tovább kell haladnia a demokrácia útján.
Kostunica a Párizsban megjelenő International Herald Tribune-ban közölt nyilatkozatában arról beszélt, hogy minél előbb helyre kívánja állítani az Egyesült Államokkal a diplomáciai viszonyt. Az új elnök hangot adott reményének, hogy Milosevics szövetségesei nem lesznek képesek visszakerülni a hatalomba, a belpolitikai helyzetet értékelve azonban kijelentette: „Miközben a felszínen békés demokratikus átalakulás folyik, a felszín alatt egy ellenőrizhetetlen vulkán működik.” Branislav Ivankovics, Milosevics pártjának egyik vezető figurája közölte: A jelenlegi szerb kormány nem fog lemondani, és miniszterelnöke átveszi a rendőrség fölött ellenőrzést gyakorló belügyminiszteri funkciót is.
Kostunica azonban bízik benne, hogy december 17-én a megállapodások szerint meg tudják tartani az előrehozott választásokat. Ugyanakkor kijelentette: amennyiben Milosevics támogatói továbbra is ellenállnak az új kormány felállítására vonatkozó terveinek, kész arra, hogy híveit újra az utcára küldje.

(A Jugoszlávia újjáépítéséről, a térség jövőbeli szerepéről szóló cikkünk: )