Könnyedén győzött már az elnökválasztás első fordulójában Aleksander
Kwasniewski jelenlegi lengyel elnök, s ezzel tovább erősödtek a baloldal pozíciói a
nagy múltú Szolidaritás blokk gyengülése mellett. A választás kimenetele bebizonyította:
a régi-új elnöknek sikerült megszabadulni a kommunista jelzőtől és nyugati stílusú
szociáldemokrataként elfogadtatnia magát.
Aleksander Kwasniewski elsöprő győzelmet aratott. Meggyőzte a lengyeleket
Fotó: Reuters
A negyvenöt éves Kwasniewski az eredmények tudatában büszkén jelentette ki:
lengyel elnököt még soha nem választottak újjá, és az első fordulóban sem győzött
még senki.
A választás vesztese Marian Krzaklewski jobboldali vezető volt, aki attól sem riadt
vissza, hogy lejárató kampányfilmet tegyen közzé riválisáról. Krzaklewski három
évvel ezelőtt sikerrel egyesítette a jobboldal pártjait a Szolidaritás égisze alatt:
megnyerték a parlamenti választásokat, és kormányt alakíthattak a kommunista utódpárt
helyett. A Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) vezetői viszont máris revansot
akarnak venni Kwasniewski győzelme nyomán: szorgalmazzák a Szolidaritás vezette kormány
lemondását és előrehozott választások megtartását.
A Gazeta Wyborcza máris óva inti olvasóit a kommunista fordulattól: ha a 2001-es választáson
elsöprő győzelmet arat az SLD, senkinek sem lesz módja megállítani a volt párttitkárokat
(az egykori Lengyel Egyesült Munkáspárt tagjait) vidéken, sem a felügyelőbizottságokban
- írja a legnagyobb példányszámú lengyel napilap.
Jerzy Wierchowicz liberális politikus szerint a „választási eredmény nyilvánvalóan
megmutatta, hogy mennyire nem bíznak az emberek a Szolidaritás vezetőiben”.
Kwasniewski viszont sugárzó arccal jelentette be, hogy Lengyelország uniós csatlakozása
lesz második elnöki ciklusának fő célja. „Az Európai Unióba való belépés a fő
és a legnehezebb feladat. A lengyeleknek készen kell állniuk, hogy megfeleljenek ennek
a kihívásnak” - nyilatkozta az újból megválasztott államfő, akit „a lengyel
baloldal Mózeseként” tartanak számon, miután 1990-ben át tudta szervezni a széthullóban
lévő kommunista pártot Baloldali Demokratikus Szövetség néven. Az uniós belépés
valóban kritikus kérdés Lengyelországban, hiszen a tárgyalások során a legtöbb
problémát a lengyeleknek „sikerült” produkálniuk. A csatlakozásra elsőként meghívott
országok csoportjában Lengyelország zárta le eddig a legkevesebb fejezetet (29-ből
11-et).
Kwasniewski 1995-ben, elnökké választásakor elhagyta ugyan a pártot, de még mindig a
baloldal szövetségesének tartják, bár minden lengyel elnökének nevezi magát. Kínos
meglepetés volt ugyanakkor az elnökválasztáson a legendás Szolidaritás-vezető, Lech
Walesa szereplése, hiszen kevesebb mint egy százalékot sikerült csak a volt elnöknek
elérnie.
Diszkó a haláltáborok árnyékában
Auschwitz felejteni akar
Hetek-összeállítás
Vasárnap este van a Disco Systemsben. Az ütemesen dübörgő zene hangjára villódzó fények
festik színesre a levegőben keringő füstöt, miközben alig felöltözött lányok
mutogatják kihívóan köldöküket a táncparketten - a bárpult melletti falon óriásplakát
hirdeti a jövő hét új szenzációját: a közönség hamarosan topless hölgyek ökölharcának
lehet szemtanúja - írja a lengyelországi Oswiecimből keltezett riportjában a Time
magazin.
Ebben persze önmagában véve még semmi különleges nincs, hiszen a világ bármely
pontján járva találhatunk ehhez hasonló diszkókat. Ami mégis hátborzongatóan
egyedivé teszi a lengyelországi Oswiecim városka diszkóját, az az, hogy Auschwitz és
Birkenau tőszomszédságában nyitották meg. Helyén valaha egy cserzőüzem állt, ahol
SS-katonák felügyelete alatt zsidó munkaszolgálatosok százai lelték halálukat.
A 82 éves Jerzy Radwanek politikai fogolyként öt évet töltött Auschwitzban - műszerészként
a cserzőüzemben kellett dolgoznia. Radwanek jól emlékszik arra a több mint háromszáz
kényszermunkásnőre, akik holtan rogytak össze mellette a kimerültségtől. Az idős férfi
szerint a diszkó „sértés azokra nézve, akik itt haltak meg”.
A haláltáborok árnyékában történő bulizás ellen számos Auschwitz-túlélővel
együtt történészek és zsidó vezetők is tiltakozásukat fejezték ki: a Disco
Systems működése szerintük nem más, mint a halottak emlékének megszentségtelenítése.
Lengyelország legnagyobb lapja, a Gazeta Wyborcza címlapján „Tánc a holttesteken”
címmel ítélte el a jelenséget. A Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központ rabbija,
Abraham Cooper „alapvetően téves döntésnek” ítélte a diszkó megnyitását.
A tulajdonos, Rafal Waliczek azonban ragaszkodik a diszkó további működtetéséhez.
Ebben számos helyi lakos is támogatja, akik úgy vélik: a holokauszt árnyékában eltöltött
ötven év után megérdemlik, hogy normális életet éljenek. „Tudjuk, milyen fájdalmas
volt, és hogy mennyi ember halt meg itt - mondja a harminc éves Waliczek -, de nem a
mi hibánk, hogy Hitler éppen ezt a helyet választotta. Mi is élni akarunk.”
A település polgármester-helyettese így érvel: „Az auschwitzi úton is sok ember
vesztette életét 1945-ben az evakuálás során. Mit kellene akkor tennünk - lezárni
az utakat? Auschwitz körül nincs olyan hely, ahol ne lenne jelen a halál, vagy az áldozatok
emléke.”
Oswiecim évek óta harcol az ellen, hogy neve hallatán az embereknek egy temető jusson
az eszébe. A kommunizmus alatt egy 15 ezer embert foglalkoztató vegyi üzemet létesítettek
itt, melyet aztán az 1990-es rendszerváltást követően fokozatosan leépítettek. A térségben
13 százalék körüli a munkanélküliség - a fiatalok tucatjával költöznek máshová.
Jóllehet évente mintegy félmillióan keresik fel Auschwitzot, a turisták nem szívesen
szórakoznak vagy töltik szabadságukat olyan helyen, amely ennyire a holokauszttal van
összekapcsolva.