Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
A lengyel baloldal Mózese

Könnyedén győzött már az elnökválasztás első fordulójában Aleksander Kwasniewski jelenlegi lengyel elnök, s ezzel tovább erősödtek a baloldal pozíciói a nagy múltú Szolidaritás blokk gyengülése mellett. A választás kimenetele bebizonyította: a régi-új elnöknek sikerült megszabadulni a kommunista jelzőtől és nyugati stílusú szociáldemokrataként elfogadtatnia magát.


Aleksander Kwasniewski elsöprő győzelmet aratott. Meggyőzte a lengyeleket     Fotó: Reuters

A negyvenöt éves Kwasniewski az eredmények tudatában büszkén jelentette ki: lengyel elnököt még soha nem választottak újjá, és az első fordulóban sem győzött még senki.
A választás vesztese Marian Krzaklewski jobboldali vezető volt, aki attól sem riadt vissza, hogy lejárató kampányfilmet tegyen közzé riválisáról. Krzaklewski három évvel ezelőtt sikerrel egyesítette a jobboldal pártjait a Szolidaritás égisze alatt: megnyerték a parlamenti választásokat, és kormányt alakíthattak a kommunista utódpárt helyett. A Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) vezetői viszont máris revansot akarnak venni Kwasniewski győzelme nyomán: szorgalmazzák a Szolidaritás vezette kormány lemondását és előrehozott választások megtartását.
A Gazeta Wyborcza máris óva inti olvasóit a kommunista fordulattól: ha a 2001-es választáson elsöprő győzelmet arat az SLD, senkinek sem lesz módja megállítani a volt párttitkárokat (az egykori Lengyel Egyesült Munkáspárt tagjait) vidéken, sem a felügyelőbizottságokban - írja a legnagyobb példányszámú lengyel napilap.
Jerzy Wierchowicz liberális politikus szerint a „választási eredmény nyilvánvalóan megmutatta, hogy mennyire nem bíznak az emberek a Szolidaritás vezetőiben”.
Kwasniewski viszont sugárzó arccal jelentette be, hogy Lengyelország uniós csatlakozása lesz második elnöki ciklusának fő célja. „Az Európai Unióba való belépés a fő és a legnehezebb feladat. A lengyeleknek készen kell állniuk, hogy megfeleljenek ennek a kihívásnak” - nyilatkozta az újból megválasztott államfő, akit „a lengyel baloldal Mózeseként” tartanak számon, miután 1990-ben át tudta szervezni a széthullóban lévő kommunista pártot Baloldali Demokratikus Szövetség néven. Az uniós belépés valóban kritikus kérdés Lengyelországban, hiszen a tárgyalások során a legtöbb problémát a lengyeleknek „sikerült” produkálniuk. A csatlakozásra elsőként meghívott országok csoportjában Lengyelország zárta le eddig a legkevesebb fejezetet (29-ből 11-et).
Kwasniewski 1995-ben, elnökké választásakor elhagyta ugyan a pártot, de még mindig a baloldal szövetségesének tartják, bár minden lengyel elnökének nevezi magát. Kínos meglepetés volt ugyanakkor az elnökválasztáson a legendás Szolidaritás-vezető, Lech Walesa szereplése, hiszen kevesebb mint egy százalékot sikerült csak a volt elnöknek elérnie.


Diszkó a haláltáborok árnyékában
Auschwitz felejteni akar

Hetek-összeállítás
Vasárnap este van a Disco Systemsben. Az ütemesen dübörgő zene hangjára villódzó fények festik színesre a levegőben keringő füstöt, miközben alig felöltözött lányok mutogatják kihívóan köldöküket a táncparketten - a bárpult melletti falon óriásplakát hirdeti a jövő hét új szenzációját: a közönség hamarosan topless hölgyek ökölharcának lehet szemtanúja - írja a lengyelországi Oswiecimből keltezett riportjában a Time magazin.
Ebben persze önmagában véve még semmi különleges nincs, hiszen a világ bármely pontján járva találhatunk ehhez hasonló diszkókat. Ami mégis hátborzongatóan egyedivé teszi a lengyelországi Oswiecim városka diszkóját, az az, hogy Auschwitz és Birkenau tőszomszédságában nyitották meg. Helyén valaha egy cserzőüzem állt, ahol SS-katonák felügyelete alatt zsidó munkaszolgálatosok százai lelték halálukat.
A 82 éves Jerzy Radwanek politikai fogolyként öt évet töltött Auschwitzban - műszerészként a cserzőüzemben kellett dolgoznia. Radwanek jól emlékszik arra a több mint háromszáz kényszermunkásnőre, akik holtan rogytak össze mellette a kimerültségtől. Az idős férfi szerint a diszkó „sértés azokra nézve, akik itt haltak meg”.
A haláltáborok árnyékában történő bulizás ellen számos Auschwitz-túlélővel együtt történészek és zsidó vezetők is tiltakozásukat fejezték ki: a Disco Systems működése szerintük nem más, mint a halottak emlékének megszentségtelenítése. Lengyelország legnagyobb lapja, a Gazeta Wyborcza címlapján „Tánc a holttesteken” címmel ítélte el a jelenséget. A Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központ rabbija, Abraham Cooper „alapvetően téves döntésnek” ítélte a diszkó megnyitását.
A tulajdonos, Rafal Waliczek azonban ragaszkodik a diszkó további működtetéséhez. Ebben számos helyi lakos is támogatja, akik úgy vélik: a holokauszt árnyékában eltöltött ötven év után megérdemlik, hogy normális életet éljenek. „Tudjuk, milyen fájdalmas volt, és hogy mennyi ember halt meg itt - mondja a harminc éves Waliczek -, de nem a mi hibánk, hogy Hitler éppen ezt a helyet választotta. Mi is élni akarunk.”
A település polgármester-helyettese így érvel: „Az auschwitzi úton is sok ember vesztette életét 1945-ben az evakuálás során. Mit kellene akkor tennünk - lezárni az utakat? Auschwitz körül nincs olyan hely, ahol ne lenne jelen a halál, vagy az áldozatok emléke.”
Oswiecim évek óta harcol az ellen, hogy neve hallatán az embereknek egy temető jusson az eszébe. A kommunizmus alatt egy 15 ezer embert foglalkoztató vegyi üzemet létesítettek itt, melyet aztán az 1990-es rendszerváltást követően fokozatosan leépítettek. A térségben 13 százalék körüli a munkanélküliség - a fiatalok tucatjával költöznek máshová. Jóllehet évente mintegy félmillióan keresik fel Auschwitzot, a turisták nem szívesen szórakoznak vagy töltik szabadságukat olyan helyen, amely ennyire a holokauszttal van összekapcsolva.