Hetek - IV. évfolyam, 42. szám, 2000. október 14

A gazdasági szakértők megegyeznek abban, hogy a magyar gazdaság stabil alapokon, dinamikus növekedési pályán mozog, külön dicséretre méltó az, hogy mindeközben javulnak az egyensúlyi mutatók. A Budapest Bank, a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Pénzügykutató Rt. e heti elemzése egybehangzóan megállapítja ugyanakkor, hogy jövőre romlani fognak az egyensúlyi mutatók, és szigorúbb fiskális politikára lesz szükség.

Bihari István, a Budapest Bank vezető közgazdásza szerint 2000 a lazuló fiskális (kincstári) politika éve. Az előző évek gyakorlatához képest a hangsúlyváltást részben az okozhatta, hogy kitolódni látszik az EU-csatlakozás dátuma, és az ebből fakadó deficitmérséklés kényszere. Másrészt a közelgő választások is a lazítás irányába hatnak. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa különlegesnek nevezte ezt az évet, mivel a dinamikus gazdasági növekedés mellett csökken a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiánya. A növekedést továbbra is az export húzza, ami azt tükrözi, hogy sikeresen rácsatlakoztunk a kedvező külgazdasági folyamatokra.
A kutatók egybehangzóan vélekedtek a negatív folyamatokról is: kedvezőtlennek tartják azt, hogy megtorpant az infláció csökkenési tendenciája, s jövő évre is a kormányzati várakozások feletti, 6,5-8 százalékos pénzromlást tartanak valószínűnek. Mint Petschnig Mária Zita elmondta, az idén az árfolyam és a kamatpolitika nem tudta megfékezni az infláció erősödését, és emellett erős volt az importált infláció (olajár, euró gyengesége) is. A kormány a hatósági árpolitikával próbálta hűteni az áremelkedést, de ez csak az elfojtott inflációt termelte, nem eredményezett valóságos árcsökkentést, így a várható éves infláció 9,4-9,5 százalék közé tehető. Bihari István szerint nincs ok a szakmában eluralkodó inflációs pesszimizmusra, hiszen jövőre változni fog az euró-dollár árfolyama, így kisebb lesz az importált infláció hatása. A 9 éve tartó erőteljes amerikai gazdasági növekedés a szakértők szerint jövőre 3,5 százalékra mérséklődik, azaz kiegyenlítődik az európai kontinens és az Újvilág közötti különbség, s ez lehetővé teszi az euró árfolyamának emelkedését. Másrészt, vélhetően az olajár sem fog tovább emelkedni, hiszen most a csúcson van, a kutatók szerint (25-28 dolláros hordónkénti áron) fog stabilizálódni.
A kedvező makrogazdasági folyamatok mellett eddig nem tapasztalt tendenciák, súlyos feszültségek is kezdenek kibontakozni, tudniillik beszűkült a monetáris (pénzügyi) politika mozgástere - jelentették ki a kutatók. Az év eleji forint elleni spekuláció arra kényszerítette a jegybankot, hogy csökkentse az irányadó kamatokat, az infláció nyári megugrása, valamint a nemzetközi kamatemelések pedig tovább zsugorították a hazai befektetések hozamelőnyét. Az alacsony kamatok láttán megcsappant a lakosság megtakarítási hajlandósága. Ezt a tendenciát a GKI Rt. részben a kormány béremelési ígéreteivel magyarázza, így sokan még hitelek felvétele árán is (elsősorban tartós fogyasztási cikkek) vásárlásába fogtak. A lakosság eladósodása mellett a vállalkozói szféra hitelállománya is jelentősen nőtt az idén.
A fogyasztás struktúrájának vizsgálatakor kiderül azonban, hogy a magas GDP-növekedés nem éri el a társadalom számos szegmensét. Az idén tovább romlott a bérből és fizetésből élők életszínvonala, tovább nyílt az állami és a versenyszférában dolgozók keresetei közötti olló. (Az előbbiek 12,6, az utóbbiak csupán 8,1 százalékkal kaptak több fizetést, mint tavaly). A Pénzügykutató Rt. felméréséből kiderül, hogy a korábbi évekkel szemben az idén az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek, valamint a tisztálkodási szerek és a gyógyszerek fogyasztása csökkent, miközben a tartós háztartási cikkek köre bővült. A fogyasztásbeli különbségek jövedelmi és vagyoni differenciáltságra utalnak. Bihari szerint a minimálbér felemelése nem tesz lehetővé jelentős reálkereset-növekedést. Sőt, a vállalkozók egy része arra törekszik majd, hogy kijátssza a minimálbér okozta többletteher fizetését.
A jövő évi kilátásokat illetően is hasonló nézeteket vallanak a héten megszólaló kutatók. Várakozásaik szerint 2001-ben kedvezően alakulnak a külgazdasági feltételek, azonban az előrejelzések szerint csökken az Európai Unió importigénye, és ezért szűkösebb lesz az exportlehetőségünk.Ugyanakkor a gazdaság továbbra is dinamikus, 5 százalék körüli növekedést produkál majd. A belső tényezőkben azonban minden bizonnyal változás lesz: az alacsony kamatok miatt a fogyasztás jövőre is a megtakarítás terhére történik, tovább nő mind a magán, mind a vállalkozói szféra eladósodása. A fiskális politika fellazulása és a gyenge monetáris politika, valamint a megtakarítási hajlandóság romlása együtt eredményezi a gazdaság külső egyensúlyának romlását, a folyó fizetési mérleg hiányának növekedését. Ez felélénkíti a külső források bevonásának igényét. A működő tőke beáramlása viszont az idén is visszafogottabb, nem elegendő a hiány finanszírozásához. A GKI Rt. kutatói szerint az erősödő egyensúlyi problémák és a pénzügyi feszültség józan, pragmatikus gazdaságpolitikával elviselhető keretek között maradhat jövőre. (Kovács Klára)