Hetek - IV. évfolyam, 41. szám, 2000. október 07

Hazánkban a gyermekes családok mintegy háromnegyedében háztartásonként több televízió is található, egy készülék pedig szinte mindenütt van. A gyerekek nagy része szülői felügyelet nélkül, akár saját szobájában is bámulhatja - átlagosan napi három-négy órán át - a „varázsdobozt”, míg a papa a másik szobában kedvenc kabaréját nézi.

Mindez azon a háromnapos médiakonferencián hangzott el, amelyet a Média hatása a gyermekekre és a fiatalokra címmel szervezett az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ), az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) és Polt Péter legfőbb ügyész.
A 4-7 éves korosztályból közel 130 ezren rendszeresen figyelik a Fókusz magazint és hasonló számban követik nyomon a Titkok és szerelmek című mexikói szappanoperát. A 8-14 éves korosztályból 200 ezren felül van a fenti műsorok gyermeknézőinek száma, legkedveltebb műsorukat, egy amerikai akciófilmet (Dennis a komisz…) pedig 360 ezren izgultak végig. „Ez azért döbbenetes, mert a gyermekek mindezt szülői beleegyezéssel nézik” - említette előadásában Nyitrai Kata, az MTV helyettes kabinetfőnöke a dobogókői konferencián. Az AGB Hungary által készített felmérések további ismertetéséből az is kiderült, hogy főműsoridőben a 4-7 éves gyerekek 30 százaléka, hétvégén pedig, este tíz után a fenti korosztály tíz százaléka még mindig a képernyő előtt tanyázik. Nem véletlen tehát
- mint azt László Miklós, az ELTE Szociológiai Intézetének munkatársa részletesen is kifejtette -, hogy a fiatalok elsősorban a képernyőről választják tévésztár és akciófilm főhős példaképüket.
Edvi Péter, az NGYSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakosság egynegyedét kitevő 21 éven aluli fiatalok számára gyakorlatilag hiányzik az igényeiknek megfelelő tévéprogram és újság. „Szemléletváltásra van szükség a média vezetőinek körében a megfelelő műsor- és programkínálat kialakításához” - mondta. Egy korábbi alkalommal az elnök még azt is megemlítette, hogy információi szerint a külföldön forgalmazott gyermekpornó-filmek jelentős része Magyarországon készül, a konferencia első napján azonban még nem esett szó arról, hogy ez a tény milyen mértékben hozható összefüggésbe a médiával.
A konferencia létjogosultságát azonban a fenti kiragadott példák is igazolják, a téma feltárása pedig már két évvel korábban egy hasonló címmel megrendezett rendezvényen elkezdődött. Polt Péter akkor még az állampolgári jogok helyettes országgyűlési biztosaként foglalkozott gyermekvédelemmel, és jelenlegi pozíciójában szintén az ügyet szolgálja. Körmendy-Ékes Judit, az ORTT elnöke szerint az 1998-as konferencia sikeresen hívta fel a társadalom figyelmét a problémákra, azóta a magyar médiahatóság is nagyobb gondot fordít „meggyőzésre” a „kifinomultabb szankciótechnikák” által. A pénzbírság önmagában azonban keveset érne, emellett fontos szerepe van a műsorközlőkkel és a társadalommal folytatott párbeszédnek, valamint a műsorszórók önkorlátozásának. Ennek pozitív példái azok a tévétársaságok által önként bevezetett piktogramok, amelyek a sugárzott műsorok „korhatárára” figyelmeztetnek. Az elért eredmények közé sorolja az elnökasszony a Legfelsőbb Bíróság azon legutóbbi döntését is, amely jóváhagyta, hogy az X-akták 23 óra előtti vetítése sérti a médiatörvényben foglaltakat. Körmendy-Ékes szerint azonban még mindig fellelhető a szenzációhajhász és személyiségi jogokat sértő magatartás a televíziózás esetében, amely a világot brutálisabbnak mutatja be, mint amilyen az valójában.
Polt Péter legfőbb ügyész előadásában három fő tényezőt emelt ki, amely a mai fiatalok sokszor negatív viselkedését döntően befolyásolja: a családot, amely a legfontosabb tényező, a korunkban terjedőben lévő játékszenvedélyt (játékterem-függőséget) és az internet hatását. A család szerepére kitérve egy másik előadó a feldolgozatlan információk káros hatását emelte ki, miszerint csökkenthető a média romboló hatása azáltal, ha a szülők a gyermekekkel rendszeresen megbeszélik a televíziós műsorokat, és együtt értelmezik a látottakat. Az internet befolyására pedig azért érdemes jobban odafigyelni - mondta Polt Péter - mert mint új technikai eszköz, még a szülők számára is sokszor ismeretlen. Sík Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal informatikai kormánybiztosának internetről szóló beszámolójában a fő problémának az interneten megjelenő rengeteg információ strukturálatlanságát tartja, szerinte nem a pedo-filoktól, kábítószeresektől kell félteni az internetező fiatalokat, hanem az információk szűretlenül áramló „bábeli zűrzavara” a legveszélyesebb. A szappanoperák nem kívánatos, romboló hatására több előadó is kitért, azonban a probléma mélyebb elemzésére idő hiányában senki nem vállalkozott - de az is lehet, hogy a téma olyan nagy, hogy egy másik konferencia tárgya is lehetne. Tari Annamária klinikai szakpszichológus a fenti műfajban megjelenő igénytelenségre és az általuk közvetített hamis megoldóképletek veszélyére figyelmeztetett.