Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Katonás Kis Újság

A Honvédelmi Minisztérium (HM) cáfolta, hogy anyagi támogatásban részesítené a kisgazda Kis Újságot, az viszont tény, hogy a kiadói és reklámtevékenységgel foglalkozó Arculat Kft.-n keresztül a honvédelmi ágazattal foglalkozó sajtóanyagokat jelentetett meg a lapban. Tény, hogy az Arculat Kft.-t a kisgazdapárt alapította, ugyanakkor „talány”, hogy a kft. miért éppen a 12 ezres példányszámban megjelenő kisgazda pártlapot tartja a leghatékonyabb hirdetési felületnek. Molnár Róbert kisgazda országgyűlési képviselő nagy nyilvánosság előtt etikátlannak nevezte a kisgazda irányítású minisztérium és a Kis Újság között létrejött ügyletet, másnap azonban kiderült: a kft. nevében éppen ő írta alá a szerződést a honvédelmi miniszterrel.

A honvédelmi „bombát” Szokolay Zoltán, a Honvédelmi Minisztérium napokban menesztett szóvivője „robbantotta”, mikor is kijelentette: azért kellett távoznia három hét után a tárcától, mert helytelenítette, hogy a HM havi 800 ezer forintot juttat a Kis Újságnak, a kisgazda pártlapnak. A HM nyilatkozata szerint Szokolay „nem felelt meg a beosztása ellátásához szükséges magas erkölcsi követelményeknek”, ezért felajánlották neki a közös megegyezéssel történő távozást, amit ő el is fogadott.
A HM azt is hangsúlyozta, hogy Szokolay állításával ellentétben a tárca nem nyújt anyagi támogatást a Kis Újságnak. Ellenzéki politikusok szerint közvetlenül nem is, de a kiadói és reklámtevékenységgel foglalkozó Arculat Kft.-n keresztül igen. Merthogy a minisztérium ezzel a céggel szerződött a honvédelmi ágazattal és a honvédséggel foglalkozó sajtóanyagok megjelentetése érdekében. Ebben az ügyben a HM és az Arculat Kft. is úgy nyilatkozott, hogy a szerződésben vállaltak maradéktalanul teljesültek. A minisztérium megbízásából tevékenykedő
- ugyancsak a kisgazdapárt által alapított - Arculat Kft. a leghatékonyabb hirdetési felületnek a 12 ezres példányszámban megjelenő kisgazda pártlapot találta. Horváth Béla kisgazda képviselő, a Kis Újság felelős kiadója lapunknak kifejtette: a lap két éve indult újra, és egy alapítvány adja ki, de sokkal többet nem tud róla, mivel ő csupán „protokollból felelős kiadó”. Horváthhoz hasonlóan fogalmazott Torgyán József is. Mint mondta: 1991. június 29-e óta, amióta a kisgazdapárt elnöke, olyan határozat van érvényben a pártban, hogy ő maga semmiféle gazdasági kérdésbe nem folyik bele. „Így még egy tízforintos utalványozási jogom sincs, éppen azért, hogy ilyen kérdéseket senki ne tehessen fel nekem, ugyanis anyagi kérdésekkel nem foglalkozom” - szögezte le.
Szabó János honvédelmi miniszter az ügy kapcsán újságíróknak elmondta, pontos kimutatást készíttet arra vonatkozóan, hogy az Arculat Kft. milyen, a szaktárcát a NATO-csatlakozás kapcsán bemutató cikkeket helyezett el a sajtóban. A miniszter egyébként úgy látja, nem etikátlan, hogy egy kisgazdapárti minisztérium egy kisgazdapárti céget bízott meg ilyen feladattal. A kisgazdák közül nem mindenki gondolkodik így. Molnár Róbert, a párt országgyűlési képviselője például az RTL Klubnak nyilatkozva nem tartotta etikusnak a HM gyakorlatát. Ez a vélemény már csak azért is érdekes, mivel Borsowski Tibor, az Arculat Kft. jelenlegi ügyvezető igazgatója úgy tudja, hogy tavaly a cég nevében Molnár Róbert kisgazda képviselő írta alá a szerződést magával a honvédelmi miniszterrel. Ezek szerint Molnár a saját gyakorlatát nem tartja etikusnak. Minderről a kisgazda képviselőt is megkérdeztük, aki az érintettségét firtató kérdésre szó szerint a következőket válaszolta: „Jó. Köszönöm szépen. Viszonthallásra.”
Juhász Ferenc, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke kezdeményezte, hogy a jövő heti bizottsági ülésen tárgyaljanak az ügyről. Ehhez öt bizottsági tag aláírása kell, ami után az ellenőrzési albizottság két hetet kaphat a vizsgálódásra. Juhász a Heteknek nyilatkozva kifejtette: a költségvetés külön keretet biztosít a NATO-val kapcsolatos hírek, hirdetések finanszírozására, de nem tudni pontosan, hogy a HM ezt utalta-e át a kisgazda lapnak. A minisztérium sajtófőosztályának ugyanis 150 milliós költségvetése van, aminek csak egy része a NATO-keret. Annyi azonban biztos - mondta a képviselő -, hogy a Kis Újság eddig 10,5 millió forintot kapott az Arculat Kft.-n keresztül a HM-től. Juhász szerint ez több problémát is felvet. Az egyik, hogy ilyen módon közpénzek jogszerűtlen módon pártcélokra lettek felhasználva, ráadásul ekkora összegnél a közbeszerzési törvény szerint a HM-nek pályázatot kellett volna kiírnia a hirdetések megjelentetésére. Szabó János honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban az Aktuális című műsorban elmondta: azért nem írtak ki pályázatot, mert arra senki sem jelentkezett volna. Juhász Ferenc úgy látja, hogy ezeken túl a NATO-n belüli szövetségeseink sem veszik jónéven, ha a szervezettel kapcsolatos hirdetések keretét a minisztérium pártcélokra használja.


Rövid pórázon tartott újságírók
Interjú Sükösd Miklós médiakutatóval

- Mi a véleménye arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium havi 800 ezer forinttal támogatja a Kis Újságot?
- Több ok miatt is elfogadhatatlannak tartom. Az egyik az, hogy egy minisztérium közpénzből a független újságírást aknázza alá: kormányzati vagy állami szervek PR-cikket íratnak, ugyanakkor nem jelzik, hogy fizetett reklámról van szó. Ez azért vállalhatatlan, mert a tájékoztatás hitelét csökkenti, és ez a demokrácia deficitjét növeli. A második ok, ami miatt elfogadhatatlan az az, hogy egy párt vezetése alatt álló minisztérium a párt lapját támogatja. Ráadásul tragikus az is, hogy egy lap helyet ad ennek, ez ugyanis egy újságírói értékmérő.
- A minisztérium nyilván akar bizonyos információkat közölni, hirdetni. Hogyan lehet ezt úgy megcsinálni, hogy ne okozzon problémát?
- Szerintem egy minisztériumnak nem az a feladata, hogy hirdessen vagy PR-cikkeket írasson, hanem hogy jó PR-t csináljon: érdekes, informatív sajtótájékoztatókat tartson, gazdag elemzésekkel tájékoztassa a szaksajtót illetve a közvéleményt. A Pentagon az amerikai sajtóban nem azért ér el remek eredményeket, „jó tálalást”, mert lefizeti az újságírókat vagy a kiadókat, hanem mert érdekes sajtótájékoztatókat tart, mert hírértékű eseményekről ad számot. Jó dolgokat kell csinálni, és azt jól kell eladni. Hogyha valaki képtelen jó sztorikat eladni független újságíróknak, akkor megpróbálja őket megvenni. Ha ez sem sikerül, megveszi a pártlapot. A rövid pórázon tartott sajtóirányítás nem egyenlő a jó kommunikációs stratégiával.
- Hogyan látja a média helyzetét, mennyire tud, vagy mennyire akar független lenni az aktuális politikai irányzattól?
- A Magyar Televízióra rendkívül erős kormánypárti túlsúly jellemző, a hírműsorok esetében elsősorban a Hétre, másodsorban az esti Híradókra. A két országos kereskedelmi adónál én nem látok pártrokon- vagy pártellenszenvet.
Az újságoknál más a helyzet. Nem beszélhetünk pártkötődésekről, hanem értékirányultságokról. A Magyar Hírlap liberális lap, de nem állítható, hogy az SZDSZ-hez bármennyire is kötődne. A Népszabadság baloldalinak nevezhető, de a szocialista párttal kapcsolatban is nemegyszer hoz igen kritikus anyagokat. A Magyar Nemzet viszont erősen kormánypénzekből gazdálkodik, ott látok ilyen függést.
Van egy másik kérdés. Ez esetben nem politikai rendszerekről, vagy kormányokról van szó, hanem a piac kicsinységéről. Egy szerkesztőséget fenntartani ugyanannyiba kerül Magyarországon, amely 10 milliós ország, mint egy százmilliós országban, ahol viszont a bevétel többszöröse az itteninek. A kisnyelvű piacokon a sajtótámogatásnak valamilyen központi, állami formájára, adófizetői támogatásra lenne szükség. Elképzelhető megoldásnak tartanám egy sajtóalap felállítását, amely ugyanolyan alapon működne, mint az ORTT műsorszolgáltatási alapja, vagy a művészeti alapítványok, amelyek nonprofit művészeti tevékenységet finanszíroznak. Nemzeti érdek, hogy sokszínűbb legyen a sajtópaletta - az más kérdés hogy szélsőséges lapot nem támogatnék. (S. I.)