„A Nyugat-Nílus láz a huszonegyedik század legveszélyesebb betegségévé
válhat” - állítják tekintélyes nyugati lapok. A betegség, amely egyáltalán nem
is annyira új keletű, mint az őt körüllengő hírek állítják, máris számos
országban felütötte a fejét - a megrémült emberek már egy ártalmatlan
szúnyogcsípést észlelve is százával keresik fel a kórházakat.
A Nyugat-Nílus láz földbolygónk egyik legveszélyesebb „újonnan felfedezett”
vírusa, amelynek pár hónap leforgása alatt máris számos ország lakosságát
sikerült páni félelembe taszítania. A vírus, amely tavaly „debütált” az
amerikai földrészen - hét New York-i életét követelve -, augusztus során 12
ember halálát okozta Izraelben. Az izraeli hatóságok egyelőre nem tudnak megegyezni
abban, hogy járvánnyá minősíthető-e a vírus terjedése a közel-keleti országban,
az előző évekhez képest azonban mindenképpen megnőtt az általa okozott halálos
esetek száma. A múlt héten 23 esetet jelentettek, amivel 228-ra nőtt az összes
megbetegedések száma. „A vírust idén nyáron diagnosztizáltuk először
Izraelben” - nyilatkozta Boaz Lev egészségügyminiszter-helyettes.
A betegség egyébként Európától sincs már túl távol: három éve Romániában
mintegy 500 embert fertőzött meg a vírus - közülük ötvenen életüket vesztették
-, ám előfordultak megbetegedések Oroszországban, Ukrajnában és Olaszországban
is.
Valójában számos új betegséghez hasonlóan a Nyugat-Nílus láz sem annyira új
keletű: az afrikai kontinensen a Jóreménység fokától Kairóig már régóta
mindenhol megtalálható. Az egyiptomiaknak mintegy 80 százaléka hordozza a vírust, ám
valódi veszélyben csak az idősebb korosztály van. A betegség tünetei leginkább az
influenzáéhoz hasonlítanak - ha egyáltalán vannak. Nyugaton éppen a miatt keltenek
pánikot a kórról megjelenő híradások, mert a legtöbben észre sem veszik, hogy
megfertőződtek - pedig a Nyugat-Nílus vírus halálos kimenetelű agyvelőgyulladást
okozhat. Egészséges emberekben ugyan általában ártalmatlan marad, az idősek, illetve
a sérült immunrendszerűek esetében viszont a gyulladás halálos kimenetelű lehet.
Tudósok egyelőre még vitatják, milyen módon is terjed a vírus: egyesek úgy
tartják, hogy egy speciális madárfaj terjeszti, mások szerint viszont a tengerjáró
hajókon „utazó” szúnyogok szállítják a végzetes betegséget a világ minden
részére. (Hetek 2000. január 21., )
A Liverpooli Egyetem neurológusa, Dr. Tom Solomon úgy véli, a betegséget csak a Nyugat
aggodalma dagasztja elefánt méretűre. „A helyzet kissé ironikus megvilágításba
kerül, ha figyelembe vesszük a japán agyvelőgyulladást, amelyet egy hasonló vírus
okoz. A szigetországban tavaly több mint 50 ezer embert fertőzött meg, s 15 ezer
életet követelt. Ez egy sokkal kegyetlenebb válfaja a vírusnak, mégsem fordítunk rá
túl nagy figyelmet, hiszen egyelőre még nem jelentkezett Nyugaton. A flavivírus
azonban valóban komoly probléma. Még nem láttunk mindent abból, amire képes.
Rendkívül alkalmazkodóképes, és gyorsan reprodukálja magát.” Nagy-Britannia hideg
éghajlatához a flavivírus máris remekül alkalmazkodott: ott nem madarakon, hanem
kullancson utazva terjed. A betegség kapcsán a legnagyobb aggodalmat a gyógymód
jelenti - egyelőre ugyanis nincsen.