Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Megfordult infláció

A legfrissebb adatok is alátámasztják, hogy a gazdaság stabil alapokon nyugszik, az év első hét hónapjában csökkent az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya. Az infláció és a külkereskedelmi mérleg hiánya viszont (részben külső tényezők miatt) a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. A Reuters hírügynökség által megkérdezett szakértők az infláció további emelkedésével számolnak.

A bruttó hazai termék (GDP) 6,2 százalékkal nőtt az év első felében. A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint az első negyedévben 6,6, a másodikban pedig 5,9 százalékkal bővült a gazdaság. Az év első hét hónapjában lényegesen, 340 millió dollárral nőtt a külkereskedelmi passzívum, a folyó fizetési mérleg hiánya viszont 852 millió euró lett, ami 407 millió euróval kevesebb, mint egy évvel korábban. Szintén kedvezően alakult az államháztartás hiánya, mivel 195 milliárd forinttal javult az év első nyolc hónapjában, 234 milliárd forintot érve el. Július végéig az export volumene 20 százalékkal, az importé 18 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakban.
Az infláció tekintetében viszont kedvezőtlenebb a kép: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése szerint megtorpant az infláció korábbi csökkenő tendenciája. A júniusi 9,1 százalékos pénzromlás mértéke júliusra 9,6 százalékra emelkedett. Ebben szerepet játszott az élelmiszerárak emelkedése, valamint az olajnak a gyenge euróval párhuzamosan emelkedő világpiaci ára. A jegybank szerint az élelmiszerárak sokkszerűen, 24 százalékkal emelkedtek, a forintban átszámított világpiaci kőolajár az elmúlt évi szinthez képest pedig megháromszorozódott.
Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb jelentésében leszögezi, hogy több szempontból is várható volt a dezinflációs pálya lassulása. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy általában évi 2-3 százalékkal mérséklődik a pénz romlásának üteme, ha ennél erősebb, újabb inflációs hullámokat gerjeszt.
A Reuters hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint még nem ért véget az infláció meglepetésszerű ugrása. A begyűjtött vélemények azt tükrözik, hogy az elemzők negatív várakozással néznek a szeptember elé, 9,79 százalékra teszik a havi pénzromlás mértékét. Indoklásuk megegyezik a jegybank álláspontjával. Emelték a jövő évi prognózisukat: júliusban még 6,44 százalékos pénzromlást vártak, most viszont 7,55 százalékot tartanak reálisnak. Egész évre 9,45 százalékra számítanak, tehát jóval magasabbra, mint a kormány célkitűzése (8-9 százalék). A GDP-növekedéssel kapcsolatban azonban bizakodók: a harmadik negyedévre 5,49, egész évre pedig 5,65 százalékos gazdasági növekedést várnak.