Munkatársunktól
Bemártott államtitkár

Az úgynevezett olajügyekben a Fidesznek nem sikerült bevinni a „kegyelemdöfést” az MSZP-nek és az SZDSZ-nek. Az MDF és a kisgazdák egy része ugyanis „kihátrált” a koalíciós partner mögül, így a T. Ház nem fogadta el azt a fideszes politikusok által készített módosító indítványt, amely az olajbizottság munkáját úgy zárta volna le, hogy kimondja: az olajügyekért a politikai felelősség a Németh- és a Horn-kormányt, illetve minimális mértékben az Antall-kormányt terheli.

Homoki János. Bort, búzát, olajat?    Fotó: V. Sz.

A T. Ház 148 igen, 161 nem szavazattal, 12 tartózkodás mellett utasította el a fenti indítványt, ugyanakkor megszavazta, hogy az olajbizottságnak november 30-ig be kell fejeznie a munkáját. A parlament mentelmi bizottsága pedig nem függesztette fel Pallag Lászlónak, az olajbizottság elnökének mentelmi jogát, aki ellen - mint emlékezetes - több büntetőper is indult rágalmazás miatt.
A most leszavazásra került indítványt egyébként már megszületésekor heves keresztűz alá vette az ellenzék: a szocialista és szabaddemokrata politikusok szerint az ellentmondásokkal teli irat úgy kívánja a jelenlegi ellenzék és több néven nevezett politikus felelősségét kimondani, hogy az érintetteket meg sem hallgatják. Répásy Róbert (Fidesz) ezzel kapcsolatban a Heteknek elmondta: szerinte az érintetteket azért nem kellett meghallgatni, mivel ha valaki például a Horn-kormány minisztere volt, akkor egyértelmű, hogy felelős az olajbűnözést elősegítő döntésekért.
A MIÉP sem volt megelégedve a tervezett módosítással: szerintük az volt a baj, hogy az irat nem mondta ki „kerek-perec” az MDF-nek a szocialistákéhoz hasonló felelősségét. Ahogy Lentner Csaba (MIÉP) fogalmazott lapunknak: „nem minimális, hanem maximális felelősség terheli az MDF kormányát, ugyanis 90-től kezdve az olajbűnözést lehetővé tevő törvényeket szigorítani kellett volna, amit az Antall-kormány elmulasztott. Ezért nemmel szavaztunk.” A képviselő szerint a kérdésben a MIÉP töltötte be a „mérleg nyelvének” szerepét.
Az indítványt azonban kormánypárti részről sem fogadta osztatlan siker. Az MDF szintén azon a véleményen volt, hogy ez az eljárás az ötvenes évek koncepciós pereit idézi, ezért nem értettek vele egyet. Még az FKgP sem volt egységesnek tekinthető a kérdést illetően, hiszen közülük többen úgy vélekedtek - Pallag Lászlóval az élen -, hogy hiba lenne egy ilyen huszárvágással lezárni az olajbizottság munkáját. A keddi ülésnap tehát úgy köszöntött a Fideszre, hogy egyáltalán nem lehetett biztos abban, szándékai valóra válnak. Ráadásul az MSZP sem adta meg magát, sőt támadásba lendült. Tóth Károly, MSZP-s képviselő az azonnali kérdések órájában, és az azt megelőző sajtótájékoztatón is azzal érvelt az indítvány ellen, hogy mivel olyan információk láttak napvilágot, ami szerint a Fidesznek és az FKgP-nek „érintettség miatt vissza kellene vonnia az olajügyek kivizsgálásával kapcsolatos módosító indítványait.” A képviselő arra a titkos nyomozati aktára utalt, amelyet a Belügyminisztérium nemrégiben bocsájtott az olajbizottság elé, és amelyben kormánypárti politikusok neve is összefüggésbe került az olajügyekkel. Az egyik ilyen személy Homoki János volt, akiről kiderült: az előző kormány idején, 1997 őszén még ellenzéki politikusként interpellált Csikós Józsefnek, az Energol Rt. akkor már előzetes letartóztatásban lévő vezetőjének szabadon bocsájtása érdekében. (Csikós ekkor még egyébként nem került szabadlábra, viszont a kormányváltást követően szinte azonnal.) Juhász Ferenc (MSZP) másnap szintén sajtótájékoztatót tartott a témában. Az olajügy szerinte is „elérte a Fideszt”. Állítását arra alapozza Juhász Ferenc, hogy Tóth Bélát - aki az 1994-es országgyűlési választásokon a Fidesz kampányfőnöke volt - egymilliárd forintos adócsalással gyanúsítják, és cége szoros kapcsolatban volt a két legnagyobb „olajos vállalkozással”, a Conti Carral, illetve az Energollal. Véleménye szerint nem lehet véletlen az sem, hogy a kormány hatalomra kerülése után néhány nappal több, olajügyekkel kapcsolatba hozott bűnöző is kiszabadult a börtönből. (A Fidesz sajtóosztálya cáfolta, hogy Tóth Béla kampányfőnök lett volna)
- Semmiféle bizonyítékunk nincs arra, hogy a Tóth Béla által elkövetett bűncselekményből szerzett pénz a Fideszhez jutott - fűzte hozzá a parlament olajügyeket vizsgáló bizottságának alelnöke.
Az ellenzéki politikus ezenkívül beszámolt a kisgazda politikusok neveit is tartalmazó BM-aktáról. Érdekes kérdés, hogy a BM titkos aktájából származó információ hogyan került napvilágra, hiszen arra a politikusok már csak utaltak, konkrétumokat egyikük sem mondott. Kisgazda részről egyébként több kritika is érte Pintér Sándort, amiért kiadta az ominózus aktát az olajbizottságnak. Többek szerint a belügyminiszter így akart visszavágni az őt ért támadásokért. Ezen a véleményen van Homoki János is, aki sajtótájékoztatón utasította vissza az ellene felmerült vádakat. Az államtitkár hangsúlyozta: Csikós József megrendült egészségügyi állapota miatt interpellált az ügyében. Mint mondta, szerinte azért nem engedték szabadlábon védekezni, és azért nem részesítették megfelelő orvosi kezelésben az akkori kormányt érzékenyen érintő információkkal bíró Csikóst, hogy „ne a saját lábán hagyhassa el a celláját, hanem vigyék”. A kisgazda államtitkár beszámolt arról, hogy 1997-ben találkozott egy nővel - aki telefonon kezdeményezte a találkozót - és Csikós József ügyvédjével, akik azt ígérték neki, hogy ha interpellál Csikós ügyében, akkor ő kiszabadulása után információt ad majd a III/III-as ügynökökről, illetve az olajügyek főkolomposairól. Homoki megfogalmazásában „privát vádalkut kötött”, amiben emberiességi és humanitárius okok is vezérelték. Mint az államtitkár elmondta: Csikós szabadulása után két hónappal találkozott a férfival, aki azonban ígéreteivel ellentétben semmilyen információt sem közölt vele. Homoki szerint az ügy legfontosabb momentuma az, hogy titkosszolgálati anyagok hogyan kerültek a sajtó birtokába. Szerinte ebben az ügyet először tálaló tv2-t, és az információt kiszivárogtató személyeket terheli felelősség. Homoki János kijelentette: vagyoni kár okozása miatt tízmillió forintra perli Pintér Dezsőt, a tv2 elnökét. Tóth Károly szocialista képviselő lapunknak elmondta: „Homoki János először azt mondta, hogy semmi köze nem volt Csikóshoz, aztán már kiderül, hogy találkoztak is, így felvetődik a kérdés, egyáltalán igazat mondott-e az államtitkár arról, hogy valóban nem kapott információkat tőle, ha pedig kapott, azoknak mi lett a sorsa.” A szocialista politikus az olajbizottság soron következő ülésén javasolni fogja: a testület kérjen további dokumentumokat a polgári titkosszolgálatoktól és a Belügyminisztériumtól, hogy kiderüljön, kik állhattak még kapcsolatban az olajmaffiával.