Körülbelül május óta tart a szegedi Ruhagyár Rt. kálváriája. Pontosabban már nem is nevezhetjük ruhagyárnak az eddig több mint 600 embernek munkát adó céget, mivel lényegében már csak részben létezik: szeptember eleje óta felszámolás alatt áll. És bár az ügyről tartott legutóbbi sajtótájékoztatón a megmentés lehetőségeként egy másik helyre való költöztetést javasolták a felszámolók, a rossz nyelvek szerint ez is csak egy úgynevezett „elaltatási” kísérlet, amely ráadásul már nem az első.

„A keresztény szellemiség érvényesülése a politikai és társadalmi élet különböző területein” címmel tartott előadást a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) szervezésében Semjén Zsolt államtitkár a közelmúltban Zalaegerszegen.

A Tolna Megyei Munkaügyi Központban tíz éve tevékenykedő igazgatót, Brebán Valériát váltotta fel posztján a közelmúltban a volt fideszes polgármester-jelölt, Liszicza István. A helyi ellenzék zsákmányszerzésnek, a kormánypártiak szakmai döntésnek állítják a váltást.

„Mostanáig egy gyermek vállalása is egyenlő volt a szegénység vállalásával” - hangoztatta Kövér László a Független Kisgazdapárt Vállalkozói Tagozatának minapi ülésén. Ehhez a kijelentéshez fogható újdonságokat szép számmal hallhattak az érdeklődők az FKgP székházában, ahol a vendégszónokot szinte tiszteletbeli kisgazdává avatták.

Az úgynevezett olajügyekben a Fidesznek nem sikerült bevinni a „kegyelemdöfést” az MSZP-nek és az SZDSZ-nek. Az MDF és a kisgazdák egy része ugyanis „kihátrált” a koalíciós partner mögül, így a T. Ház nem fogadta el azt a fideszes politikusok által készített módosító indítványt, amely az olajbizottság munkáját úgy zárta volna le, hogy kimondja: az olajügyekért a politikai felelősség a Németh- és a Horn-kormányt, illetve minimális mértékben az Antall-kormányt terheli.

„Demszkynek nagyobb esélye lenne, ha nem az úgymond fideszes horthystáktól és az MSZP-s kommunistáktól radikálisan elhatárolódó, megváltói szerepet választaná” - fejtette ki lapunknak az SZDSZ-en belül egyre látványosabban körvonalazódó átalakulások kapcsán Ágh Attila politológus. Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója igazat ad Demszky Gábornak és PR-osainak abban, hogy egy párt legyen offenzív, lendületes és határozott, ugyanakkor hiányolja a párton belüli kompromisszumkeresést, ami szerinte akár a KDNP „elvérzéséhez” hasonlóan végződhet.

Mostanában megélénkülni látszik a párbeszéd a kormányzati és a civil szféra között, ám sokak szerint ez még messziről sem nevezhető két egyenrangú fél tárgyalásának - többek között ez is kiderült azon a kétnapos tanácskozáson, amelyet a magyarországi szegénység visszaszorításáról rendezett a Szociális Tanács és a Szociális és Családügyi Minisztérium (SzCsM) az elmúlt hétvégén, számos civil szervezet és szakértő bevonásával. Az esemény értékéből némileg levon az a tény, hogy a készen ismertetett szociálpolitikai elképzelések kidolgozásakor a minisztériumok nem folytattak érdemi párbeszédet a civil szférával. Az egyik előadó, Ferge Zsuzsa szerint a kormányzati részről elhangzott előadások a megszokott sikerpropaganda részei voltak.

A kereskedelmi csatornák szorgalmasan teszik a dolgukat. Filmeket vetítenek meg reklámokat, szappanoperákat meg reklámokat, vibráló hangulatú hírműsorokat, no meg reklámokat. A két nyertes adó ugyanis nem kis pénzt fizetett az államkaszszába, hogy elindulhasson. Ezt a milliárdokban mérhető összeget pedig valahonnan ki kell termelniük. Természetesen a reklám bizonyul az aranytojást tojó tyúknak (amelyet a legtöbb néző már rég levágott volna). A hirdetőket viszont az érdekli, hogy mennyire nézett az adott csatorna.

Bohémia fővárosának, Prágának sajátos miliője már a rendszerváltás előtt is vonzotta a nyugati világ művészlelkeit. Nemcsak olcsó volt, hanem a maga jellegzetes módján autentikus is; az ember, ha Prágába ment, mindig egy kis időutazásra indult. A város kulturális vonzereje, „hrabali” békebeli, polgári hangulata azonban az elmúlt tíz év alatt némileg veszített fényéből. Ezt sokan az üzleti szempontok térhódításával magyarázzák, és nem is alaptalanul.

Öt év sok idő. Ennyit kellett várnia a nézőközönségnek az újabb tengeralattjárók felbukkanásáig. Azonban kétségkívül megérte. Jonathan Mostow filmje, az U-571 nem véletlenül vezette két hétig az amerikai toplistát, megdöntve ezzel a hasonló témájú alkotások eddigi bevételét.

„A kormány gazdaságpolitikája megbukott, a Széchenyi-terv nem jó” - ostorozza szelíden a polgári koalíciót Rozgonyi Ernő, a MIÉP képviselője, midőn elfoglalom helyemet a sajtó munkatársainak fenntartott páholyban. Rozgonyi képviselő beszéde még a délelőtti programból nyúlhat át a délutániba, hiszen negyed kettő van (p. m.), a programfüzet alapján viszont egykor az azonnali kérdések órája kezdődik. Kezdődik is azonnal, bár kisebb zökkenőkkel, mert a listán szereplő első két szocialista képviselő nincs a teremben, így az ő kérdésük bizonytalan időre halasztódik. Gyimóthy Géza, az ülést vezető alelnök meg is jegyzi, hogy ha ilyen gyorsan haladunk, mindjárt felsorolja az egész MSZP-frakciót.

Múlt hét pénteken elhunyt Szabó Miklós történész, politikus, lapunk publicistája. Rendhagyó alakja volt szakmájának és a magyar közéletnek, hiszen egyetlen történelmi monográfiát sem jelentetett meg, tanárként is csupán az utóbbi néhány évben tanított egyetemen, mégis az elmúlt évtizedek magyar közgondolkodását leginkább befolyásoló, legintenzívebben formáló személyiségek közé tartozott.

Örömmel fedeztem föl Salamon Pál cikkét a Hetekben - valamikor együtt indultunk a pályán -, és annak is örültem, hogy éppen a globalizációról ír, arról a világjelenségről, ami talán égető hazai problémáinknál is fontosabb. A külvilág mindig is meghatározta nemzeti létünket, csak mindig későn ébredtünk: teljesen mindegy: Ugocsa coronat vagy non coronat; nem Ugocsában dőlnek el a dolgok…

Tovább a cikkhez >>>

Ellentétes irányban mozogtak az európai és a tengerentúli tőzsdék a héten. Míg Amerikában valamennyi index ereszkedett, legnagyobb mértékben - 6,2 százalékkal - a Nasdaq, Európában mérsékelt áremelkedést mutattak a vezető indexek. Frankfurtban 1,4 százalékkal, Londonban és Párizsban 0,7 százalékkal.

Az uniós csatlakozás kényszeríti ki a számviteli törvény módosítását, amelynek tervezete elkészült, a szakemberek véleménye szerint azonban nem lenne szerencsés jelenlegi formájában elfogadni, mert sok helyen pontatlan, sőt hiányos, emellett nem harmonizál más, adózásról szóló törvénnyel.

Nem sikerült az európai közös valuta „megmentésére” irányuló nemzetközi akció: az euró 1999. január elsejei bevezetése óta 30 százalékot veszített értékéből a dollárhoz képest. A múlt hét pénteken egy összehangolt akció keretében a G7 országok központi bankjai eurót vásároltak annak érdekében, hogy megállítsák az euró eddigi folyamatos gyengülését. Az elmúlt napok eseményei azt mutatják, hogy az egyszeri beavatkozás bizonyosan nem elegendő az euró megerősítésére.

A legfrissebb adatok is alátámasztják, hogy a gazdaság stabil alapokon nyugszik, az év első hét hónapjában csökkent az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya. Az infláció és a külkereskedelmi mérleg hiánya viszont (részben külső tényezők miatt) a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. A Reuters hírügynökség által megkérdezett szakértők az infláció további emelkedésével számolnak.

Kérdéses, hogy egyáltalán eredményesnek nevezhető-e az osztályharc legújabb formája. Mindenesetre az antiglobalisták keménymagjának jelszava, miszerint „Prága is legyen olyan, mint Seattle”, beteljesedett a cseh fővárosban. A Világbank és az IMF (Nemzetközi Valutaalap) minapi ülésén ugyanis 15 ezer demonstráló és 11 ezer rendőr vívott utcai csatát. A két fél szándékai helylyel-közzel azonosak, a párbeszéd mikéntjét azonban közel egy éve nem találják.

Fiatal fiúk és lányok ezrei, a mininél is minibb szoknyák, átlátszó, csipke felsők, neonszínű napszemüvegkeretek, tattoo-költemények az egész testen, no meg persze buli és szex. Ezt kínálja a CNN hírtelevízió tudósításában a „bűn városa” és a „dőzsölés fővárosa” címkékkel illetett Ayia Napa, Ciprus egyik legnépszerűbb üdülőhelye. A fizetőképes nyugati turisták vonzásában a kábítószer-kereskedelem is virágkorát éli a szigeten. A héten a ciprusi hatóságok kábítószer-ellenes osztaga nem kevesebb mint 35 kilogramm kokaint foglalt le - ez csekély 6,5 millió dollárt ér.

Valami ilyesmi elnevezést kapott napjaink egyre terebélyesedő botránya, amelyet Vlagyimir Guszinszkij, a Média Moszt Holding vezetőjének neve fémjelez. Ő az egyike az úgynevezett oligarcháknak, akiknek a Kreml Putyin elnöklése óta gyakorlatilag hadat üzent. Elsősorban azért, hogy bebizonyítsák: a hatalom csak egy helyen, a Kremlben összpontosulhat. Azon belül is az elnök és az elnöki hivatal kezében. E harc másik frontja a Szövetségi Tanáccsal való küzdelem (ez a szervezet az Orosz Parlament Felsőháza, amely magában egyesíti az Orosz Föderáció összes régióinak vezetőit). Itt az államhatalom függőleges láncolatának megerősítése a cél; az oligarchákkal való küzdelem lózungja pedig a vállalkozók állam előtti egyenlőségéről, és úgymond az üzleti élet tisztaságáról szól.

Hosszú és szinte késhegyre menő viták után a két elnökjelölt - a republikánus George W. Bush és a demokrata Al Gore - végre megegyezésre jutott, amely szerint októberben három, országosan közvetített televíziós vitára kerül sor közöttük. A nyilvános szócsatáknak, vagy ha úgy tetszik, politikai össztüzeknek immár négy évtizedes hagyományuk van az Egyesült Államokban.

„A Nyugat-Nílus láz a huszonegyedik század legveszélyesebb betegségévé válhat” - állítják tekintélyes nyugati lapok. A betegség, amely egyáltalán nem is annyira új keletű, mint az őt körüllengő hírek állítják, máris számos országban felütötte a fejét - a megrémült emberek már egy ártalmatlan szúnyogcsípést észlelve is százával keresik fel a kórházakat.

Tovább a cikkhez >>>

„Gengszter vagyok, börtönben is ültem, elhagytam a feleségemet és a gyermekemet: menthetetlen vagyok” - sorolta Hirojuki Szuzuki utolsó kétségbeesésében egy tokiói lelkésznek, aki segített: a jakuza, vagyis a japán maffia egyik tagja Jézust személyes Megváltójának elfogadva arra tette fel az életét, hogy korábbi bűntársaihoz is eljuttassa a kereszt üzenetét. Hirojuki Szuzuki megrázó történetéről a angol The Times „Isten gengszterei” címmel készített összefoglalót.

Kaliforniában az elmúlt időben különös kezdeményezés történt az emberiség megmentésére. A The Second Coming Project (A Második Eljövetel Project) elnevezésű nonprofit szervezet nem kevesebbet tűzött ki célul, mint magának Jézus Krisztusnak a klónozását. „Ahhoz, hogy megmentsük a világot a bűntől, szükség van Jézus klónozására. Ezzel lényegében második eljövetelét kezdeményezzük” - állítja a prófétikus küldetéstudattal rendelkező társaság, amely meglepő szándékát a Szentírásból igyekszik igazolni.

Az idő mindig megfoghatatlan tényező volt az emberi életben, és bár a külvilág valamely szabályos változásával mérhető is, az egyén egzisztenciális ideje továbbra is nagy talány maradt. „Mi az idő? Ha nem kérdezik, tudom, ha kérdezik, nem tudom” - vélekedett Augustinus a IV. században, és e kijelentése közel áll a modern életérzéshez.

Haraszti Miklóssal beszélget Tihanyi Péter

A jugoszláv választási bizottság úgy döntött: kiírja az elnökválasztás második fordulóját - közölte Maja Vasics, aki a Szerb Demokratikus Ellenzéket (DOS) képviseli a testületben. A hivatalos végeredmény szerint Vojiszlav Kosztunica ellenzéki jelölt a voksok 48,96 százalékát, míg Szlobodan Milosevics elnök 38,62 százalékát szerezte meg a vasárnapi szavazáson.

Harminc izraeli és négy palesztin rendőr sérült meg Jeruzsálemben, amikor az ellenzéki pártvezető, Ariel Saron látogatást tett a Templom-hegyen. A látogatást megelőzően Ehud Barak miniszterelnök első ízben beszélt a nyilvánosság előtt arról, hogy Jeruzsálem, illetve al-Kudsz néven két önálló főváros jöhetne létre.

A dánok népszavazáson nemet mondtak az Európai Unió közös pénze, vagyis az euró bevezetésére. Jóllehet a politikai élet szereplői, illetve az üzleti világ teljes mellszélességgel támogatták az euró bevezetését, végül mégis az ellenzék véleménye diadalmaskodott, mely szerint a közös valuta aláásná Dánia szuverenitását.

„Szent István király … a római katolikus egyháznak juttatott adományaival az egyházi rendet elsővé tette országunkban” - írta Mádl Ferenc köztársasági elnök a millenniumi év (hivatalos értékelés szerint) „legjelentősebb külföldi rendezvénye”, a háromnapos vatikáni állami zarándoklat alkalmából megjelent kiadványban. Mádl kiemeli: „a magyar kereszténység egyesíti hagyományosan a kezdetekig viszszamenő magyar nemzeti, történeti folyamatosságot … és a Rómához kötődő elszakíthatatlan szálakat”. A diplomáciai körökben szokatlanul nagynak tartott, 60 fős küldöttség útja kereken 60 millió forintba került.

Hatvannégyen vesztették életüket, amikor a hét elején Parosz szigetétől mintegy három kilométerre az Égei-tengeren elsüllyedt az Express Samina nevű görög komphajó. Szakértők szerint a hajó kapitánya és tisztjei futballmeccset néztek, miközben a viharos tengeren a katasztrófába navigálták a kompot. A legénység képtelen volt leereszteni a mentőcsónakokat, ám amikor kettőt mégis sikerült, a kapitány szállt be elsőként a nők és gyermekek előtt.

Tíz éve Alsó-Szászország tartományi miniszterelnökeként Gerhard Schröder elsietett lépésnek tartotta és a szövetségi parlamentben elutasította a gazdasági és valutaunióról szóló államszerződést. Schröder ma kancellárként az október 3-ai egyesülési évforduló főszereplője, miközben az akkori események hőse, Helmut Kohl politikai kirekesztettként arra készül, hogy külön ünnepséget rendez Berlinben. Az elmúlt évtized látványos eredményeit beárnyékolja az utóbbi hónapokban drámai módon erőre kapott rasszista és neonáci hullám.

Kedves barátom! Anna most járt nálam, kérdezte, milyen volt utunk, arra kért, meséljek. Mély levegőt vettem, s igyekeztem a szavaimból minden érzelgősséget száműzni. Végül mégis nagyon sírt. A címedet kérte. Azt akarta kisírni. Kérdeztem, miért nem Tetőled kérte, míg itthon voltál, mondta, hogy nem adtad. Amire muszáj voltam azt mondani: nem ismerem a Te férfiúi szándékaidat, jöjjön vissza később, kigondolok valamit.

„Soha ekkora állami támogatást nem kaptak az olimpiára készülő sportolók, mint az elmúlt két évben” - jelentette ki büszkén az olimpia előtt Deutsch Tamás sportminiszter, aki - elmondása szerint - az eredményt már megálmodta, leírta és páncélszekrénybe rejtette a verseny végéig. Ígérete szerint a versenyek végeztével a nyilvánosság előtt fogja elővenni majd, hogy mindenki felmérhesse: mennyire „érzi” a miniszter a magyar sportot.

Tovább a cikkhez >>>

Úgy tűnik, több évi próbálkozás után egyenesbe jut a váci zsinagóga helyreállításának ügye. Az utolsó tatarozás ötvenöt évvel ezelőtt történt, aminek következtében mára veszélyes állapotba került a templom. Az épület Magyarország egyik legszebb romantikus, latin stílusban épült zsinagógája, Abis Cacciari olasz építőmester tervei alapján készült 1864-ben. A háborúban elhurcolt 2000 fős zsidó lakosságból 350-en tértek viszsza, és folytattak benne hitéletet 1962-ig. Az épület ekkor a város tulajdonába került, majd az ÁFÉSZ raktáraként használták. Ekkor érte kár a márványból készült burkoló- és járólapokat, és tűntek el a kegytárgyak, valamint lebontották a karzatot.

„Vonatországban voltunk.” A mondatot a Magyar Vasúttörténeti Parkból, a „Füstiből” visszatérőben hallottam egy ifjú látogató szájából. Nyár óta létezik ez a miniállam, Zugló és Angyalföld határán terül el, nosztalgiavonattal a Nyugatitól negyedórányira. Valamikor a pályaudvar fűtőháza működött itt, a mozdonyokat pályájukra állító két, úgynevezett fordítókorong ebből az időből maradt meg: ezek a jelenlegi gyűjtemény fő látványosságai.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben biztosak, az okosok meg tele vannak kételyekkel.      (Bertrand Russel angol filozófus)

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>