Hetek - IV. évfolyam, 39. szám, 2000. szeptember 23

Példátlan eset történt a héten a Budapesti Értéktőzsdén: három, nagy tőkeerejű cég, a TVK, a BorsodChem és a Mol részvényjegyzését - saját kérésükre - három napra felfüggesztették, sőt péntekre is kiterjesztették anélkül, hogy magyarázattal szolgáltak volna a közvéleménynek. Nélkülük gyakorlatilag érdektelenné vált a tőzsdei kereskedés. Az elemzők tudni vélik, hogy a dolgok hátterében a magyar vegyipari vertikumot érintő „orosz veszély” állhat.

Szeptember első napjaiban az írországi Milford-Holdings meghatározó (24,7 százalékos) részesedést szerzett a BorsodChem Rt.-ben. Néhány nappal az akvizíciót követően kiderült, hogy az írországi társaság mögött a világ legnagyobb gázóriása, a Gazprom áll, s a Milfordban száz százalékos tulajdonnal rendelkezik. A BorsodChem, amely mindig vigyázott arra, hogy nagybefektetői ne a szakmából kerüljenek ki, ekkor kutyaszorítóba került. Amikor a kazincbarcikai társaság felvásárolta a tiszaújvárosi TVK-t (ugyancsak meghatározó tulajdonrészét), olyan megállapodást kötött a részvények korábbi tulajdonosaival, a Croesus és a Templeton pénzügyi befektetői csoportokkal, hogy a részvénycsere folytán hozzájuk kerülő BorsodChem-részvényeket csak pénzügyi befektetőknek adhatják tovább. A megállapodás azonban papíron maradt, ugyanis feltehető, hogy ez a két csoport volt az, amely 24,7 százalékos részvénycsomagot adott el a Milfordnak. Így bekövetkezett az, amitől korábban már a Mol Rt.-nél is tartottak, hogy a Gazprom-csoport hídfőállást szerez Magyarországon, és innen kíván tovább terjeszkedni a régióban. Ma még kérdés, hogy el tudja-e érni az orosz gázóriás, hogy Magyar-országról irányítsa a térség vegyiparának történéseit.
Szinte egész Európa ki van szolgáltatva az orosz és a szovjet utódállamok területén található kőolaj- és földgázmezők termelésének. (Ez alól csak a szerencsés, saját készletekkel rendelkező Atlanti-óceán menti országok - Norvégia, Nagy-Britannia és Hollandia - jelentenek némi kivételt.) Ezért a Gazprom és a másik két oroszországi óriáscég, a Lukoil és a Jukosz, bármikor sakkban tudja tartani Európát (lásd keretes írásunkat). Magyarország ezekhez az oroszországi mezőkhöz legközelebb fekvő országok egyike. Kőolaj-behozatalunknak mintegy kétharmada, a földgáznak pedig több mint fele származik orosz importból. Ezért a Gazprom az erő pozíciójából vásárolhatott be a BorsodChem-be, és most már a Mol Rt.-t is fenyegeti.
A „veszély” pillanatnyilag közvetett, ugyanis a Molnak 20 százalékos részesedése van a TVK-ban, amelynek mint írtuk a BorsodChem a meghatározó tulajdonosa, ebben a társaságban viszont a Gazprom szerzett meghatározó részesedést. Ezért óriási küzdelem indult meg a Gazprom és a Mol Rt. között. Ez a harc nem nyílt csatornákon zajlik. A Gazprom-csoport részéről jelentkező nyomás azonban kétségtelen. Megdet Rahimkulov, az Általános Értékforgalmi Bank elnök-vezérigazgatója (a pénzintézet egyébként a Gazprom-csoport tagja) egyben az orosz társaság és a Mol Rt. tulajdonában lévő Panrusgaz vezetője, a Milford-csoport nevében fellépve rendkívüli közgyűlést javasolt a BorsodChemnél. Célja egyértelmű: igazgatósági tagot kívánnak jelölni a cégben. Ha ez megtörténne, akkor egy több éves sikerszéria záródhatna le Kazincbarcikán. A BorsodChem ugyanis olyan, a világ élenjáró technológiáját megtestesítő anyagok gyártója, mint az MDI és a TDI. Ezeknek licencével alig néhány cég rendelkezik a világon. A Gazpromnak nem érdeke a korszerű termékek előállítása, mindössze azt szeretné, ha minél több termékét el tudná adni Magyarországon.
A Mol sem tétlen, ha kismértékben is, de folyamatosan növeli részesedését a TVK-ban, hogy ezáltal is csökkentse a Gazprom szerepét. Így az az érdekes szituáció állhat elő, hogy a BorsodChem számára korábban egyfajta vetélytársnak tekintett Mol - a hazai érdekek előnyben részesítése miatt - összefoghat a Gazprom ellenében. Ez úgy történhetne, hogy a Mol ajánlatot tenne a TVK részvényeseinek arra, hogy adják el értékpapírjaikat nekik.
Az elkövetkező hetekben drámai fejlemények várhatók a magyar vegyiparban, amelyeknek kimenetele ma még teljesen bizonytalan. A Gazpromnak sem közömbös azonban a jó viszony fenntartása a Mollal, mivel a magyar szénhidrogénipari társaság egyike a legnagyobb vásárlóinak.

Gazprom, az óriás

Az orosz Gazprom a világ legnagyobb gázszállító cége, a világ földgáztermelésének 25 százalékát adja, és az ismert gáztartalék 23,5 százalékát birtokolja. A Financial Times a világ száz legnagyobb cége közé sorolta 1997-ben. Nem túlzás azt állítani, hogy a volt Szovjetunió országait teljes mértékben uralja. 1996-ban Oroszország, a FÁK és a balkáni országok mellett Lengyel-, Cseh-, és Magyarország, illetve Románia 100 százalékban a Gazpromtól vásárolta a földgázt. De Ausztria is komoly vevő, hiszen készletének 88 százaléka származik az óriáscégtől. Földgázkészletüket a németek 46, a franciák 38, az olaszok 40 százalék erejéig a Gazpromtól vásárolják. Több mint 25 európai országba juttatja el az orosz földgázt, 1995-ben az összeurópai gázszállítók között piacvezetőnek számított, a piac 31 százalékát uralta. Az orosz multi a balkáni országok felé is terjeszkedik, hiszen a Bulgargason keresztül ellátja Török-, és Görög-országot, valamint Macedóniát, és Szerbiát is. Taktikájának jellemzője, hogy hosszú távra tervez: 20-25 éves szerződéseket köt. Oroszországban botránnyá dagadt a Gazprom minapi média-vásárlása. 300 millió dollárért megvette a Média-Most nevű - a kormányt bíráló - sajtóholdigot, amely egyszerre működtetett több országos napi- és hetilapot, egy rádiót és egy tv-csatornát. A tulajdonos, Guszinszkij sajtómágnás személyes szabadságjoga megőrzése fejében „adta el” vállalkozását.
Magyarországon is jelen van az orosz óriás: a Mollal közösen tulajdonolja a Panrusgáz Magyar-Orosz Gázipari Részvénytársaságot, ezen kívül megszerezte a BorsodChem közel 25 százaléknyi részét. A Gazprom-csoport tagja a budapesti székhelyű Általános Értékforgalmi Bank. Korábban részesedést szerzett két vidéki gázszolgáltatóban is. A Gazprom a vegyiparban eddig nem játszott szerepet. (Hetek)