Vissza a tartalomjegyzékhez

Birovecz Eszter
Szegény emberiség

Az emberiség fele, azaz 3 milliárd ember él szegénységben, akiknek napi keresete nem haladja meg az 1-2 dollárt. Ebből 1,2 milliárdan szenvednek akut szegénységben, jövedelmük kevesebb mint napi 1 dollár (ez éves szinten forintba átszámolva: 111 ezer forint/év!), ők főleg az afrikai kontinensen, Dél-Amerikában és Ázsiában élnek - derül ki a Világbank úgynevezett szegénységfeltáró felméréséből. A magyarországi szegénykérdés speciális, mivel a tartósan szegény réteg túlnyomó többsége etnikumhoz és az ország keleti, északi feléhez köthető.

Megoldásra vár Magyarországon a tartós szegénység kérdése, különösen a cigány népesség körében - állítja a tanulmány. A magyarországi népesség mintegy 7,5 százaléka - ez 750 ezer embert jelent - él tartósan szegény háztartásban. (Több mint négy éven át a szegénységi küszöb alatt él.) Az adatokból kiderül, hogy van Magyarországon egy olyan tartósan szegény népességcsoport, amely még komoly gazdasági növekedés mellett is minden bizonnyal szegény marad. A tartósan szegények állapotának változtatása sokkal intenzívebb és költségesebb beavatkozást igényel a kormánytól, mint a szegénység állapotába csak rövid ideig bekerülők esetében. Az adatok arra is rámutatnak, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztettség általában a kevés iskolát végzettek, az elmaradottabb vidékeken élők és a munkaerőpiachoz lazán kapcsolódó egyének körében a legmagasabb. Gyakoribb a szegénység a három- vagy többgyermekes háztartásokban, illetve azokban a családokban, ahol a családfő 40 évesnél fiatalabb vagy egyedül neveli gyermekeit. Az idősebb egyedülálló nőknek szintén a súlyos, hosszan tartó szegénység veszélyével kell szembenézniük. Végül pedig jelentős tényező még az etnikai hovatartozás is. A cigány háztartásokat a magyar társadalom minden rétegénél jobban veszélyezteti a szegénység. Az adatok azt mutatják, hogy a tartósan szegények döntő többsége cigány származású. A tartós szegénység összpontosulása a cigányság körében még jobban megnehezíti a hatékony szegénységcsökkentő célú beavatkozások kialakítását. A romák helyzetének változtatása eléggé összetett, mivel ahhoz, hogy valaki munkát tudjon vállalni, szükséges valamilyen képzettség. A roma férfiak 82 százaléka csak nyolc általánossal - vagy azzal se - rendelkezik. A nők esetében ez a szám 92,4 százalék, ebből és a kulturális sajátosságokból adódóan a roma nők 85 százaléka nem dolgozik.
A Világbank átfogó szegénységcsökkentési stratégia kidolgozását tartja indokoltnak, amelyben a mindenkori hatalom az akut szegények helyzetét is megpróbálná kezelni.