Újra kinyílt az export-importolló az év V-VII. hónapjában. A Külügyminisztérium
adatai szerint az export 13,6, az import 14,3 százalékkal nőtt az első hét hónapban.
Az eredményt az energiaárak megugrása rontja, hiszen emiatt 520 millió dollárral több
lett a behozatal értéke. Mint Paár Róbert főosztályvezető sajtótájékoztatón
elmondta, a külkereskedelmi forgalom passzívuma 339 millió dollárral több, mint az előző
év azonos időszakában volt, de ha leszámítanánk a magas energiaárakat, 180 millió
dolláros lenne a pozitívum.
Az export bővülése továbbra is az ipari termékek (14 százalékos) növekedésének
köszönhető, a kivitelen belül 92 százalékos részarányt képviselnek. Kedvező változás,
hogy a nem vámszabadterületi, úgynevezett hagyományos termékek exportja 17,4 százalékkal,
tehát átlagon felül bővült. Ez azt jelenti, hogy magyar tulajdonban levő cégek
nagyobb arányban végeznek beszállítói munkát. Külkereskedelmünk a fejlett országokkal
kiegyensúlyozott, exportunk kismértékben emelkedett ebben a régióban. A vizsgált időszakban
nem változott a közép- és kelet-európai országoknak a kivitelen belüli részaránya,
a fejlődő országok felé irányuló exportunk viszont tovább csökkent, részarányuk
csupán 3 százalékot tesz ki. Az EU-országokkal folytatott kereskedelmünkben (1296
millió dolláros) pozitívum keletkezett az első hét hónapban. Az unió térsége adja
a kivitelünk 77 és a behozatal 60 százalékát, a legnagyobb külkereskedelmi partnerünkkel,
Németországgal továbbra is pozitív az egyenleg. Az orosz válság okozta drasztikus
exportcsökkenési trend az idén megfordult: 34 százalékkal nőtt az orosz piacon gazdát
talált termékek aránya, viszont jelentősen, majdnem 20 százalékkal visszaesett a FÁK
egyéb országaiba irányuló kivitelünk.