Kovács Klára
Megtanulják, mi a magyar virtus

Interjú Schmitt Pállal, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökével

Nem pofonnak szánom! - mondhatta Schmitt Pál Erdei Zsoltnak még Tatán     Fotó: MTI

- Százkilencven sportoló képviseli Magyarországot az olimpián. Ön mint szervező és kétszeres olimpiai bajnok hogyan látja, milyen formában vannak a versenyzőink? Milyen helyezéssel lenne elégedett?
- Húsz éremre számítok.
- És ebből mennyi lehet arany?
- Tulajdonképpen hat aranyéremre számítok, és héttel már nagyon elégedett lennék. Igazából tízre van esélyünk, de a tapasztalat és a józan mértéktartás azt mondatja velem, hogy 30 százalék nem nagyon jön be. Tehát ezt kell nekünk is számításba venni. Ha üzenhetnék a szurkolóknak, azt kérném, hogy ne csak aranyban gondolkozzanak. Kétszáz ország lesz ugyanis jelen az olimpián, és mindenki a legjobb gyerekeit küldi harcba. Közülük 120 olyan ország lesz kint, amelyek semmilyen érmet nem szereznek majd, pedig némelyikük nálunk tehetősebb és nagyobb is. Fantasztikus dolog lenne, ha a nemzetek pontversenyében tizenkettedikek vagy tizenharmadikok lennénk. Nem kis eredmény lenne döntőbe jutni atlétikában, úszásban, bokszban vagy éppen teniszben. Nem is beszélve a kajakról, a vívásról, a sportlövészetről vagy akár a birkózásról.
- A sportolók számára izgalommal teljesek ezek a napok. A finisben milyen típusú felkészítésben részesülnek?
- Hát ilyenkor már csak a formába hozás van napirenden, súlybeállítás, az utazások előkészülete. Ezek már finom munkák, hogy a csúcsforma azon a bizonyos napon, arra az órára meglegyen.
- A pszichikai felkészítés mennyire hangsúlyos ilyenkor?
- Pszichológusok végig jelen vannak a felkészülés folyamatában, nagy súlyt fektetünk arra, hogy amit a tudomány nyújt, azt mi is megadjuk a fiúknak, lányoknak. A pszichológusoknak igen fontos szerepük van a sportsikerekben, olyannyira, hogy a megfelelő lelkiállapot döntő jelentőségű lehet az adott pillanatban.
- A dicsőség és az elismerés mellett mire számíthatnak még a helyezettek?
- Nettó hat és fél millió forintot kapnak az aranyérem tulajdonosai, ennek negyven százaléka jut az edzőiknek. Új elem, hogy a nevelőedzők tíz százalékot kapnak, ezzel akarjuk inspirálni a háttérben dolgozó szakembereket, a testnevelő tanárokat, hogy segítsenek a jövő olimpikonjainak felfedezésében, pályájukon való elindításban.
- Az állam egymilliárd forinttal támogatta az olimpiai felkészülést. A szponzorok mennyire járulnak hozzá szívesen a költségek fedezéséhez? A tapasztalat szerint elsősorban a multicégek mozdulnak rá, vagy a hazai tulajdonú vállalatok is jeleskednek az adakozásban?
- Mind a kettőre van példa, sőt a legjelentősebb támogatónk állami tulajdonú magyar cég, a Szerencsejáték Rt. De meg kell említeni a Molt és a Matávot is. Az Adidas sportruházattal, a Westel telefonkészülékkel és előfizetéssel is támogatja a rendezvényt. A Coca Cola régóta kiemelkedő támogatója az olimpiai mozgalomnak, és a hazai olimpikonokat is egyre nagyobb arányban támogatja, például nagy mennyiségű üdítőitalt is rendelkezésre bocsátanak. A lényeg az, ha mi tisztességesen dolgozunk, jól teljesítünk, akkor büszkén mellénk állnak. Ha tiszta eszközökkel készülünk, ha a gazdálkodásunk nyitott, ha az erőfeszítéseinket ők is megbecsülik, és ha jók az eredmények, akkor lehet szponzorokat találni.
- Évek óta lázas munkával készülnek a beruházók az olimpiára. Az ausztrálok közel 6 milliárd dollárt áldoztak a nagy eseményre. Sydney menynyiben lesz más, mint Atlanta?
- Különösebben nem lesz más, a távolság nagyjából ugyanaz, hasonlóképpen angolszász világban leszünk, az éghajlat, az időjárás viszont más lesz, ott forró nyárban voltunk, Ausztráliában pedig mérsékeltebb lesz a hőmérséklet. Úgy tűnik azonban, hogy az ausztrálok jobban adtak a szervezésre, és reméljük, hogy a kommunikáció, a biztonság és a szállítás is rendben lesz.
- Magyarország sportnagyhatalomnak számít, legalábbis az olimpiai érmeket tekintve. Milyen a magyar olimpikonok megítélése nemzetközi szinten?
- Egyfajta csodabogárnak tartanak bennünket, hogy kis ország létünkre ennyi érmet és helyezést érünk el, és hogy elöl végzünk mindannyiszor. 10 milliós nemzet létünkre a 200 ország versengésében magunk mögé utasítunk nálunk lényegesen gazdagabb és nagyobb országokat is. Ők elismerik az elhivatottságunkat is, lassan-lassan megtanulják, mi az, hogy magyar virtus. És azt hiszem, azt becsülik meg a legjobban, hogy a versenyzőket felkészítő szakemberek világhírűek. Talán itt van a titok.